Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 9. szám

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 9. szám 1928 május 1 TARTALOM Oldal A. F.: Maniu j Temesváry Imre dr.: A bánhidai állami villamosmű ^ Egy háládatlan tevékenységről 6 Ember Gyula: A francia választások 7 Angol vita a szlovák problémáról 8 Etédi: A gyulafehérvári gyűlés 9 Lippay Imre: A nemzetek szövetségének vezértitkársága JJ A nagybecskereki határozat 12 Rónay Mária: Apróságok a kisebbségi kérdésről 22 Rovatok 14 Melléklet : A háborús felelősség III. MANIU (A. ¥.) Az A férfi aki május hatodikára Erdély román népét Gvulafebérvárra hívja össze nyolcnapi élelemmel és a román közlekedés ismeretében az erdők rejtekútjain kívánja őket, mint a lapok jelentései mondják, stratégiai terv alapján felvonultatni, a magyar közvélemény előtt nem ismeretlen. Ma már mindinkább problémává domborodik ki súsoly egyénisége, ki még olyan tollat is foglalkoztat, mint a Rákosi Jenőé. Célunk az, hogy személyét kellő megvilágításba helyezzük, eloszlassuk azon reményeket, melyeket a magyar közvélemény indokolatlanul politikájához fűz és aláhúzzuk azt a kivételes személyi erőt, melyet egyénisége képvisel és jelent a román politikában. A történelem ezer szállal sző, ezer komponens alkotja az új eredőt, mely egy adott pillanatban történeti ténnyé válik. Maniu Gyula, a román ellenzék vezére ma is aktív tényezője a magyar történelemnek s ha politikusaink nem csupán efemer kérdések köré csoportosítanák figyelmüket, úgy észrevehetnék, hogy még a magyar politikának is. Nem annak a politikának, mely a fórumon, a parlamentben a nemzeti élet tizedrangú kérdései körül vív éles politikai harcokat, hanem egy másik politikának, melyet az előbbivel szemben nagy politikának nevezünk s amelynek az előbbihez csak annyi köze van. hogy még mindig lekötve tart olyan erőket, melyekre már ennek a nagy politikának égető Maniuról adunk, csupán képe megvilágítására néhány sugár. De élesebb lesz az arc, markánsabb a profil s ma a magyar közvéleménynek mindenekelőtt tisztán kell látnia. Tisztán és élesen látni azon személyi vagy tárgyi erőket, melyek a történeti Magyarország területén ilyen vagy olyan politikát csinálnak. Maniu Gyula személyében, gondolataiban és politikai programmjában egy történelmi politikának megszemélyesítője és vezére. Annak az immár százötven évre visszanyúló román nemzeti politikának, melynek jelentőségét Jancsó Benedek, a román irredentista mozgalmak történetéről írott nagy munkájá ban fedte fel s amely 1918 őszén látszólag deus ex machinaként ugrott ki a történelmi cselekvés színpadára. Maniut ezek a százados hagyományok irányítják, páratlan népszerűségének és tömegei hűségének egyedüli magyarázata ez. A szerteágazó, mély gyökerek Erdély román népének politikai hagyományaiban, melyet itt-ott már történeti igazságokká formálódtak ki a román nép köztudatában. Személyileg előkelő, magyar nemesi családból származik s a magyar parlamenti almanachban badacsoni előnevével szerepel. Őmaga is ott született ősei falujában, melyről családja nemesi előnevét kapta s ma is ottani birtokos. „Hepe hupás vén Szilágyban, két szilvafa árnyékában" született s a zilahi református kollégiumban tanult, melyre magyar képviselőházi beszédében büszkén is hivatkozik. Budapesti egyetem és ügyvédi vizsga után Balázsfalván lesz ügyvéd, az érsek jogtanácsosa. Fiatalon került a román politikai életbe, alig 24 éves korában tagja a román nemzeti párt végrehajtó bizottságának s 1905 januárjában a nagyszebeni értekezleten főleg az ő erélye viszi keresztül az aktivitást, melylvel a román nemzeti párt megint visszalép a magyar politikába. 1905-ös választáson ki-