Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 21. szám - TIZ ÉV MÉRLEGE

Magyal Külpolitika * 4 * 21. szám Már a baloldal szívéig elér a locarno-ellenes politika, a német nemzeti párt átszervezése, s a megalkuvást nem ismerő Hugeknann elnökké választása pedig azt mutatja, hogy elég erősnek érzi magát Németország igazi közvéleménye, hogy nyíltan fellépjen és véget vessen Stresemann kudarcot vallott békepolitikájánajk. Sajátságos folyamat ment itt végbe ezalatt a tíz esztendő alatt. A közvélemény hagyta, hogy kitombolja magát a szocializmus, mely a nagy városokban szerzett többségével legnagyobb politikai párttá nőtte ki magát. A szocialisták és a polgári baloldal elég szabad kezet nyert arra, hogy végigpróbálja egy olyan megalázkodó békepolitika minden fázisát, amelyből a közvélemény többsége nem kér. Most már a baloldal is eléggé meggyőződhetett róla, hogy hiába minden meghunyászkodás és békülékenység, minden paktum és minden békepolitika: a bizalmatlanságot semmiféle nemzetközi programm és nemzetietlen magatartás el nem oszlathatja Franiciországnál. A Rajnavidéket nem ürítik ki, a szociálisták kedvéért sem, miért ne jöhetne hát olyan kormány és olyan irányzat, mellyel a nemzet többsége egyetért ? Ausztria, a másik legyőzött még jobban szenved az osztálymegoszoltság miatt. A tavalyi vörösforradalom és annak emléknapján az idei bécsújhelyi kettős seregszemle végleg felkorbácsolta a szenvedélyeket. Bécs a maga ipari környékével, illetőleg ezeknek szociálista többsége idegenül áll a keresztény nemzeti alapra helyezkedett tartományokkal szemben. Bécsújhely óta a szövetségi kormány egyre kísérletezik a belső békekonferenciával, de teljesen sikertelenül. A szociálisták egyetlen követ sem akarnak lebontani a maguk kiépített hadállásaiból, hallani sem akarnak a munkaszabadságról, ragaszkodnak a szakszervezeti terrorhoz és féltékenyen őrzik saját fegyveres osztályhadseregüket, Az államszövetség többi tagja éppen így őrzi a maga hadállásait. A Németországhoz való csatlakozás nem komoly programm egyik oldalon sem, mert egy jelszó kedvéért akkora gazdasági érdekeket nem lehet feláldozni. Németországnak teher volna a gazdaságilag passzív Ausztria, Ausztria pedig nem zsarolhatná többé a volt szövetségeseket, ha beolvadna Németországba. Éppen így nem tud csatlakozni a délszláv államhoz sem, mely talán elfogadná, de Svájchoz sem, mely egyáltalában nem kér ebből a csatlakozásból. A vörös veszedelem És mindezekhez járul az egész világon a vörösveszedelem, a szovjet fáradhatatlan agitációja, minden állami rend és tekintély megdöntésére. Hogy maga Oroszország most kommunista terror alatt van, voltaképen nem sokat változtat az ottani eddigi viszonyokon. Az önkényuralomhoz szokott orosznak mindegy, hogy az Oohrana tölti-e meg a szibériai börtönöket, vagy a Cséka, illetőleg G. P. U. Az orosz paraszt soha sem ismerte a szabadságot, és egyik terrorhoz úgy hozzászokik, mint a másikhoz. Az orosz középosztály maradványai azonban milliókra menő számban öntötté1 el a külföldet és veszi igénybe az ottani nagyon is redukálódott munkaalkalmakat. Maga a szovjet külföldi propagandája miatt veszélyes minden államra. Kikezdte ez a propaganda az eddig a maguk szerény viszonyaik közt rendezetten élő skandináv államokat is, úgy hogy az egyik belpolitikai válság a másikat éri ott is. Fertőzte Franciaországot, veszélyezteti Anglia belső békéjét és Olaszország is csak úgy tudott megmenekülni tőle, hogy a vörösterror helyére fehérterrort ültetett. A normális demokratikus államélet éppen úgy megszűnt Olaszországban is, mint Oroszországban, habár külsőleg a magántulajdon elve mint állami és társadalmi alap meg is maradt. Spanyolország is csak diktatúrával tudja megakadályozni a katalánok elszakadási kísérletét, Portugáliában katonai forradalmak váltogatják úgyszólván negyedévenként egymást, a Balkán pedig hadviselési területévé vált a francia és olasz világpolitikának. Változó esélyekkel, de a konszolidáció változatlan hátráltatásával folyik ez a végeláthatatlan küzdelem. Politikailag ezt a szomorú mérleget zárhatjuk le a világháború utáni kényszerbékék első tíz esztendejéről. Győztes, legyőzött és semleges különböző mértékben ugyan, de mind szenved, szenved államilag, és szenved lakóinak csoportjai és egyedei szerint a természetellenes új viszonyok között. Nem a világháború döntötte ezekbe a bajokba Európát, hanem a béke a maga nemzeti és gazdasági igazságtalanságaival, az összevissza tologatott, természeteilenes határokkal, melyek ősidőktől történelmileg és földrajzilag kialakult gazdasági és politikai területi egységeket szabdaltak összevissza. Locarno és más helyi kezelés nem segíthet ezeken. A tíz esztendő szomorú mérlegét ezzel a sürgetéssel zárhatjuk le: kisebbségvédelmet és határreviziót!! FIRST HOUSE OF COJNS AND MEDALS BUDAPEST JOSEF von STÜRMER V., CSÁKY-LTCA 8. H/1. Richest Stock in Coins and Medals of all Times and Countries! :-: Praehistorical and antique Excavations! Purchase and Sale! (2001.) Fővárosi fasor-szanatórium Legjobb, legmegbízhatóbb, legelőkelőbb intézet (2012) Budapest, Vilma királynő-út