Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - KÖLCSÖNÖSSÉGI ALAP A KISEBBSÉGI JOGOK TERÉN

1928 • 17 • Deeember 16 Ma Magyarországot nem szabad egy kimondott agrár-államnak tekinteni, mert a mezőgazdaság mel­lett az utóbbi években nagyon szép ipar is fejlődött ki. Az ország lakosságának majdnem húsz százaléka iparból él ma. Az ipar által előállított értékeket ma körülbelül 2 milliárd pengőre lehet venni, ezzel szem­ben a mezőgazdaság által előállított értékeket 3 és fél milliárdra. Hogy Magyarország pénzügyi és gazdasági téren való újjáépítése olyan hamar megtörtént és olyan szép eredményeket mutat fel,-ez annál elismerésre méltóbb, mivel Magyarország mindig a tőke-szegény államokhoz tartozott. Mindazonáltal Magyarország mindig arra törekedett, hogy a külföldi kölcsönöket minimumra leszorítsa. Magyarország hosszúlejáratú eladósodása, amely a háború után beállt, relatíve va­lamivel nagyobb mint Németországé. Ezeket egybevetve, meg lehet állapítani, hogy Ma­gyarország egyes gazdasági ágaiban az újjáépítés már a befejezéshez közeledik. A háború folytán a piacokban, valamint ama közlekedési eszközökben be­állott területi változások folytán, amelyekre a ma­gyar közgazdaságnak produktumai elhelyezése vé­gett szüksége volt, nem tökéletes a magyar közgaz­dasági újjáépítés. A fennálló gazdasági nehézségek mindezekre az okokra vezethetők vissza. Die Weltwirtschafts-Konferenz Hantos Elemér, ny. államtitkár fenti című mun­kájában, mely Lipcsében jelent meg, részletesen is­merteti az 1927-iki genfi gazdasági világkonferencia anyagát s az ezzel kapcsolatos gazdasági problémá­kat. A könyv első része a világ gazdasági helyzetét rajzolja meg a konferencia idején. Ezután a konfe­rencia jelentőségének méltatása következik politikai, gazdasági és tudományos szempontból. Kritika tár­gyává teszi a konferencia kereskedelmi, ipari és me­zőgazdasági problémáit. Részletesen foglalkozik a vi­lágkonferencia vezérlő eszméivel, a béke, a né­pek gazdasági együttműködésvei és a szabad­kereskedelem gondolatával. Művének jelenté­keny részét a konferencia irodalmi munkássága méltatására szenteli, ebben látja ugyanis a szerző a világkonferencia legfőbb érdemét. Külön feiezetben foglalkozik a középeurópai gazdasági problémáknak a világgazdasági konferencia határozataihoz való viszonyával. Hantos könyve az anyagot teljesen uraló tárgyismeretről, széles tudományos és prak­tikus látókörről tesz tanúságot. A legjobb eszköz a nagyjelentőségű 1927-iki genfi gazdasági világkon­ferencia anyagának tanulmányozására. A magyar kivitel kérdésével legutóbbi számunkban részletesen foglal­koztunk és most szeretnénk még néhány szóval egy olyan pontot is érinteni, amelyre helyszűke miatt nem térhettünk ki. Az a nézetünk ugyanis, hogy az export fejlesztésével kapcsolatban meginduló széles­körű tevékenységgel lépést kellene tartani egy má­sik, hasonlóan nagyfontosságú törekvésnek is, amely­nek a magyar termelés megszervezése volna a célia. Konkrét okaink vannak arra, hogy aláhúzottan ki­emeljük ennek a kérdésnek is rendkívüli fontosságát, amennyiben nálunk a termelésnél általában nincse­nek tekintettel azokra a követelményekre, amelyeket a külföldi piacok támasztanak az egyes produktumok­kal szemben. Számolnunk kell végre azzal a helyzet­tel, hogy termékeink felvétele szempontjából nem áll rendelkezésünkre egy