Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 5. szám - KELETI LOCARNO

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 5. szám 1828 március 1 TARTALOM Oldal Ernst Sándor: Keleti Locarno 7 Albrecht Ferenc: A jugoszláv-román kisebbségi egyezmény ....... ..... 2 Diplomáciai nihilizmus 4 Balkánszövetség vagy Balkánlocarno 9 . . . . 6 Gyanús németbarátság Szerbiában 7 Fali Endre dr: Trianoni határ konyhákon és járgányokon keresztül 8 Mi lesz a Bratianu-kormánnyal ? 9 Pálóczi Horváth Lajos: Olaszok Magyarországról 10 Az új szerb kormány 12 Interparlamentáris Unió 13 Hivatalos közlemények . . 14 Egy diplomata visszaemlékezései ... 17 KELETI LOCARNO írta ERNST SÁNDOR országgyűlési képviselő S

okszor beszélnek róla, de nem lehet tisztán látni, hogy mit értenek alatta. A nyugati politikusok és újságírók sokszor hozzák szóba, a prágai parlamentben nagyon gyakran beszélnek róla, azonban soha megfelelő világossággal és határozottsággal nem beszélnek és nem domborodik ki, hogy mit értenek alatta. Hisz maga Locarno sem keleti Locarno és Stresemann világosan kikötötte, hogy a keleti határokról nem beszél és Baldwin, a Lordmayor bankettjén világosan hozzájárult Stresemann felfogásához. Itt elsősorban a kisantant mesterkedéseiről van szó és noha a kisantant tízszeres erővel áll itt, hogy minden magyar megmozdulást elfojtson, mégis folyton arról beszél, hogy nem érzi biztosságban magát, hogy a magyarok titokban fegyverkeznek és hogy a magyarok olyan külpolitikát csinálnak, amely szerintük veszélyezteti az európai békét. Állandóan biztossági garanciákat keresnek a győző államok, amelyek tetőtől talpig fel vannak fegyverkezve és sokkal nagyobb békelétszámot tartanak fenn fegyverben, mint a minő a háború előtt bármely államban lett volna. A biztossági konferenciák nem tudnak véget érni. egymást követik ezek a konferenciák és folyton keresik a módokat, miképen lehetne a jelenlegi állapotokat megrögzíteni. Nyilvánvaló, hogy ez az állandó és ideges keresés is csak azt mutatja, hogy sen kisem bízik sem a jelenlegi állapot igazságában, sem tartósságában. Mit indítványoznak Genfben a biztosság garantálására, akár az oroszok, akár Benes akár Paul Boncourt. valóban nem nagyon fontos az emberiségre. A fontos csak az lenne, ha akárki a mértékadó tényezők közül azt indítványozná, hogy a békediktátumok még egyszer konszideráltassanak az igazság és az ethnográfia, nemzetiség és földrajzi tekintetek szempontjából. Az nem lehet kérdés, hogy mi magyarok scmmiképen sem lehetünk megelégedve és semminemű Locarnóról. vágy más hasonló dologról nem beszélhetünk, amíg a jelenlegi helyzet teljes kíméletlenségében fenntartatik. Az is egészen világos, hogy jelenleg sem Magyarország, sem más legyőzötl állam, maga a német birodalom sem rendelkezik teljes szu verénitással. Amíg egy államnak a teljes szuverénitás attribútumai hiányoznak, addig nem lehet megelégedett és lehet egy ideig kényszerhelyzetben, de egészen bizonyos, hogy minden jogos alkalmat fel fog használni, hogy szorult helyzetéből kiszabadulhasson. Jelenleg a trianoni béke rosszabb, mint annak idején a tilsiti béke volt és ha Tilsit után várni kellett, hogy Poroszország össze szedi minden erejét, hogy feltámadhasson, nem lehet az másképen más nemzet életében sem a történelem későbbi folyamán. Ez a béke tetemesen rosszabb, mint a bukaresti béke volt és még Bukarestben azt akarják, hogy ezzel a békével meg legyünk elégedve és nyugodjunk meg. Ez a béke Magyarország fel osztását jelenti és ha nem is teljes ez a lelősz tás. hogyan beszélhetne magyar ember a keleti Locarnóról? Manap a világ közvéleménye nincsen tel jes tudatában annak, hogy mi történt Magyarországgal. Nemcsak nagy igazságtalanság történt itt. ezer éves európai fejlődési tagadtak ínég és tagadtattak meg a wilson-i elvek, de egyszersmind elhomályosíttattak a tények is.