Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 20. szám - A TERVEZETT PÁNEURÓPA ÁLLAMAI ÉS NÉPEI

ma • 15 • Október 16 Rezső állami középiskolai igazgató, Tabody Ida ala­pítványi hölgy,' Pogány Sándor százados, Pálos Hugó m. kir. főügyészhelyettes, Rainisch Ferenc az Orsz.. Munkásbiztosító Intézet titkára, valamint Badál Ede, dr. Szalay Sándor, Szenté Miklós, dr. Unger Béla, Halász Elemér, Rupp László, dr. Ham­vassy István és Wigh János I—VIII. kerületi elöl­járók, akik a székesfővárosi kerületi elöljáróknak f. évi június hó 12-én tartott értekezletén határozták el, hogy testületileg belépnek a Magyar Külügyi Társaságba. Pártoló tag: dr. Bartók Ferenc ügyvéd lett. André Tolédano a Népszövetségről A Külügyi Társaság népszövetségi és nemzetközi jogi szakosztályai okt. 11-én este 6 órakor Berzeviczy Albert elnöklésével a parlamenti tanácsteremben népes ülést tar­tottak, amelynek érdekes tárgya André To­lédano francia újságíró, a genfi Népszövet­ség volt szakosztályi titkárának francia­nyelvű előadása volt: A Nemzetek Szövetsége, aminő a valóságban s aminőnek lennie kel­lene (La Société des Nations, telle qu'elle est et telle qu'elle devrait etre) címmel. André Tolédano a fiatalabb francia nemzedék egyik jeles tagja, jótollú író, a nemzetközi mozgal­maknak alapos ismerője és amit talán első helyen kellett volna említenünk, Magyaror­szág őszinte és önzetlen barátja. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában kegye­letes szavakkal emlékezett meg Magyary Géza pro­fesszor elhunytáról. Magyary Géza nagy tekintély volt a jog terén, — mondotta — különösen a kisebb­ségi jognak és a nemzetközi választott bíróság ügyé­nek kitartó harcosa, aki pótolhatatlan veszteség és ezért csak a legmélyebb fájdalommal emlékezhetünk meg hirtelen elhunytáról. A jelenlévők felállással adóztak Magyary Géza emlékének, amelyet jegyző­könyvileg is megörökítettek. Az elnök ezután üdvö­zölte a francia követség képviselőjét és az előadót. André Tolédano előadásának bevezető részében elmondta, hogy Magyarországba elsősorban a meleg szimpátia vezette, s befolyásolta az a fontos szerep is, amelyet Magyarország a népek társaságában be­tölt. A magyar nép ugyanis teljesen mentes a szláv és germán befolyástól és mint a legkultúráltabb ke­leti állam, a legalkalmasabb a Népszövetség eszméi­nek propagálására. Ezután tapasztalatai alapján beszámolt a Nép­szövetség eddigi működéséről, amely arra a meggyő­ződésre vezette, hogy morális tekintetben a nemze­tek együttműködése máris biztosítottnak látszik, amennyiben a Népszövetséget életrehozó eszméket valamennyi nemzet magáévá tette, azonban anyagi és technikai tekintetben mutatkoznak egyelőre diffe­renciák, amelyeket el kell tüntetni. Magyarországot különösen két kérdés érdekli a Népszövetség tevé­kenységében. Az egyik: a kisebbségek védelme. Ezen a téren a legnagyobb hiba az, hogy még mindig nél­külözik az érdekelt nemzetek a tanács kisebbségi bi­zottságát, amely pedig fontos szereppel birna. A má­sodik kérdés: a revízió kérdése, amelynek alapja a népszövetségi paktum 19-ik pontjában van, azonban ebben a kérdésben mindezideig semmi lényeges ered­ményt nem tud a Népszövetség felmutatni. Ebből a szempontból nagyon hasznos volna a nemzetközi közvélemény megfelelő előkészítése, amely hozzájárulna ahhoz, hogy a kérdés állandóan napi­renden legyen. Hogy a magyar probléma minél előbb eljusson a megoldáshoz, elsősorban és talán minde­nekfölött arra volna szükség, hogy a magyar dele­gátusok minden olyan tanácskozáson, ahol ez a kér­dés napirendre kerül, minél nagyobb számban és súlyban legyenek jelen és állandóan hangoztassák Magyarország panaszait s sürgessék a bajok orvos­lását. Ha ezeket a szempontokat figyelembevéve, a magyar nép az eddigi kitartásával és hittel küzd a világ fóruma előtt érdekeiért, az eredmény semmi­esetre sem maradhat el, mert a jog és az igazság a magyarok oldalán van — fejezte be nagy érdeklő­déssel hallgatott fejtegetéseit a francia újságíró. BerZi viczy Albert elnök mondott a szépszámú közönség nevében köszönetet Tolédanonak az elő­adásért, amelyet a hallgatóság zajos tapssal honorált. Rádióelőadások a Külügyi Társaságban A Magyar Külügyi Társaság igazgatósága a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársa­sággal megállapodott abban, hogy vezetőségének több tagja a tél folyamán a tudomány különböző ágazataiból, német, francia, angol és olasz nyelveken előadásokat tart. Előadások megtartására a felkér­tek közül eddig a következők vállalkoztak: Berze­viczy Albert, Lukács György, Szterényi József báró, Gratz Gusztáv és Nagy Emil volt miniszterek, Tas­nády Szüts András az IBUSZ alelnöke, Eöttevényi Olivér alelnök, Paikert Alajos miniszteri tanácsos és Ottlik György publicista. A nemzetközi jog kodifikálása A Nemzetek Szövetségének a nemzetközi jog kodifikálására vonatkozó újabb kérdéseit a Külügyi Társaság megkapván, véleményadásra ezúttal is dr. Faluhelyi Ferenc és dr. Buza László egyetemi taná­rokat, Társaságunk rendes tagjait kérte fel, mint akik a múltban is nagy buzgalommal és szakérte­lemmel készítették el erre vonatkozó elaborátu­maikat. A Külügyi Szeminárium megnyitása A Külügyi Társaság szervezte Külügyi Szemi­nárium október hó 15-én, hétfőn délután 6 órakor Az ország első faiskolája UNCHfjÉKl léim miti A X Budapesti irodája: flv ANDKASSW 111 jUL Szállít mindenféle gyü­mölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld

Next

/
Thumbnails
Contents