hatalmas, egységes vámterü­let, amelyen belül minden konkurrenciát könnyű szer­rel lehengerelhetnénk. Sokféle piacra sokféle termé­ket kell szállítanunk és mint minden eladónak, ne­künk is számolnunk kell a vevők kívánságaival. Azt akarjuk tehát végeredményben leszögezni, hogy az exportlehetőségek utáni kutatással egyidejűleg arra is nagy súlyt kell helyezni, hogy a különféle piaco­kon az egyes cikkeket milyen minőségben kívánják és lehet elhelyezni, hogy az itthoni termelés a na­gyobb, reánk nézve jelentékeny piacok igényeihez alkalmazkodjék. Románia Maniu kormánya energikus rendszabályokhoz nyúlt, hogy megállítani próbálja a leu árfolyam­csökkenését a nemzetközi piacokon. A Banca Natio­nala kormányzója magára vállalta a leu stabilizálá­sának végrehajtását és a külföldi tőzsdéken piacra került leuértékeket minden mennyiségben megvásá­roltatta. A londoni piacon például 123.000 font ster­lingért vásároltak leüt, de ugyanilyen nagy mérték­ben voltak az egyéb nagy tőzsdéken felvett leutételek is, ,gy Bécsben 5,000.000, Budapesten 2,000.000, Zü­richben 12,000.000 leu t vásároltatott a Banca Na­tionala. A piac és a közönség megnyugtatására a jegybank tudomására hozta a pénzintézeteknek, hogy 807-es font sterling árfolyamon bármilyen mennyi­ségű deviza rendelkezésükre áll. Ugyancsak javítani fogja a leu helyzetét az a körülmény, hogy a román­német megegyezés révén 75,000.000 aranymárkával fog növekedni a jegyban aranykészlete. Jugoszlávia A jugoszláv államnak egyik legjelentékenyebb be­vételi tételét az állami monopólium szervezete szol­gáltatja, amelynek keretébe tartozik tudvalevően a dohány, só, gyufa, cigarettapapír, petróleum, bélyeg, saccharin monopóliuma. Az egyes monopóliumok kö­zül legjelentékenyebb jövedelmet az 1926—27. évben a dohány-monopólium hajtotta, 1.762,623.286 dinár bevétellel. Ezután közvetlenül a sómonopólium követ­kezik 308.189,927 dinárral. Az összmonopóliumok tel­jes jövedelme az 1926—27. évben 3.119.584.287 di­nárra rúgott 2.221,853.467 dinár összkiadással szem­ben. Görögország és a Nemzetközi pénzügyi bizottság (Finanzkomis­sion) között a hitelezőknek a drachma elértéktelene­dése következtében beállott károsodása ügyében né­zeteltérés támadt. A kérdés tehát választott bíróság elé került és a svájci Moriaud olyértelmű döntést hozott, hogy Görögország köteles a drachma elérték­telenedése miatt a görög állampapírok birtokosainak kártérítésképen évente 5,000.000 aranyfrankot fizet­ni. Ez az összeg az állampapírok kamatainak felér­tékelésére fordítandó. A választott bíróság ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek. Görögországnak egyik nemzetközi pénzcsoporttal kölcsön felvétele ügyében folytatott tárgyalásai si­kerrel zárultak. A kölcsön összege 15 millió font sterling és annak felét angol, felét amerikai bankok plaszirozzák. A görög állam egyelőre csak 2,500.000 font sterling előleget vesz fel, míg az összeg további része nyílt hitel formájában áll rendelkezésére. Kun Pál. „A népek örökéletűek. Meg tudják várni a történelem korrektúráját és megcsonkításuk sohasem régleges addig, míg nem adják át magukat a kétségbeesésnek. íme Lengyel­ország fölemelkedik sírjából. Ehász-Lotha­ringia kijön börtönéből és az igazi igazság megszólal eddigi hallgatása helyett." Journal des Debats 1918 nov. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents