Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 11. szám - JUGOSZLÁV ELLENZÉKI VEZÉREK A KISEBBSÉGEK JOGAIÉRT

Magi]nr Külpolitika . 10 . 11. szám JUGOSZLÁV ELLENZÉKI VEZÉREK A KISEBBSÉGEK JOGAIÉRT R endkívül érdekes az a vita, amely a bel­grádi parlament május 30-iki ülésén folyt le s amelyben az állampolgársági tör­vényjavaslat vitája alkalmával az ellenzék vezérei igen élesen felszólaltak a magyar és német kisebbségek érdekeiért. Az ülés lefolyá­sáról a következő értesülést kaptuk: Az 56. szakasz tárgyalása során Korosec belügyminiszter módosító javaslatot tett. A sza­kasz szerint azok az állampolgárok, akik ál­landóan külföldön tartózkodnak, harminc évi külföldi tartózkodás után elvesztik állampol­gárságukat, ha nem tartanak fenn összekötte­tést a hazával. A belügyminiszter módosítása értelmében ennek a határideje 1900. évvel kezdődik. Pribicsevics tiltakozott a módosítás ellen és megmaradt eredeti javaslata mellett, hogy a 30 éves határidő csak a törvény életbelépésé­nek napjától kezdve legyen érvényben. Radics szintén tiltakozott Korosec módosító javaslata ellen és rámutatott arra, hogy ebben a fogal­mazásban a szakasz az Amerikába kivándo­roltak ellen irányul. Hosszasan beszélt az ame­rikai konzulátusi szolgálat hibáiról és kijelen­tette, hogy meghívásra még ebben az évben Amerikába megy. Pribicsevics közbeszólás for­májában szintén kijelentette, hogy kiutazik az Üjvilágba. Korosec hivatkozott a magyar állampolgár­sági törvényre, amely szerint az állandóan kül­földön tartózkodó magyar állampolgárok tíz év múlva vesztik el magyar állampolgársá­gukat. Pribicsevics rámutatott arra, hogy a ma­gyar törvénynek ezt a rendelkezését sohasem tartották be. Drljevics Szekula rámutatott arra, hogy kü­lön mértéket alkalmaztak a délszerbiai szlá­vokra és most az amerikai szlávokkal szem­ben akarják ezt a megkülönböztetést beve­zetni, ami a nemzetközi jogi alaptörvényekbe ütközik. Az egész világ látni fogja — mon­dotta Drljevics, — hogy milyen lehetetlen vi­szonyok uralkodnak nálunk. Az albánokat le­hetetlen kiszorítani Albániából. Korosec újabb módosító javaslatot tett és pedig abban az értelemben, hogy azok a szer­bek, horvátok és szlovének, akik ezen a réven elvesztik állampolgárságukat, tíz éven belül egyszeri jelentkezésre visszakaphassák azt. Radics: Ahá, tehát arról van szó, hogy az Amerikába kivándorló magyarok és németek ne jöhessenek vissza az országba! Radics ezután hosszabb beszédben kijelen­tette, hogy hasonló rendelkezések voltak ezelőtt érvényben Romániában és ez váltotta ki a ro­mániai zsidók nemzetközi védelmét. Románia megkísérelte az 56-ik alaptörvényt kijátszva, amely az egyesülést az összes állampolgárok egyenlőségét kimondotta, a zsidó és nem zsi­dók között különbséget tenni. A Népszövetség Radics szerint egész bizonyosan nem fogja el­tűrni az ilyen különbségtevést az ország nem szláv állampolgáraival szemben. Genfben nem lesz olyan ember, aki, ha ezt a kérdést felhoz­zák, ne ítélné el Jugoszláviát. Törökországban is azért volt kapituláció, mert a török bírósá­gok a Korán alapján ítélkeztek, amely különb­séget tesz igaz hívő és nem igaz hívő között. Ha a Népszövetség ülésén Bethlen vagy Musso­lini felhozza ezt az esetet, mindenki igazat fog nekik adni. Pribicsevics Szvetozár szólalt fel ezután és a következőket mondotta: — Ha Korosec belügyminiszter a javaslat­ban említett szerb, horvát, szlovén elnevezés alatt az állam minden polgárát kell érteni, ahogy a régi Szerbiában a szerb név alatt, a régi Horvátországban pedig a horvát nép alatt minden állampolgárt értettek, akkor ezt külön kell'kimondani a törvényben, ha pedig nem, akkor a javaslat ellenkezik az alkotmánnyal. Az bizonyos, hogy én nemzeti érzésű ember vagyok és senki sem mondhatja rólam, hogy nem akarom az ország nemzeti jellegét megvé­deni, mégis hangsúlyozom, hogy az alkotmány értelmében semmiféle különbséget nem tehe­tünk az állampolgárok között. Ezt meg lehetett tenni az alkotmány meg­hozataláig és az alkotmányozó nemzetgyűlés választójogában a nemzeti kisebbségek nem is részesültek. Az alkotmány meghozatala óta ez azonban lehetetlenség, mert az alkotmány ki­l rekeszenként minden irányban nagyobbít­hatok és pótolhatók. praktikus, olcsó és jó! Kapható : LINGEL KÁROLY ES FIAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR BUDAPEST, VII., RÚZSA-UTCA a. SZ. 120 MIN TAS Z O BÁBÓL Ál LÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZ É­SÜNKET SZIVESKED­JÉK MEGTEKINTENI

Next

/
Thumbnails
Contents