Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 24. szám - KÖLCSÖNÖSSÉGI ALAP A KISEBBSÉGI JOGOK TERÉN

1928 • 15 • December 16 KÖZGAZDASÁG Görögország és Magyarország kereskedelmi forgalma írta: Gyulay Tibor dr. a Kereskedelmi és Iparkamara ügyv. titkára Magyarország és Görögország között a háború előtt élénk gazdasági összeköt­tetés állott fenn. Bár Görögország kimondot­tan mezőgazdasági ország és Magyarország is állandóan fejlődő ipara ellenére szintén elsősorban agrárországnak tekinthető, mind­azonáltal, ha közelebbről vizsgáljuk meg a helyzetet, megállapítható, hogy e két ország termelése olyan különbségeket mutat fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazda­sági terményekben fennálló szükségleteiket is kölcsönösen kiegészítsék és a két ország között nagyob'baránvú árúcsereforgalom ala­kuljon ki. Az osztrák-magyar monarchia ide­jén életben volt vámtarifának a fejlett iparú Ausztriával való közös volta arra kényszerí­tette a magvar ipart, hoery külföldön és első­sorban a kedvező geoerráfiai helyzeténél fogva erre predesztinált Keleten keressen iparter­mékei számára felvevő piacot. A balkáni piacok között Görögország igen alkalmas fel­vevő területnek bizonyult és a háborút meg­előző utolsó év statisztikai adatai a magyar ipar egyre nagyobb lendületet vett térfogla­lásáról tesznek tanúbizonyságot. Azok között a változások között, amelyeket a világháború és annak következményei okoz­tak, új képet nyertek a grörög-magyar gazda­sági kapcsolatok is. A túihosszú ideig megza­vart gazdasági élet regenerálásának megin­dulása mindkét országban részben már ész­lelhető és ha egy rövid pillantást vetünk a két ország kölcsönös kereskedelmi forgal­mára, láthatjuk, hogy az árúcsereforgalöm kialakulása jó irányban halad és remélni le­het, hogy ez az árúcsere már a közel jövőben erőteljes lendületet fog venni. E kilátásokat megerősítik azok a benyomások, melyeket Görögország legelőkelőbb közgazdasági és egyéb közéleti tényezőinek ezévi november hó első napjaiban tett látogatásuk alkalmával kölcsönösen szereztünk. Megállapítható, hogy a kölcsönös barátság élénk jelének tekinthető eme látogatás, melynek nyomán a két ország­gazdasági köreinek gyakrabbi szívélyes érint­kezése várható. A két ország kereskedelmi forgalmának bázisa az 1925. évi június hó 4-én kötött leg­több kedvezményt kölcsönösen biztosító — Magyarország részéről tarifális mérséklést is tartalmazó — kereskedelmi megegyezés. Magyarország és Görögország külkereske­delmi forgalma egyébként az utolsó két és fél évben a következőképen alakult: Az 1926. évben Magyarországnak Görögországba irányuló kivitele 6.6 millió pengő értékű (összkivite­lünk 0.75%) volt, 1927-ben pedig 5.4 millió pengő (összkivitelünk 0.68%) értékben szállítottunk árút Görögországba. Görögországnak Magyarországba irányuló kivitele a magyar hivatalos statisztikai adatok szerint így alakult: az 1926. évben a Görög­országból behozott árúk értéke 3 millió pengőt (össz­behozatalunk 0.32%.) tett, az 1927. évben behozott árúk értéke 1.1 millió pengő (összbehozatalunk 0.09%) volt. Az 1928. év első hat hónapjában Ma­gyarországnak Görögországba irányuló kivitele 3.9 millió pengő értékű (összkivitelünk 0.68%) volt, míg a Görögországból ugyanezen időszak alatt behozott árúk értéke 3.4 millió pengőt (összbehozatalunk 0.40%) tett. A hivatalos statisztikai adatok szerint Görögor­szág az 1927. évben igen figyelemreméltó mennyi­ségben szállított Magyarországba nyers dohányt (398.000 P), fenyőgyantát (161.000 P), déligyümöl­csöt (138.000 P), nevezetesen mazsolát — mely utóbbi cikkre Magyarország a kereskedelmi szerző­désben tarifális mérséklést is biztosított —, bort (82.000 P), nyer fémeket (127.000 P) stb. Görögor­szág főleg szeszt (1,596.000 P), burgonyát (1,333.000 P), kenderfonalat (314.000 P), gépeket és készülé­keket, (nevezetesen cséplőgépek, tisztító- és konko­lyozógépek, szecska- és répavágógépek, dynamógéoek, elektromotorok, transzformátorok, malomipari gépek és készülékek (264.000 P), gyógyszereket (264.000 P), vasárukat, főleg vas- és ólomlemezekből készí­tett árúk, kábel és szigetelt drót, lámpák) (204.000 P), lisztet (194.000 P), pamutszövetet (125.000 P), villamos izzólámpát (123.000 P), villamos készülé­keket (73.000 P), cukrot (96.000 P) stb. vett fel Magyarországból. A magyar ipar termékeinek Görögország­ban való elhelyezése szempontjából tovább­menőleg is számottevő lehetőségei nyílhatnak. A görög kormánynak a termelés fokozására irányuló politikája, nagykiterjedésű terüle­teknek a törökországi görög menekültekkel való benépesítési akciója stb. a görög gazda­SZENT ISTVÁN AUMM FU&DŐTEILIEP Víz fjöfoka C 29. + + Az összes medencékben naponta friss termál vlzl .... ... .. . ... Éttermek és szállodai ,, , , Artézi strandfürdő 50X25 méteres medence\el! szobák,valamint kii- Kernek kerthelyiség, tánc- és színházterem. Stra..dbuffet, Játszótér, homok- és napfürdök! lön társas háló- Hudapestről autóút 1 óra. Uszodák külön! 4 Gőz- és kádfürdők! ujonnankDerenS ^Pont a ü - onat és 3 ha jó Budapestről. Penzió rendszer bevetetve. Bútorozott mugánlakások előjegyzését elfogadja és prospektust küld a fürdőtelep tulajdonosa. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26

Next

/
Thumbnails
Contents