Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 9. szám - A Nemzetek Szövetségének vezértitkársága: Sir Eric Drummond családja magyar eredetű

1928 13 május I Ezek után a beszédek után a népgyűlés elfogadott égy határozati javaslatot, melyben többek között ez a mondat is benne van: ..Ismeretes, hogy a vajdasági szerbek törhetetlen szerb öntudata tartotta fenn az 500 éves rab ság idején a szerb nemzetet a Vajdaságban". Hozzá vagyunk már szokva ezekhez az elkoptatott szólamokhoz a magyar uralom alatti mindenfele rabságokból. A magyar úri gesztussal legyintett ezekre a mesékre évtizedeken ál és éppen ez volt a baj. Legalább utólag tel kell emelnünk szavunkat, hogy még ma visszamenőleg is ezzel bolondítsák a szomszédállamok a világ közvéleményének nagy nyilvánossá gát. Még a szerb történeti tankönyvek sem tudnak mást tanítani, minthogy Gsernovics Arzén ipeki pátriárka és Monaszterli vajda vezetése alatt 1690-ben költözött be Délmagyarországra a török elöl menekülő szerb nép és 1694-ben császári pátenst kapott, amely szerint a szerbség minden vármegyei és földesúri függéstől mentes és esak a királynak van alávetve. A továbbiakban megígéri a császári királyi felség, hogy Isten kegyelmével helyreállván a béke, vissza fogja őket vezetni ősi lakóhelyeikre, hazájukba, de reméli, hogy addig is a közjó előmozdításában és a törökök erőszakos törekvéseinek meggátlásában híven és keményen közre fognak működni". A béke helyre is állott 1718-ban, a szerbek azonban akkorára már úgy megszerették az új hazát, hogy többé soha vissza nem mentek a Balkánra. Itt éltek mindenféle tehertől mentesen, itt fejlődtek ki kultúrintézményeik, itt alkothattak államot az államban és amikor 1848-ban, a rendiség megszűntével a privilé giumok is megszűntek, teljesjogú polgárok lettek éppen úgy. mint a magyarok, vagy még inkább, mert hiszen például a református és evangélikus magyarnak nem volt meg az a joga, hogy minden püspökét a főrendiházba küldkesse. ellenben kivétel nélkül minden szerb püspök ott gyakorolta törvényhozó jogait. Újvidéken a magyar állam segélyével szerb tannyelvű főgimnáziumot tartottak fenn, volt egy sereg mindenféle fokú egyéb iskolájuk kizárólagos szerb tanítási nyelvvel, papjaik, tanítóik kapták az államsegélyt, volt külön szerb színházuk. Budapesten alakult meg az első szerb kultúregyesület, a Matira. amikor még a későbbi szerb királyság török uralom alatt elhanyagolt kis analfabéta tartomány volt és szerb könyv esak a budai egyetemi nyomda sajtójából került ki. Ez volt az az 500 esztendő rabság, melynek folyamán községi képviselőtestületekben szabadon használhatták nyelvüket, anyagilag, kulturálisan szabadon fejlődhettek s melynek fejében most óriási kisebbségi vívmányként kell emlegetni, ha egy kormány a magyar szavazatok kedvéért átmenetileg megengedi, hogy a szerbül nem tudó magyar képviselőtestületi tagok anyanyelvüket is használhassák, de ezért már a Népszövetséggel fenyegeti ezt a kormányt saját pártjának egy része. Kár ezekről a dolgokról magyar nemtörődömséggel hallgatni. G. I. . . . „Mondja ki a képviselőház, hogv a magyar országgyűlés képviselőháza köszönetét fejezi ki lord Rothermerenck, amellyel a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságokra a vüág közvéleményét felhívta és rendületlenül bízik abban, hogy a trianoni békeszerződés revíziója Magyarország es Európa békéje érdekében be fog következni." 0. „ , , S/grray Antal gróf országgyűlési kép viselőnek 1928 máfe. hó 29-én előterjesztett javaslata. APRÓSÁGOK A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL — Tallózás régi újságokban — írta Rónay Mária Már líz esztendeje, hogy a nagy világégés, a háború, befejeződött, de a háborús felelősség kérdése int'!; mindig nincs lisztázva. Se szeri, se szánni, a diplomaták, hadvezérek és politikusod írla könyveknek, amelyek mindegyike azl igyekszik bizonyítani, hogy az elleniéi voll a bűnös. A sok kezét mosó Pilátus, ahány, annyiféleképen magyarázza az eseményekel, de vannak egyes visszatérő motívumok. Ilyen például az a Magyarország ellen hangoztatott vád, hogy itt elnyomták a nemzetiségeket. Különösen a kisentente orchesztere fújja leli tüdővel azl a nótát, hát mosl elsősorban az ő figyelmükbe ajánljuk az alábbiakat. Hogy feslett a: a „nemzetiségi elnyomás" Magyarországon-. 1917-ben, Tábori Kornél leni járl Zágrábban és ez útjáról küldőit akkori riportjában beszámol a horvátországi magyarok^ — igén kérem, a magyarok — keserves elnv omalásárol. Megírja, hogv a horvátok megtiltják, hogij £á<jr abban magyar középiskola működjék. A magyarok. Inként a vasutasok, már hosszú évekkel azelőtt mozgalmat indítottak, hogy középiskolát kapjanak, de ezl még gróf Tisza Islván sem tudta keresztülvinni, [gy aztán, kénytelenségből, titokban folyik az oktatás. A zágrábi pályaudvar mellett levő „Vonatkísérő személyzeti laktanyá"-ban van egy ál-elemi iskola, ahol Fe.le.hi M. és Társa '2004) angol úri szabósága Budapest, IV. feer., Irányi-u. 21. (félem.) (4-13) Nagy választék skót szögetekben