Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 1. szám - SALAMONI ÍTÉLET

Magyar Kül]>olitil<u 2 1. szám Ez az elleniét az együttélés évei folyamán ahelyett, hogy enyhülne, egyre mélyül. Az ok az ethnikaj egység hiánya, mert bar egyazon nyelvet beszélik, a lelkük más és egymástól lávolálló. Hö a trianoni béke alkotóinak, amikor a nyelvi egységre a határok megvonásánál állí tólag olyan nagy súlyt fektettek, — természetesen, ha magyarokat kellett átcsatolni, ez a szempont nem érvényesült, - történelmi példák lebegtek volna szemük előtt, világosan láthatták Volna, hogy maga a nyelv még nem kapcsol össze egységes nemzetté egy népet. Az Egyesült-Államok lakói majdnem kivétel nélkül angol anyanyelvűek voltak és mégis forradalomban szakadtak el Angliától. Belgiumot és Hollandiát a mult század elején egyesítették. A tizenöt évvel azután bekövetkezeti elszakadást nemcsak a francianyelvü államok, de a hollandiai majdnem ugyanazt a nyélvet beszél*") flamandok is követelték. Svájc évszázadokon keresztül megmaradt és valószínűleg meg is fog maradni egységes nemzetnek, holott lakói háromféle nyelvet beszélnek. Egyiptom és India minden nyelvi különbözőség ellenére elszakíthatatlan szer ves részesei az angol kulturális és gazdasági életnek. Ha ezt a trianoni béke alkotói meg gondolták volna, talán nem követték volná el azokat a hibákat, amelyet Közép- és Kelet Európa egész közélete nyög. ügy nép egységét nemcsak nyelvi szempontok határozzák meg. azoknál sokkal erösebben játszik közre a népek erkölcsi életében mutatkozó sajátságok összesége. És mit lesznek a szomszéd államok, mii tesz elsősorban a csehszlovák és román állam a dolgok fentvázolt kényszerű rendje nél fogva előálló nehézségekkel szemben' A Felvidék tót népe nyomorog és munka nél kül van. Dolgozni nem jöhet Magyarországra, mert a határokat lezárták. Gyárak és iparvállalatok sorban megszüntetik az üzemet. A cseh állam óriási költségvetéséből a Felvidékre semmi sem jut. Őslakosokat utasítanak ki. a cseh nyelvei erőszakkal kényszerítik rá a tótokra és Hodzsa Milán a nagyváradiakhoz hasonló eseményekkel fenyegetőzik. Ugyanez a helyzet Erdélyben is. A regát-beliek üldözik, gyűlölik, erőszakkal tartják féken az erdélyieket és keresik az alkalmat, hogy személyes szabadságukban és gazdasági exisztenciájukban fenyegessek őket. Legújabban pedig Öromániából toborzott diákhadseregek vezet nek bosszuló hadjáratot Erdély és a hozzá kapcsolt tiszántúli részek lakossága ellen.Nyomorúság és panasz mindenütt. Az új rend képviselői pedig ellenszem vei és megvetéssel kezeli az őslakosokat az egynéhány behódolt kivételével. Kíméletlenkednek abban a botor bitben, hogy ezért talán majd megszeretik őket. . Eszünkbe jut a bölcs Salamon ítélete. Országrészek sorsáról van szó. amelyekről két nemzet állítja, hogy a gyermeknek ö az anyja. Az egyiknek odaítélték. Az övé lett. — megszabdalva, életlehetőségeitől megfosztva. S az új anya ahelyett, hogy gonddal és szere telte] kívánná ismét egészségessé lenni a nyo mondtat, érezvén, hogy nem igazán övé, erő szakkal akarja magához láncolni. Hogy a gyermek szemed és kínlódik, nem fáj neki Egykedvűen hallgatja panaszos szavát és szinte örömmel ijedt szívének sebes dobó gását. Ezek a gyermekek soká pihentek Nagy magyarország anyai kebelén. Hangzottak panaszok — nem tagadjuk — de csak az utolsó évtizedekben és sohasem találtak síiket fülekre Magyarország vezetőinél sem. Hangzottak szórványos panaszok, amelyeket a rosszakarók sebbel-lobbal siettek általánosítani, mégis majdnem kivétel nélkül az elszakított területek minden vármegyéjében békésen élt egymással román-magyar, tót-magyar. vagy szerb és magyar. Sír egy ország, megfosztott Csonkamagyarország az elveszett országrészek után, mint anya szokott a gyermekéért sírni. Ami ott történik, az nekünk fáj, ami ott baj, az nekünk gond, ami ott szerencsétlen ség. az ideát fakaszt könnyeket. Amikor Salamon ítéletének meghozatala után ügyelve lesle, hogy melyik anyának szó lal meg a szíve. Az anyaszív árulta el neki az igazságot. A nagyváradi pusztítás és Hodzsa Milán kijelentései után Európától csak annyit ké rünk, figyeljen arra. hogy a vitázó felek közül kinek a viselkedésében, kinek a gondolkodásában mutatkozik az elvett területekkel szemben több melegség és több ösztönös szeretet. Ha felfigyelnek, rájönnek az igazságra és az igazságon alapuló megoldás szükséges ségének gondolatára is.