Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 11. szám - JUGOSZLÁV ELLENZÉKI VEZÉREK A KISEBBSÉGEK JOGAIÉRT
Magi]nr Külpolitika . 10 . 11. szám JUGOSZLÁV ELLENZÉKI VEZÉREK A KISEBBSÉGEK JOGAIÉRT R endkívül érdekes az a vita, amely a belgrádi parlament május 30-iki ülésén folyt le s amelyben az állampolgársági törvényjavaslat vitája alkalmával az ellenzék vezérei igen élesen felszólaltak a magyar és német kisebbségek érdekeiért. Az ülés lefolyásáról a következő értesülést kaptuk: Az 56. szakasz tárgyalása során Korosec belügyminiszter módosító javaslatot tett. A szakasz szerint azok az állampolgárok, akik állandóan külföldön tartózkodnak, harminc évi külföldi tartózkodás után elvesztik állampolgárságukat, ha nem tartanak fenn összeköttetést a hazával. A belügyminiszter módosítása értelmében ennek a határideje 1900. évvel kezdődik. Pribicsevics tiltakozott a módosítás ellen és megmaradt eredeti javaslata mellett, hogy a 30 éves határidő csak a törvény életbelépésének napjától kezdve legyen érvényben. Radics szintén tiltakozott Korosec módosító javaslata ellen és rámutatott arra, hogy ebben a fogalmazásban a szakasz az Amerikába kivándoroltak ellen irányul. Hosszasan beszélt az amerikai konzulátusi szolgálat hibáiról és kijelentette, hogy meghívásra még ebben az évben Amerikába megy. Pribicsevics közbeszólás formájában szintén kijelentette, hogy kiutazik az Üjvilágba. Korosec hivatkozott a magyar állampolgársági törvényre, amely szerint az állandóan külföldön tartózkodó magyar állampolgárok tíz év múlva vesztik el magyar állampolgárságukat. Pribicsevics rámutatott arra, hogy a magyar törvénynek ezt a rendelkezését sohasem tartották be. Drljevics Szekula rámutatott arra, hogy külön mértéket alkalmaztak a délszerbiai szlávokra és most az amerikai szlávokkal szemben akarják ezt a megkülönböztetést bevezetni, ami a nemzetközi jogi alaptörvényekbe ütközik. Az egész világ látni fogja — mondotta Drljevics, — hogy milyen lehetetlen viszonyok uralkodnak nálunk. Az albánokat lehetetlen kiszorítani Albániából. Korosec újabb módosító javaslatot tett és pedig abban az értelemben, hogy azok a szerbek, horvátok és szlovének, akik ezen a réven elvesztik állampolgárságukat, tíz éven belül egyszeri jelentkezésre visszakaphassák azt. Radics: Ahá, tehát arról van szó, hogy az Amerikába kivándorló magyarok és németek ne jöhessenek vissza az országba! Radics ezután hosszabb beszédben kijelentette, hogy hasonló rendelkezések voltak ezelőtt érvényben Romániában és ez váltotta ki a romániai zsidók nemzetközi védelmét. Románia megkísérelte az 56-ik alaptörvényt kijátszva, amely az egyesülést az összes állampolgárok egyenlőségét kimondotta, a zsidó és nem zsidók között különbséget tenni. A Népszövetség Radics szerint egész bizonyosan nem fogja eltűrni az ilyen különbségtevést az ország nem szláv állampolgáraival szemben. Genfben nem lesz olyan ember, aki, ha ezt a kérdést felhozzák, ne ítélné el Jugoszláviát. Törökországban is azért volt kapituláció, mert a török bíróságok a Korán alapján ítélkeztek, amely különbséget tesz igaz hívő és nem igaz hívő között. Ha a Népszövetség ülésén Bethlen vagy Mussolini felhozza ezt az esetet, mindenki igazat fog nekik adni. Pribicsevics Szvetozár szólalt fel ezután és a következőket mondotta: — Ha Korosec belügyminiszter a javaslatban említett szerb, horvát, szlovén elnevezés alatt az állam minden polgárát kell érteni, ahogy a régi Szerbiában a szerb név alatt, a régi Horvátországban pedig a horvát nép alatt minden állampolgárt értettek, akkor ezt külön kell'kimondani a törvényben, ha pedig nem, akkor a javaslat ellenkezik az alkotmánnyal. Az bizonyos, hogy én nemzeti érzésű ember vagyok és senki sem mondhatja rólam, hogy nem akarom az ország nemzeti jellegét megvédeni, mégis hangsúlyozom, hogy az alkotmány értelmében semmiféle különbséget nem tehetünk az állampolgárok között. Ezt meg lehetett tenni az alkotmány meghozataláig és az alkotmányozó nemzetgyűlés választójogában a nemzeti kisebbségek nem is részesültek. Az alkotmány meghozatala óta ez azonban lehetetlenség, mert az alkotmány kil rekeszenként minden irányban nagyobbíthatok és pótolhatók. praktikus, olcsó és jó! Kapható : LINGEL KÁROLY ES FIAI ELSŐ MAGYAR FAÁRÚ- ÉS BÚTORGYÁR BUDAPEST, VII., RÚZSA-UTCA a. SZ. 120 MIN TAS Z O BÁBÓL Ál LÓ IPARMŰVÉSZETI LAKBERENDEZ ÉSÜNKET SZIVESKEDJÉK MEGTEKINTENI