Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 13. szám - A VENDSÉG A JUGOSZLÁV URALOM ALATT

Magyar Külpolitika 13. szám vén hivatalnok el nem fogad), ha könyörög­nek, hogy nyissák meg a határokat Magyar­ország felé. A szlovén lapok bőven hoznak fel ilyen eseteket és folyton írnak a ,,hatá­ron áttekintőkről", akik kitartóan várják a magyarokat. „A vendség legnagyobb ellen­ségei nem a kommunisták, nem a liberálisok, nem az anarchisták és mem is a pokol ördö­gei, hanem a „mazaron"-ok, akik vissza­kívánják a magyar uralmat", írja az egyik lap. Az amerikai vendek. Az Amerikába vándorolt vendek, főleg Bethlehem, Pittsburgh, Allentown, Palmer­ton, Steelton, Bridgeport, Newark, New­Brunswick, Perth-Amboy, Chicago és Cleve­land városokban telepedtek le, ahol az oda kivándorolt magyarokkal igen jó társadalmi közösségben élnek. A csehek és a szlovének ismételten a legkülönbözőbb módon megpró­bálták, hogyan lehetne a vendeket a maguk szférájába vonni, ez azonban nem sikerült nekik. Az amerikai vendek okos vezetői min­dig vissza tudták tartani honfitársaikat ettől a lépéstől. Különösen erős ostromnak és sok­szoros becsmérlésnek voltak kitéve az 1917-ik évtől kezdve, amikor már nyilván­valóvá lett, hogy az Egyesült-Államok is be­lépnek a világháborúba az Entente oldalán. Mikor azután 1919-ben megérkezik a szo­morú hír, hogy a jugoszlávok megszállták a vendséget, az amerikai vendek széleskörű mozgalmakat indítottak szülőföldjük érdeké­ben. 1920. febr. 13-án a Bethlehemben élő vendek telegrammot küldtek a Legfőbb Ta­nácshoz, amelyben a vendség megszállása el­len tiltakoznak. Ugyanez év június havában megalakul az Amerikai Magyar Vendek Szö­vetsége (Hungárián Wend's Federation of America) és értesíti a magyar kormányt, hogy az amerikai vendek továbbra is hívek maradnak Magyarországhoz. 1921. febr. 13-án Bethlehemben megalakul a Vend Nem­zeti Tanács (The National Council of 20.000 American Vends and Ali The Vendic So­cietis and Churches of America), amelynek gyűlésén kimondják, hogy Jugoszláviának a vendségbe való hatolását jogosnak el nem is­merik. 1921 márc. 9-én a Vend Nemzeti Ta­nács egy memorandumot küld a vendség ér­dekében az amerikai kormánynak és az En­tente hatalmak képviselőinek. 1921 június 22-én a Magyar Vendek Nemzeti Szövetsége is küld memorandumot az amerikai külügy­miniszternek és az Entente hatalmak képvi­viselőinek. 1921 nov. 11-én kilenc nagyobb amerikai városban vend nemzeti gyűlések tartattak, amelyekből a Vend Nemzeti Ta­nács titkárát, dr. Stiegler Ernőt felszólítot­ták, hogy az elfogott és bebörtönzött vendek érdekében járjon közbe. 1921 november ha­vában dr. Stiegler Ernő Washingtonban a leszerelési konferenciára érkező államférfia­kat a vendség kérdésében informálja. 1922. március havában a Vend Nemzeti Tanács kábeltelegrammban felkéri az olasz külügy­minisztert, hogy a Genua városában ülésező Nemzetek Szövetségénél emelje fel szavát oly értelemben, hogy a vendség csatoltassék vissza Magyarországhoz. Az amerikai vendek egyébként is kifejez­ték Magyarországhoz való ragaszkodásukat. Magyar nemzetiszínű zászlót csináltattak maguknak, a világháborúban elesett vend hősi halottaknak Tótfaluban és Apátistván­falván szép emléket állítottak. Az amerikai vendeknek ezt a megható magyar hűségét még magasabbra fogjuk értékelni, ha meg­gondoljuk, hogy 1920 után Amerikában a munkások között, (kik közé az amerikai ven­dek legnagyobb része tartozik), Magyar­országról a leggonoszabb hírek voltak elter­jedve. Az előadott objektív adatok, tények és események talán a kétkedőt is meggyőzhetik arról, hogy ha valamikor eljő az az idő, ami­kor illetékes faktorok számbaveszik a népek akaratát, törekvését és valóságos helyzetét, akkor a kis vendségnek vissza kell térnie ezeréves hazájához. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: Drucker György dr. A berlini interparlamentáris konferencia. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja Berzeviczy Albert v. b. t. t., nyug. miniszter elnök­lésével június 26-án látogatott ülést tartott, amelyfen a többi között megjelentek: Lukács György, Nagy Emil, Kállay Tibor, Puky Endre, Almássy László, Földes Béla, Orosdy Fülöp báró, Hunyady Ferenc gróf, Gaál Jenő dr., Egry Aurél, Mátray Rudolf* Vojnits Miklós báró, Putnoky Móric, Görgey István, Lakatos Gyula, Oberhammer Antal, Szabóky Jenőr és még sokan mások. A csoportülés, tekintve, hogy a berlini konferencián a magyar csoport arányszáma szerint 13 hivatalos taggal szerepelhetünk, Berze­viczy Albert elnököt bízta meg, hogy a jelentkezettek közül ezeket a hivatalos tagokat kijelölje. A német kormány késedelmes megalakulása miatt a német csoport még nem küldötte meg a konferenciára vo­natkozó részletes tájékoztatót, miért is ezt a magyar csoport a jelentkezetteknek körlevélben fogja meg­küldeni. Puky Endre felvetette az eszmét, hogy a magyar csoport tagjai használják fel az alkalmat egy németországi körutazás megtételére. Az utazás technikai lebonyolítására a MÁV. nádorutcai menet­jegyirodája vállalkozott. Végül Radisics Elemér fő­titkár tett jelentést a parlamentárizmus válságával kapcsolatban megindított ankét ügyéről. Az Unió ugyanis ezt a problémát a berlini konferencia napi­rendjére tűzte és a jogi bizottságnak a prágai bizottságban elfogadott javaslatát a magyar csoport hozzászólás végett elküldötte a csoport valamennyi tagjának, úgyszintén a tudományos világ néhány ki­váló képviselőjének. A csoportülés felhatalmazta a főtitkárságot, hogy a beérkezett válaszokat, az utó­lagosan beérkezett válaszokkal együtt kinyomathassa és a tagok rendelkezésére bocsássa. A berlini kon­ferenciára a következők jelentkeztek: Antal Géza ref. püspök, Almássy László és felesége, Berzeviczy Albert, Beck Lajos és felesége, K. Bedő Sándor egy családtaggal, Brezovay László és felesége, Biró Pál, Dabasy Halász Móric és fele­sége, Désy Géza, Erdélyi Aladár, Farkas Tibor, Fábián Béla és felesége, Fitz Artúr, Gratz Gusztáv,

Next

/
Thumbnails
Contents