Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 11. szám - A NÉPSZÖVETSÉG JÚNIUSI TANÁCSÜLÉSE

Magyar Külpolitika 11. szám gyar barát nem-magyar amerikaiak szövet­sége is, amely a trianoni békeparancs igazság­talanságai felől fogja alkalmas módon infor­málni az amerikaiakat, elsősorban a kongresz­szns tagjait, akiknek a magyar ügyben ki­alakuló álláspontja döntő fordulat jelenthet hazánk jelen mostoha sorsában. Azt, ami Amerikában már megindult t. i. egyfelől az ottani magyarság szövetségbe tö­mörítését, másfelől a magyarok barátainak megszervezését, a világ többi részeiben is foly­tatni kell. Ez az útja annak, hogy egyfelől csonka hazánk magyarságát a világban szét­szórtan élő többi magyarokkal egymás köl­csönös támogatására összeszervezzük, másfe­lől pedig az irántunk rokonszenvet tanúsító külföldi barátainkat a magyar ügy támogatá­sára intézményesen állíthassuk sorompóba. Ha mindezt programmszerüen meg fogjuk cselekedni, lehetetlen, hogy igazságunkat bé­kés úton ki ne tudjuk küzdeni. Majestic, 1928. IV. 2. Tasnády Szüts András székfoglalója a Külügyi Társaságban. A Magyar Külügyi Társaság Idegenforgalmi Szak­osztálya május hó 18-án délután 6 órai kezdettel ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya szakosztályi elnök és alelnök választása volt. Az ülésen előkelő és nagy­számú közönség vett részt, köztük az összes idegen­forgalmi szervezetek képviselői, számos politikus, közgazdasági és közigazgatási előkelőség. Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke nyitotta meg a szakosztályi ülést és közölte, hogy amikor megalakult az idegenforgalmi szakosz­tály, az volt a céljuk, hogy a külföldieket, akik Ma­gyarországba látogatnak, megismertessék az illetékes körökkel és mindenben támogassák őket itteni tartóz­kodásuk alatt. A szakosztály élére Nagy Emil volt mi­nisztert kérték fel, aki örömmel fogadta a tisztséget, de később nagy elfoglaltságára való tekintettel, kény­telen volt lemondani. Ezért új tisztikar választására volt szükség és ezért az ülés programmjául tűzték a szakosztályi elnök és alelnök megválasztását. A Kül­ügyi Társaság igazgatótanácsa nevében szakosztály­elnöki tisztségre Tasnády Szüts Andor ny. államtitkárt, az Ibusz ügyvezető alelnökét, a szakosztályi alelnöki tisztségre pedig Tormay Géza kereskedelemügyi mi­niszteri h. államtitkárt ajánlja. A szakosztályi ülés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot és az igazgatósági tanács intenciója szerint Tasnády Szüts Andrást választotta elnökül, míg alelnökül Tormay Gézát. Tasnády Szüts András foglalta el azután az elnöki széket és onnan meghatott szavakkal köszönte meg az őt ért megtiszteltetést. Beszéde elején kijelentette, hogy az első szó, amely erről a helyről elhagyja ajkát a Külügyi Társaság nagynevű elnöke, Apponyi Albert gróf dicsőségét hirdeti, aki példát ad nekünk arra, miként kell egy a hazáját szerető igaz magyar ember­nek cselekedni. Ö. aki már eddigi működésével is áranybetűkkel írta be nevét Magyarország történetébe, most is fiatalos hévvel, páratlan lelkesedéssel küzd hazájáért. Adjon neki az Isten erőt, egészségei és ki­tartást, hogy nagyszerű munkáját sikeresen befejez­hesse. (Nagy taps.) Majd köszönetet mondott Eötte­vényi Olivérnek, a Külügyi Társaság rendkívül agilis és kiváló tudású ügyvezető alelnökének, aki meghívá­sával alkalmat adott neki arra, hogy a Külügyi Társa­ság kebelében olyan működést fejthessen ki, amely az általa vállalt feladatok körébe esik. Majd arról be­szélt rrz új elnök, hogy a Külügyi Társaságban meg­felelő munka kínálkozik számára. Biztosan hiszi és tudja, hogy Magyarországon az idegenforgalom fej­lesztése, olyan ténykedés, amely jelentőségében kiállja a versenyt bármely más közérdekű