Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 2. szám - A Bratianu-kormány helyzete

Maggar Külpolitika 16­2. szám Avarna herceg meleg barátságban állott Spanyolország nagykövetével, Arrelanó di Casa Galva marquisval, akii a sors csapásai korán megvénítettek. Váratlanul elveszítelte imádva szeretett fiatal nejét, s többé megvi­gasztalódni nem tudott. Felesége holttestét bebalzsamoztálta és a párisi Pére-Lachaise temető egyik kriptájában helyezte el örök nyugalomra. Az érckoporsó felső részén egy négyszögletes üveg volt. közvetlenül az arc fölött. A marquis a halál évfordulója napján Párisban megjelenvén, lement a kriptába és pár órát töltött imádkozva a koporsó mellett. Utána pár hónapig szótlan volt és mélyen le­vert. Bécsben úgy ismerték, mint rendkívül jótékony, egyenes jellemű és önálló termé­szetű embert. Sokat beszéltek a társaságban a következő esetéről: Az udvarnál az volt a szokás, hogy újév előtti napon, este 8 és 10 óra közt fogadást tartottak a Burgban. Megjelentek a diploma­ták, a miniszterek, a kamarások, a tisztek és különféle állami méltóságok, nemkülönben a csillagkereszles- és palotahölgyek, akik át­haladva a palota teremsorain, végül eljutot­tak az utolsó szobához, a legkisebbhez, amelynek csak egy ajtaja volt. Akik azt hit­ték, hogy itt a császár-királyt vagy a trónörö­köst, esetleg valamelyik főhercegasszonyt ta­lálják, csalódás érte. Ebben a szobában né­hány karszékkel körülvett régi kanapén Har­rach grófné palotahölgy főudvarmesternö trónolt, helyettesítvén az elhünyt Erzsébet királynét. Az ajtó közelében állott Monte­nuovo herceg fömarsal és üdvözölte az érke­zőket, akik mély tisztelettel bókoltak a gróf­nő előtt. A grófnő senkinek nem nyújtott ke zet. A tisztelgők anélkül, hogy egy szót mer­tek volna intézni hozzá, elvonultak előtte. A hölgyek a grófnő intésére pár pillanatig he­lyet foglaltak a karosszékeken, s aztán újabb mély bók után szintén távoztak. Még az öreg Harrach grófnénak is így kellett tisztelegnie leánya előtt. Arrelano marquis. amikor első ízben je­lentkezett az újévi tisztelgésre. Avarna her­ceg társaságában ment a Burgba. Útközben a herceg fölvilágosította kollégáját, hogy mi­kép kell majd viselkednie. A spanyol nagyúr komolyan végighallgatta, s mielőtt átlépte volna a fogadószoba küszöbét, így szólt: — Mint a spanyol király képviselője, hi­vatott vagyok, hogy jobban ismerjem a spa­nyol etikettet az ittenieknél. Majd meglátja, hogy mit teszek. A korrekt és kissé szertartásos Avarna herceg szinte kővé meredt, amikor Arrelano marquis nyugodtan Harrach grófnőhöz kö­zeledett, kezet nyújtott neki, egészséges álla­pota iránt érdeklődött és boldog újévet kí­vánt. — Szerettem volna látni, — mondotta a Burgból távozóban, — hogyan utasíthatták volna vissza az én kéznyujtásomat, a spanyol király képviselőjének a kéznyujtását! Mint mindenütt, úgy Bécsben is, szoros viszony állott fenn az orosz és a francia dip­lomaták közt. Az udvar és a Ballplatz külö­nösen az Oroszországgal való barátság fen­tartására helyezett nagy súlyt. Mint Mar­csenkó tábornok orosz katonai attaché meg­írta „La cataslrophe Ausztro-Hongroise" című könyvében, Ferenc Ferdinánd tervei közé tartozott a három (német, osztrák, orosz) császár-szövetség helyreállítása. A há­ború kitörésekor Sebeko volt a nagykövet, aki egyénileg nem lelkesült a háborúért és tőle telhetőleg iparkodott Bécs és Pétervár között a szerb kérdésben megegyezést hozni létre. Oldala mellett két nagy intelligenciájú diplomata működött, Sverbeeff Szergiusz és Demidoff Elim. Az előbbinek, aki túlságosan lágy és érzékeny természetű volt, egy ízben azt mondotta a nagykövet: — Milyen szerencse, kedves barátom, hogy ön nem született nőnek: soha nem tudna nemet mondani. DamidoíT ellentéte volt Sverbeeffnek: ha­tározott, sőt elbizakodott. Amikor egy ízben Konstantinápolyban járva, kihallgatáson je lent meg Abdul Hamidnál, a szultán kérdése­ket intézett hozzá Oroszország akkori zava­ros belső helyzetéről: — Felség, — válaszolta DemidoíT — az én hazám most náthás, ami elég gvakran elő­fordul Törökországban is. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő: Radisics Elemér dr. Szerkesztő-bizottság: Eöttevényi Olivér dr., Horváth Jenő dr., Lutter János dr., Sebess Dénes dr. A kiadásért felelős : Eöttevényi Olivér dr. Hornyánszky Viktor R.-T., m. kir. udvari könyvnyomda, Budapest. Felelős vezető : Hornyánszky Viktor.

Next

/
Thumbnails
Contents