Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 14-15. szám - A kisantant szabadulni szeretne a francia járom alól. Az Unita Cattolica cikke Kelet-Európának a trianoni szerződés teremtette kaotikus helyzetről

Magyar Külpolitika • 12­14—15. szám hordó felrobbantással fenyegeti egész Euró­pát. Különben is mikor Mussolini a trianoni szerződés revíziójának szükségességét han­goztatta, nem mondott valami meglepő új­donságot, hiszen magát a versaillesi szerző­dést is már két ízben vetették alá revíziónak (Locarno, Dawes-javaslat), hogy a sévres-i szerződésről ne is beszéljünk. A belgrádi vé­res események megdöbbentő fényt vetettek Jugoszláviának, ennek a Trianonban szüle­tett monstruózus konglomerátumnak kaoti­kus belső állapotaira. Hiába rendez Jugosz­lávia tüntetéseket Olaszország ellen, ezzel nem tudja többé elpalástolni belpolitikai hely­zetének tökéletes züllöttségét és ziláltságát, s azt a veszedelmet, amely Zágráb és Ljubljana felől létének gyökereit fenyegeti. A francia sajtó rendkívüli idegessége azt bizonyítja, hogy a kisantant országok kez­dik emancipálni maerukat a francia diplomá­cia befolyása alól. Ezt a következtetésünket támasztja alá Benes berlini útja is, amely fontos gazdasági megállapodásokra vezetett a két ország között. Az is köztudomású dolog, hogy Németország egyelőre elejtve az „An­schluss" eszméjét, Kelet-Európában s a Bal­kánon akarja megvetni a lábát s befolyását a kisantant országokra is kezdi kiterjeszteni. így állván a helyet, a bukaresti konferen­cia alkalmával a kisantant igyekezett a meg­változott körülményeknek megfelelőleg új po­litikai orientációk terére lépni, s az egész konferencia a francia befolyás alól való emancipálódás jeligéje alatt folyt le. Ezenkí­vül még egyéb okok is kényszerítik a kisan­tant államokat a francia politika karjaiból való kiszabadulásra. Cseh-Szlovákia ipari te­kintetben a legnagyobb mértékben függő vi­szonyban van Németországgal. S már csak ezért is érthető, hogy szét akarja tépni azo­kat a kötelékeket, amelyek Párizshoz fűzik. Románia helyzete pedig egyenesen kétségbe­ejtő. Ez a részben latinnyelvű, heterogén or­szág oda van ékelve a szlávok közé s egyfor­mán kell rettegnie az oroszok bosszújától, akik Besszarábiát követelik tőle vissza, vala­mint a magyaroktól, kiknek legszebb és leg­értékesebb tartományait az igazságtalan tri­anoni szerződés Romániához csatolta. Éppen ezért Titulescu — bárhogyan cáfolják is ezt hivatalos helyekről — Róma és Varsó felé orientálódik, ott próbálva támaszt keresni kí­vülről és belülről fenyegetett hazájának egy előbb-utóbb bekövetkezhető balkáni felfordu lás esetére. Még nem tudjuk, milyen kimenetelük lesz a belgrádi véres eseményeknek, azonban re­méljük, hogy a szerb politikusok szörnyű égető belpolitikai problémáiknak súlya alatt talán magukba szállnak s az Olaszország el­leni állandó izgatás és agresszív politika he­lyett végre saját belső válságaik megoldására fogják rászánni magukat. A belgrádi urak beláthatnák már egyszer, hogy külpolitikai viszályok hintése és a zavarosban való halá­szás helyett saját szempontjukból is sokkal okosabb volna, ha a saját bűneiket és beteg­ségeiket igyekeznének orvosolni, amelyek ma­gának a jugoszláv államnak egységét és in­tegritását fenyegetik végveszéllyel. Jugoszlávia belpolitikai helyzete a tökéle­tes káosz képét mutatja, külpolitikailag pe­dig a bekerítés és izolálás veszedelme fenye­geti. Elég csupán három szomszédjára: Ma­gyarországra, Bulgáriára és Olaszországra rámutatnunk, amely országok mindegyikét súlyos területi és nemzetiségi sérelmek és hátrányok érték Jugoszlávia javára. Ez a külpolitikai izoláltság és körülzártság köny­nyen katasztrófára vezethet. Olaszország annál is nyugodtabb lelkiis­merettel figyelheti ezen kaotikus helyzet to­vábbi kialakulását, mivel ennek a helyzetnek előidézéséért semmi részesség és felelősség sem terheli. Az események egyre jobban iga­zolják a Mussolini beszédét, mely szerint Európa békéjét csakis a párizsi békeszerző­dések szörnyű igazságtalanságainak jóváté­tele útján lehet biztosítani. FŐ ELÁRUSITÁS: VI., MOZSÁR-UTCA 9. (3003* ,(4~4) A 1TÖKÉILIE1ÜS AiüTOiPMiiyü A természetes keserűvíz gyomor és béliissziíió &atása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel! (20ii) Kapható mindenütt kis és nagy üvegben.

Next

/
Thumbnails
Contents