foglalkozással. Nemrég Bethlen István gróf miniszterelnöknél fontos értekezlet volt, amelyen az 1929-re tervezett balneo­lógiai kiállításról volt szó, és ezen az értekezleten min­denki megegyezett abban, hogy minden olyan intézke­dést, amely a hazai idegenforgalom emelését célozza, az ország eminens életérdekét képezi. Szó volt arról, hogy más országokban már milyen régen és milyen helyesen rájöttek az idegenforgalom fejlesztésére, így pl. a német birodalmi vasút-társaság közel kétmillió márkát áldoz idegenforgalmi célokra. Nekünk, tria­noni Magyarországnak elsősorban kötelességünk meg­győzni a külföldet a rajtunk elkövetett súlyos igaz­ságtalanságról. Mert tény, hogy a megcsonkítottsá­gunknak igazi oka az elfogultságon felül a tájékozat­lanságra vezethető vissza. Ezt a tájékozatlanságot el kell oszlatnunk, hogy a külföld a velünk szemben el­követett hibákat jóvátehesse. Struccpolitikát folytatunk akkor — mondotta Tasnády Szüts András — ha nem vennénk észre, hogy az állam támogatása nélkül, nem tudunk megfelelő eredményeket elérni. Az idegenforgalomhoz megfelelő vasúti berendezések, megfelelő utak kellenek, a postá­nak jól kell funkcionálni és hogy az idegenforgalom fejlesztésére elsősorban pénz kell. Végre meg kell szün­tetni vagy legalább mérsékelni azokat a hatósági és rendőri intézkedéseket, amelyek az idegenek idejöve­telét megnehezítik és itt-tartózkodását zavarják. Be­széde további során arra mutatott rá az elnök, hogy egyetlen nagy vidéki attrakciónk: a Balaton, sajnos, nem alkalmas arra, hogy az idegenek ott nagyobb számban huzamosabb ideig tartózkodjanak. A nagy balatoni fürdők kivételével, a legtöbb balatoni szál­loda teljesen alkalmatlan, hogy ott töb napon keresz­tül megszálljanak az idegenek. Tehát vidéki utazások­nál széles propagandát nem lehet kifejteni, a főváros­ban azonban annál több szórakozóhelyünk van, ahol a külföldiek nagyon jól érzik magukat. Az állami költ­ségvetésben az idegenforgalmi célokra egy fillér sem áll rendelkezésre, csak egy csekély összeg, amely a felállítandó országos idegenforgalmi tanács adminisz­trációjára szükséges. A székesfőváros költségvetésében is nagyon kevés összeg áll rendelkezésre erre a célra. Ezzel szemben tény az, hogy minden összeg, amelyef idegenforgalmi propagandára fordítunk, kitűnő be­fektetés az állami életre nézve. Erről kell meggyőz­nünk az illetékes tényezőket, s akkor munkánk ered­ménye nem marad el. Az idegenforgalom megszerve­zése rendkívül fontos és ebbe be kell kapcsolni az összes külföldi utazási vállalatokat. Beméli, hogy egyetértéssel, a sajtó segítségével és összeköttetésekkel a Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztályának munkája hazánk feltámadásának és újjászületésének értékes tényezője lesz. Percekig ünnepelték beszéde végeztével Tasnády Szüts Andrást, amely után Pékár Gyula meleg szavak­ka), üdvözölte az új elnököt és Isten áldását kérte munkájára. Az elnök zárószavával ért véget az ülés. Az ülésen megjelentek az említetteken kívül Puky Endre, Tolnay Kornél, Csekonics Iván gróf, Ernyey Károly, Doberdói Breit és Kratochwil Károly altábor­nagyok, Jármay Elemér, Gerevich Zoltán, Bársony Oszkár, Czabalay Kálmán, Dormándy Géza, Prihradny Kálmán, Bánlaky András, Marencics Ottó, Tausz Béla, Pretsch Károly Tábori Kornél, Bánó Dezső, Peller Imre, Mateka dr., Klimes Károly, Radisics Elemér, Heylmann Othmár, Kokas Lajos, báró Fiedler Sán­dor és mások. A Dunagőzhajózási Társaság Wien feletti menetrendje A Hajózási Társaság a Passau—Linz—Wien kö­zötti személy- és helyi forgalmának tavaszi menet­rendjét — a Társaság igazgatóságától nyert értesítés szerint —• alábbiakban közöljük: Személyforgalom Passau—Linz—Wien között

Next

/
Thumbnails
Contents