Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 16-17. szám - ROMÁNIA KÜLFÖLDI KÖLCSÖNE

1928 Szeptember 1 legyen a liberálisoknak a csalással és erőszakkal összeszedett mai parlamenti többséggel valami súlyos feltételű kölcsönt megszavaztatni. Ez a sajtóhadjárat még a cenzúra erős kezelése mellett is bővelkedik a legélesebb hangú nyilatkozatokban, melyek a politikáról rég átterjedtek a személyi tisztesség terére is. És ehhez a harchoz nagyon kapóra jön az ellenzéknek az a sok szédületes panama, mely épen a kölcsönnel kapcsolatosan úgyszólván naponként kerül napvilágra. A külföldi bankérdekeltség szakértőket küldött Romániába, hogy megvizsgáltassa mindazokat a garanciákat, melyeket a kormány a kölcsönért felajánlott. Ezek: az államvasutak, az állami bányák, az állami gyárak és üzemek. A kormány éppen azt akarta elkerülni, hogy ilyen vizsgálatra ne kerüljön sor és ezért nem fordult kölcsönért a Népszövetséghez, hogy annak pénzügyi ellenőrzője bepillantást ne nyerjen a panamáknak ebbe a káoszába. Sorsát még sem kerülhette el, mert éppen a külföldi szakértők jöttek rá a főgaranciánál, az államvasutaknál nyolc éve folyó elképesztő rendetlen gazdálkodásra, mely pénzértékben alig kifejezhető összegekkel károsította meg az államot. Az államvasút évek óta nem fizet a szénért, adós marad minden szállítójának, nem javít semmit, befektetéseket nem eszközöl, személydíjszabás és árutarifája a legdrágább egész Európában és mégis évről-évre milliárdos deficittel dolgozik. A kiküldött amerikai könyvszakértő francia és angol társaival néhány napi tanulmányozás után kiderítette, hogy az anyagelszámolásoknál roppant hiányok mutatkoznak. Részleteket nem lehetett megállapítani, mert az érdekelt tisztviselők rögtön szobatüzet támasztottak, melyben az összes számadások elégtek. Nem lehetett eltűntetni azonban a bizonyítékokat a másik nagy csalásnál, melyet a főtisztviselők vezetése alatt álló bűnszövetkezet nyolc éve folytat a vasúti jegyekkel. Ez a társaság külön jegykötegeket nyomatott, melyeket a vidéki állomásfőnökök útján hozott forgalomba a saját hasznára. Most folynak teljes erővel a vizsgálatok s minthogy a külföld van benne érdekelve, aligha lehet elsimítani. Nem feladatunk részletezni a szintén milliárdokra menő petroleumföld-panamát, melyet szintén befolyásos kormánypárti politikusok támogattak megfelelő részesedésért, valamint az erdélyi bányáknál és az állami gyártelepeknél folytatott sikkasztásokat és csalásokat. Ezek az ügyek együttvéve olyan fegyvert adtak a nemzeti parasztpárt kezébe, hogy a régenstanács aligha tudja ezekután meghosszabbítani a Bratianu-kormány életét. Az ellenzék jogosan hivatkozik erre, hogy ilyen kormány, melynek benfentes emberei az állami jövedelmekkel így gazdálkodnak, nem szerezheti meg a külföldtől sem azt a bizalmat, mely elfogadható kölcsön első feltétele. A kormány még az első panama kiderítésével egyidejűleg szintén gondoskodott magának fegyverről: felvett az ipari hitelszövetkezet követeléseinek lekötésével a Banca Commerciala Italiana-tól 12 milliárd lei kölcsönt. Ennek feltételeiről és kamatozásairól azonban éppenúgy nem közölt semmit a nyilvánossággal, mint a tárgyalás alatt álló dollárkölcsönről. Mindössze annyit lehet tudni, hogy 1928 dec. 31-ig kapta csak a kölcsönt és ha addig vissza nem tudja fizetni, vagyis ha addig más kölcsönből nagyobb előleget nem kap, a romániai ipar minden adóssága felett egy olasz bank fog rendelkezni, melynek lesz majd rá gondja, hogy tönkretegyen minden olyan iparágat, mely útjában van az olasz behozatalnak. így ez a siker is politikailag kudarccá vált a Bratianu-kormányra nézve, mert csak újabb támadási felületet teremtett az ellenzéknek, mely most az iparos és kereskedő köröket is jól megszervezett propagandájával a kormány ellen sorakoztatja. A kormány békeajánlata. Az ellenzéki támadásokra a kormánysajtó makacs következetességgel egyre csak a hazaárulási váddal felel. Román politikai életben a fogalmakat nagyon leegyszerűsítették: aki nem híve a kormánynak és ennek hangot is ad, az hazaáruló, mert a külföld bizalmát akarja megrendíteni Románia képAz ország első faiskolája HNiHfÁRW lÓlflf tlflÍD Budapesti irodája: TI., ANDR/lffY ÍIT f4. Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. <20io) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld!