Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 6. szám - Asszonyok munkája a revizióért

7929 • 11 • Március 16 ezeknek a sikereknek messzeteriedő hatásában és ezek a sikerek egyúttal elégtételül szolgálnak neki is. mint aki az irodalom terén, valamint élőszóval immár harminc éve szolg-álja a magvar-olasz vonatkozások kiépítésének ügvét. Örömmel látia. hogv ami eddig pusztai szó volt. immár valósággá vált és üdvözli Pékár Gyulában kitűnő munkatársát és deszitrnált utódiát. Pékár Gyula mélvséges hálával köszönte mc? a kitüntető szavakat és hangoztatta, hogy ezeket a sikereket nem érhette volna el. ha fáradozását Berzeviczv lelkes munkáia meg nem alapozta volna, örömmel hódol meg Berzeviczv Alber+ n*<q-vsága előtt. Üdvözölte még az igazgatóság Paik^rt Alajost, a Külügyi Társa^áf alelnökét is- mint aki R Népszövetségi Li>ák Uniójának minapi brüsszeli ülésén szerepelt kiváló sikerrel. A napirend során a Társaság úi rendes tag-iaivá választották Preszly Elemér főispánt, Folkusházv Laiost, a B^szkárt vezérigazgatóját, Meszlémii Arthur ügyvéd, kormányfőtanácsost, Szelke Árpádot a Honvéd első magyar kereskedelmi tengreri haió parancsnokát. Herczegh Jenő népjóléti minisztériumi osztálytanácsost. Cseh Ferenc postatitkárt és Weitner Béla postatakarókpénztári főtanácsost. Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök bejelentésére örömmel vette tudomáyul az igazq-atóság, hogy a kultuszminisztérium a Külügyi Társaság javaslatára résztvesz az ez év nyarán Genfben tartandó tanügvi kiállításon és kongresszuson, úgyszintén, hogr Paikert Alaiost a földmüvelésügyi kormány a barcelonai világkiállításon megbízta a magyar csoport mezőgazdasági részének a rendezésével. A Külügyi Társaság tavaszi vidéki előadássorozata folyamán március 26-án Almásy Sándor főispán kezdeményezésére Szolnokon tart felolvasó ülést Pékár Gyula nvugalmazott miniszter, Gerevich Zoltán külügvminiszteri tanácsos és Edttevénvi Olivér ügyvezető alelnök részvételével. További előadások vannak előkészületben április és május havában Kanosvárott. Szekszárdon, Kiskunféleg-vházán, Pécsett, Baján és Esztergomban. A rádió-előadások során március 13-án Litkác* György tartóit francianvelvű előadást, április havában nedip1 Teleki Pál gróf fog angol nyelven beszélni. Az előadók sorában van még Praznovszky Iván nyug. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter is. Végül Radisics Elemér igazgató « társaság propagandatevékenységéről, Klimes Károlv g-azdasági igazgató pedig a társaság gazdasági helyzetéről tett jelentést. Bethlen István és Apponyi Albert üzenete az amerikai magyarokhoz A magyar sajtó annakidején hírt adott arról, hogv Bethlen István gróf miniszterelnök, a Hungárián American Herald útián meleghancú üzenetet küldött a tengereken túl élő magyarokhoz. Mo=+ Apnonyi Albert gróf, a ..Magvar Amerikai Híradó" útián a következő üzenetet küldötte az északamerikai, kanadai és délamerikai magvarokhoz: — Rendkívül nagy értékkel bir az amerikai és egyáltalán. az anyaországon kívül lakó magyarság megmozdulása a békerevizió érdekében. Azért, csak tiszta szívből üdvözölhetjük azokat a gyűléseket, amelyekben — tőlünk távol élő testvéreink — hozzánk csatlakozva, az összes magvarság azon tántoríthatatlan akaratának nyilvánításában, hogy a Trianonban rajtunk elkövetett igazságtalanság; megszüntetését, egv életképes Magrvarország helyreállításával elérjük, velünk egyesülnek. Ebben egvetért minden magyar ember, ezt egyértelműleg kell követelnünk, ennek követelésébe nem szabad belevegyíteni semmiféle olyan kérdést, melyben nincs köztünk teljes véleményegység. A revízió követelése álljon tisztán, minden szétágazás nélkül, úgy amint az a magyarországi gyűléseken, nevezetesen az utolsó