Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 22. szám - A kisebbségi oktatás kiküszöbölése Délszláviából

1928 • 13 • November 16 évvel később lépjenek ki az életbe, mint az ugyanolyan korú szláv gyermek. A törvényjavaslat 4-ik szakasza szerint az elemi iskolákban az oktatás az államnyelven történik, azonban azokban az iskolákban, ahol a nemzetiségi gyermekek tanulnak, a szülők kívánságára az elemi iskolák első négy osztályában az anyanyelven történhetik az oktatás, de az államnyelv itt az első osztálytól kezdve külön tantárgyként kötelező és ugyancsak államnyelven kell tanítani a történelmet, a földrajzot és alkotmánytant. Ennek a szakasznak alapján a kisebbségi oktatás önállósága teljesen eltűnik, már az első elemiben a magyar vagy német anyanyelvvel egyszerre a szerb nyelvet is kell cirill és latin ábécével tanulni. Hat éves gyermek egyszerre háromféle írással egyik nyelvet és írást sem tanulhatja meg rendesen. A 42-ik szakasz kimondja: ,,hogy a magasabb állami népiskolák minden osztályában kivétel nélkül csak államnyelven történik az oktatás. Azokban az iskolákban, amelyekben nemzetiségi gyermekek vannak, a magasabb osztályokban azoknak anyanyelvét kötelező tárgyként kell tanítani". A 43-ik szakasz megszabja, hogy legalább 30 kisebbségi gyermeknek kell jelentkezni ahhoz, hogy számukra külön nemzetiségi tagozatot nyissanak. Nagyon érdekes a javaslatnak intézkedése, amely a magániskolák létesítésére vonatkozik. Ez a magániskola jelentené Magyarország népiskoláinak legszélesebb kategóriáját és eredeti formáját: a felekezeti iskolát. A tizenhét pontba foglalt felvétel azonban olyan korlátokat szab ez elé az iskolatípus elé, hogy bár a törvény a külföldre való tekintettel elvileg megengedi a felekezeti oktatást, a valóságban azonban teljesen megszűnik. A feltételek közül a legveszedelmesebb a 6-ik pont, amely szerint egy-egy magániskolában csak egy bizonyos nemzetiségi gyermekek taníthatók és más nemzetiségi gyermeket felvenni oda nem szabad. A 9-ik paragrafus szerint a tanítótestület ezekben az iskolákban is csak délszláv állampolgár lehet, a 10-ik paragrafus pedig kiköti, hogy a magániskolák tanárai és tanítói csak olyan egyének lehetnek, akik a délszláv állam területén szerezték meg diplomájukat. De még így is állásukat csak a közoktatásügyi minisztérium jóváhagyása és megerősítése után foglalhatják el, az államnyelvet tökéletesen kell birniok és felettük és az iskolák felett való ellenőrzést a tanfelügyelőségek gyakorolják. A többi pont mind olyan, hogy azok alapján (kifogástalan iskolaépület, jókarban tartott taneszközök, kötelező szakkönyvtár, ugyanolyan fizetés és nyugdíj, mint az államnál, az iskola anyagi fentartásának tökéletes biztosítása stb.) bármikor akármelyik iskola működését végleg megakadályozhatják az állam közoktatási szervei, a legkisebb rosszakarattal. Amikor a balti államok teljes kultúrautonómiát adnak nemzetiségeiknek, a belgrádi közoktatásügyi minisztérium akkor áll elő ilyen javaslattal, hogy intézményesen megszüntethesse az ősi nagymultú és a szerbnél sokkal magasabb színvonalú kisebbségi oktatást a világháború után hozzácsatolt új területeken. Az a Szerbia jár így el, amelynek lakossága az 1927. évi hivatalos állami statisztika szerint 75.8 százalékban analfabéta és olyan területekkel szemben jár így el, amelyeken az analfabéták mindössze 21 százalékot tesznek ki, mint Délmagyarországon vagy 8.8 százalékot, mint Szlovéniában. Pedig Ausztria a maga karinthiai szlovén lakosságának kultúrautonómiát biztosított. FŐELÁRUSITÁS: VI., MOZSÁR-UTCA 9. (3003> ÍIETE MJllíOlPiNlEyü VELIE 6- és 8-hengeres amerikai autó vezérképviselet SCHMALZ JÓZSEF AUTÓPALOTA • (2005) DOHÁNY-UTCA 22—24 TELEFON: JÓZSEF 425—68