Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - SZEMÉLYI ÜGYEK AZ EGYIPTOMI ALKOTMÁNYHARC HÁTTERÉBEN

1928 December 1 lasztási közösséget alakított. Jelölt a Felvidéken is, és pedig teljesen önálló listával a kommunista párt. Az Erdős Kárpátokban szintén 13 lista küzd: itt egységes a magyarság, a ruthének azonban 4 pártban oszlanak meg, a zsidók kettőben, a többi lista a cseh pártoké. Ezek az ország minden részéből szavazatokat akarnak összeszedni maguknak, hogy lehetőleg gyöngítsék az autonómista pártokat. Legnagyobb pártjuk a köztársasági agrárpárt, polgári alapon áll még a cseh szociálista-, a cseh nemzet demokrata-, a cseh néppárt és a cseh iparospárt. Legalább is anynyira nacionálista, mint ezek, minden nemzetközi jelzője ellenére is, a cseh szociáldemokratapárt, mely elnyelte az eddig különálló német és magyar szociáldemokratapártot is. Túlságos gyakorlati értéke nincsen önmagában, akárhány mandátumot szereznek is az ellenzéki pártok, mindenesetre hatalmas erőpróba azonban ez a választás a két év múlva esedékes parlamenti választáshoz. De komoly a mérkőzés a cseh pártok között is, mert ezek eredménye szerint változás állhat be a kormánykoalíció összetételében is. SZEMÉLYI ÜGYEK AZ EGYIPTOMI ALKOTMÁNYHARC HÁTTERÉBEN JVI ahas pasa kabinetjének nem egészen ^ alkotmányos formák közt való elbocsátása és az egyiptomi parlament egészen alkotmányellenes bezárása a függetlenséget csak nemrég visszanyert, bár lényegileg még mindig Angliától függő afrikai országban nagyon zavaros állapotokat teremtett. A külföld jórészt csak annyit tud ezekről a változásokról, hogy Fuad király azért bocsátotta el minisztériumát és záratta be a parlamentet, mert azok nem akartak kitartani az ő angolbarát békepolitikája mellett. Most maga a király gondoskodott róla, hogy a politikáról átterelje a figyelmet családi dolgokra, amennyiben egy nyilatkozatában azzal vádolta meg a kormányt és a parlamentet, hogy ezeket megvesztegette sógora, Seiv-el-Din herceg. Ha már a király nyilvánosság elé vitte családi dolgai kérdését, a sajtó is szabadon foglalkozhatik ezzel a kérdéssel, ha nem is az egyiptomi sajtó, melynek tilos róla megemlékezni. Egyiptomban a harc Seiv-el-Din herceg köze] százmillió pengőre becsült vagyonáért folyik, melyet az egyiptomi koronatanács lefoglalt. A herceg ugyanis egyszer összeveszvén királyi sógorával, azt revolverrel nyakon lőtte. A király kigyógyult, sógorát azonban őrültnek nyilváníttatta, gondnokság alá helyezte és Londonba küldte egy tébolydába. Vagyonát egyszerűen konfiskálta, a koronatanács nevében. Seiv-el-Din egy darabig a londoni tébolydában töltötte napjait, de azután sikerült megszöknie és Konstantinápolyba menekült. Onnan folytatja a harcot gondnoksága megszűntetéséért és milliárdos vagyonának visszaadásáért. Meglehetős erős pártja van a törökök közt is, akik őt szeretnék politikai okokból Egyiptom trónjára ültetni, de egyre nő pártja, odahaza Egyiptomban is. A herceg az ősszel a koronatanácshoz küldött erélyes levélben követelt pénzt, hogy palotát vegyen magának a Boszporus mellett Konstantinápolyban, dísz jachtot vásároljon és megsürgette elmeállapotának pártatlan orvosi megvizsgálását. Az egyiptomi kormány a kérések közül egyelőre csak az utolsó pontot tartotta sürgősnek és pénz helyett elküldött egy orvosi bizottságot, Dudgeon-nak, a kairói tébolyda igazgatójának vezetése alatt Konstantinápolyba, hogy vizsgálják meg a herceg elméjét. A bizottság zárva találta, sőt lepecsételve a hercegtől lakott palotát, a kapus csak annyi felvilágosítást tudott, vagy akart adni, hogy gazdája a Herceg szigetre költözött. A hercegnek ott is villája van, a bizottság tehát nem talált ebben semmi rendkívülit, hanem elhajózott a szigetre. Az ottani villát is lepecsételve találta azonban. Erre a konstantinápolyi rendőrfőnökhöz fordult, ez aztán közölte, hogy a hatóságok tudják ugyan hol tartózkodik a herceg, de nem engedhetik meg, hogy a bizottság felkeresse, mert a török rendőrség nem bízik az egyiptomi bizottság pártatlanságában és csak olyan orvosi bizottság elé hajlandó állítani a herceget, melynek négy tagja közül kettőt a török kormány delegál. Az egyiptomi bizottság erre dolgavégzetlenül tért haza Kairóba s ott azt a jelentést adta le, hogy magánúton sikerült ugyan érintkezésbe jutni a herceggel, de beszélgetés közben azt a benyomást szerezte az orvosi kar, hogy a herceg nem teljesen beszámítható. Rendszeres vizsgálatot ilyen irányban nem folytathattak. A jelentésre Ratib bey, az angorai egyiptomi követ, kormánva utasításából tiltakozást jelentett be a török kormánynál, ebben célozgat arra is, hogy szállongó hírek szerint Kemal basa támogatja. Seiv-el-Din herceg egyiptomi trónkrényeit, hogy a herceget Fuad királlyal szemben kihasználhassa. Kemal basa rossznéven vette ezt a jegyzéket, s az angorai hírek szerint a diplomáciai konfliktus esetleg az egyiptomi követ kiutasításával fog végződni.