nagy fővárosi reviziósgyűlés határozatában állott. Ezzel az egyértelműséggel, amely mindenkit egybekapcsol, aki széles e földgömbön magyarul érez, fel fogiák kelteni a nagy nemzetek rokonérzését, úgy az igazságosság, mint a békeszeretet szempontjából. Mert a béke nem nyugodhat igazságtalanságon, amely keserűséget és lelki lázongást termel; ha akarjuk a népek testvériesülését, azt is akármink kell, hogy testvérként viselkedjenek egymással szemben, vagyis: hogy egyik se akarion a másik rovására gyarapodni, más fölött uralkodni. Trianon pedig ilyen állapotot teremtett, azért kell a revízió, nemcsak a mi magyar szivünk szerint, de a béke és testvériség érdekében is. A Külügyi Társaság tisztelgése a Ház elnökénél A Külügyi Társaság igazgatósága a minap tisztelgő látogatás formáiában üdvözölte Almása Lászlót, a Képviselőház elnökét abból az alkalomból, hogy az országnak ezt a díszes köziogi állását elfoglalta. A küldöttségben Eöttevényi ügyvezető alelnök vezetésével Horváth Jenő és Radisics Elemér igazgatók, valamint Klimes Károly gazdasági igazgató vettek részt. Eöttevényi alelnök meleg üdvözlő szavaira Almásy László házelnök kifejezte elismerését a Társaság munkássága iránt, biztosítván öt további jóakaratú támogatásáról. Magyary Géza emlékünnep A Külügyi Társaság legutóbbi igazgatósági ülésén Pékár Gyula alelnök javaslatára elhatározta, hogy a Társaság nemzetközi jogi szakosztályának keretén belül és a jogász- és társegyesületek bevonásával nagyobbszabású emlékünnepélyt rendez Magyary Géza egyetemi tanár emlékezetére, mint aki elsősorban a kisebbségi jogvédelem terén oly kiváló és elévülhetetlen szolgálatokat tett a magyar ügynek. Az emlékünnep határnapját és részleteit legközelebb fogja az igazgatóság megállapítani. A Dunabizottság tízéves működése A Magyar Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztálya február 27-ikén, szerdán d. u. f»l 6 órakor a Társaság parlamenti tanácstermében Gratz Gusztáv elnöklésével ülést tartott, melyen Dr. Hajnal Henrik ügyvéd, rendes tag a Dunabizottság tízéves működését ismertette. A Dunabizottság tíz év előtt Szövetségközi Dunabizottság néven kezdte meg működését, a békeszerződések megkötése után pedig Nemzetközi Dunabizottság nevet vett fel. Eleinte csakhamar Budapesten, majd Pozsonyban székelt, jelenleg pedig Bécsben van ?, színhelye. Áz előadó nem helyesli ezen változásokat, mert ártanak — szerinte — az igazgatás állandóságának és felesleges költségeket okoznak. A bizottság működésének ismertetését Hines amerikai szakértőnek jeientése nyomán kezdte, melvnek a bizottságra vonatkozó kritikáját túlnyomó részben igazságtalannak és helytelennek minősíti. Ez az elöí'dó szerint azon jegyzőkönyvekből is kitűnik, melyeket a Nemzetek Szövetségének közlekedésügyi bizottsága az említett jelentés tárgvalása során felvett, melyeknek tartalma azonban alig ismeretes, holott a nyi vánosság részére is hozzáférhetővé tették. A bizottságot védelmébe veszi és álláspontja, igazolására felhozza Rosselti és Baldivin delegátusoknak a Nemzetek Szövetségében tett nyilatkozatait, melyek szerint a bizottság nehéz viszonyok közt és egy tartalmilag ki nem elégítő Dunaegyezménnyel kezdte meg működését. A bizottság igazgatási működésének ismertetése után az előadó azokat a kodifikációs munkákat sorolta fti, melyeket a bizottság a Dunaegyezmény végrehajtásaképpen alkotott. A legnagyobb súlyt azonban magyar szempontból azokra az irányelvekre fekteti, melyeket a bizottság a transitforgalom tekintetében a Dunaegyezmény magyarázataképpen kinyilvánított és melyek hivatva vannak arra. hogy a kormány által tervbevett tengeri komphajózási vállalat jövőjét biztosítsák. Előadó azzal végzi ismertetését, hogy a nemzet hálával tartozik Magyar-