Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 23. szám - A felvidéki magyarság a nemzetek szövetségéhez fordult - Délamerikai válságok

Magyar Külpolitika • 12* 23. szám A FELVIDÉKI MAGYARSÁG A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉHEZ FORDULT írta: LIPPAY IMRE (Genf) I llvedy László, a csehszlovákiai magyar kisebbség teljhatalmú megbízottja rend­kívül érdekes beadványt intézett a Népszö­vetség Tanácsának elnökéhez. Ez a beadvány a következőképpen hangzik: „Kegyelmes Uram. Mint a csehszlovákiai magyar kisebbségek teljhatalmú megbízottja a következő té­nyekre bátorkodom nagybecsű figyelmét fel­hívni : 1. A jelenleg Csehszlovákiában található magyar kisebbséget akarata ellenére elsza­kították anyaországától és a Csehszlovák Köztársasághoz kapcsolták. Ez a tény min­denesetre igen erős mértékben való megsér­tése a nemzetközi jognak és úgy látszik, van­nak akik azt hiszik, hogy a páriskörnyéki békék örökké érvényben maradhatnak. 2. Való igaz, hogy 1919 szeptember 10-én St Germain-en-Laye-ban egv szerződést kö­töttek, melyet a Csehszlovák állam ellátott aláírásával, s amely voltaképpen a kisebbsé­gek védelmét szolgálná, azonban már majd tíz évvel a szerződés megkötése után meg kell állapítanunk, hogy az nem más, mint halott betű, mivel praktikus értéke egyáltalában nincsen. A magyar kisebbségek minden emberi jo­guktól meg vannak fosztva. A csehszlovák kormány minden erejével azon van, hogv a magyar kisebbségeket elcsehesítse. Ezt céloz­zák az agrárreform, a cseh iskolapolitika, tisztára magyarlakta területekre cseh légio­náriusok behelyezése, valamint az új köz­igazgatási reform, melynek szintén csak az az egyetlen célja, hogy megfossza önállósá­gától a magyai' kisebbségeket. 8. Nemcsak a napisajtóban, de az iskola­könyvekben is, minden szavukkal azon van­nak, hogy nemzeti érzületünket megtámad­ják. A magyai- vonatkozású szobrokat lerom­bolják, a magyar újságokat cenzúrázzák, a vezető politikusok közül igen sokat letartóz­tatnak .... ime ezt nevezik szabadságnak Csehszlovákiában. 4. A Saint-Germain-en Laye-ban kötött szerződés 10—18-ik szakasza teljes autonó­miát biztosít a ruténeknek. A trianoni béke­szerződés kísérőlevelében az áll, hogy „a ru­ténlakta területek lakosságának megadatik a lehetőség arra, hogv autonómiájuk tárgyában felfogásukat a nyilvánosság elé terjesszék. A nagyhatalmak pedig nem fogják elmulasz­tani az alkalmat, hogv a rutének kérelmét komolyan megfontolják." Ezeknek az ígéreteknek is immár tíz esz­tendeje és a rutének autonómiájának érdeké­ben még egyetlen lépés sem történt, pedig már többször is megkeresték a Nemzetek Szövetségét. Béke nem létezik igazság nélkül és amíg csak igazunkhoz nem jutunk, nem nyugod­hatunk meg a mai helyzetben." DÉLAMERDXAI VÁLSÁGOK \ mióta az Északamerikai Egyesült Álla­mok fajvédelmi szempontból megkezd­ték a bevándorlás előli elzárkózást, Európa egyre szaporodó éhes munkanélküliéinek egyetlen kivándorlási lehetősége Délamerika. Már csak ezért is érdeke Európának, hogy foglalkozzék Délamerika annyira ismeretlen viszonyaival, a kivándorló európajak ottani érvényesülési lehetőségeivel, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy az ottan adottságok megenge­dik-e tartósabban a bevándorlást és befo­gadják-e Európa kiszoruló embertömegeit. Magyarországot is közelről érdekelheti ez a kérdés, mert hiszen Délamerikában három magyar lap jelenik meg, ami erős bizonysága, hogy ott meglehetős nagy magyar kivándorolt kontingens él. Délamerika nagyobb, mint Északamerika lakható területe, de azért félannyi ember sem él benne. Pontos népszámlálások nem igen divatosak arrafelé, s a tropikus vidékeken meg a Tűzföldön még teljes kulturátlanság­ban élő vad bennszülött törzseket aligha tartja valaki számban, a letelepedett lakos­ság száma azonban összes államaiban együtt­véve 70 millió körül van. Akkora területhez mindenesetre roppant ritka ez a népesség és éppen ez a ritkasága az oka annak, hogv Délamerika a világpiacon nem tud nagyobb súllyal és nagyobb exporttal megjelenni. Óriási bányakincsei, épület- és műbutor fája, gabonája, tropikus terményei és gyümölcsei elláthatnák az egész világot, ha volna kellő munkáskéz a termeléshez és feldolgozáshoz. Emberfeleslegeket tehát gazdasági szem­pontból mindenesetre szívesen látna ez a te­rület, annál kevésbbé azonban politikai és szociális szempontból. Éppen ez: a gazdasági és a politikai szempont szembekerülése okozza ennek az óriási területnek és éppen legnépesebb és legfejlettebb államainak: Ar­gentinénak, Chilének, Braziliának és Vrugay-

Next

/
Thumbnails
Contents