Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 9. szám

MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 9. szám 1928 május 1 TARTALOM Oldal A. F.: Maniu j Temesváry Imre dr.: A bánhidai állami villa­mosmű ^ Egy háládatlan tevékenységről 6 Ember Gyula: A francia választások 7 Angol vita a szlovák problémáról 8 Etédi: A gyulafehérvári gyűlés 9 Lippay Imre: A nemzetek szövetségének vezér­titkársága JJ A nagybecskereki határozat 12 Rónay Mária: Apróságok a kisebbségi kér­désről 22 Rovatok 14 Melléklet : A háborús felelősség III. MANIU (A. ¥.) Az A férfi aki május hatodikára Erdély román népét Gvulafebérvárra hívja össze nyolcnapi élelemmel és a román közle­kedés ismeretében az erdők rejtekútjain kí­vánja őket, mint a lapok jelentései mondják, stratégiai terv alapján felvonultatni, a magyar közvélemény előtt nem ismeretlen. Ma már mindinkább problémává domborodik ki sú­soly egyénisége, ki még olyan tollat is foglal­koztat, mint a Rákosi Jenőé. Célunk az, hogy személyét kellő megvilágításba helyezzük, el­oszlassuk azon reményeket, melyeket a ma­gyar közvélemény indokolatlanul politikájá­hoz fűz és aláhúzzuk azt a kivételes személyi erőt, melyet egyénisége képvisel és jelent a román politikában. A történelem ezer szállal sző, ezer komponens alkotja az új eredőt, mely egy adott pillanatban történeti ténnyé válik. Maniu Gyula, a román ellenzék vezére ma is aktív tényezője a magyar történelemnek s ha politikusaink nem csupán efemer kérdések köré csoportosítanák figyelmüket, úgy észre­vehetnék, hogy még a magyar politikának is. Nem annak a politikának, mely a fórumon, a parlamentben a nemzeti élet tizedrangú kérdései körül vív éles politikai harcokat, ha­nem egy másik politikának, melyet az előbbi­vel szemben nagy politikának nevezünk s amelynek az előbbihez csak annyi köze van. hogy még mindig lekötve tart olyan erőket, melyekre már ennek a nagy politikának égető Maniuról adunk, csupán képe megvilágítására néhány sugár. De élesebb lesz az arc, mar­kánsabb a profil s ma a magyar közvélemény­nek mindenekelőtt tisztán kell látnia. Tisztán és élesen látni azon személyi vagy tárgyi erő­ket, melyek a történeti Magyarország terüle­tén ilyen vagy olyan politikát csinálnak. Maniu Gyula személyében, gondolataiban és politikai programmjában egy történelmi politikának megszemélyesítője és vezére. An­nak az immár százötven évre visszanyúló ro­mán nemzeti politikának, melynek jelentősé­gét Jancsó Benedek, a román irredentista mozgalmak történetéről írott nagy munkájá ban fedte fel s amely 1918 őszén látszólag deus ex machinaként ugrott ki a történelmi cselekvés színpadára. Maniut ezek a százados hagyományok irányítják, páratlan népszerű­ségének és tömegei hűségének egyedüli ma­gyarázata ez. A szerteágazó, mély gyökerek Erdély román népének politikai hagyomá­nyaiban, melyet itt-ott már történeti igazsá­gokká formálódtak ki a román nép köztu­datában. Személyileg előkelő, magyar nemesi családból származik s a magyar parlamenti almanachban badacsoni előnevével szerepel. Őmaga is ott született ősei falujában, mely­ről családja nemesi előnevét kapta s ma is ottani birtokos. „Hepe hupás vén Szilágyban, két szilvafa árnyékában" született s a zilahi református kollégiumban tanult, melyre ma­gyar képviselőházi beszédében büszkén is hi­vatkozik. Budapesti egyetem és ügyvédi vizsga után Balázsfalván lesz ügyvéd, az érsek jog­tanácsosa. Fiatalon került a román politikai életbe, alig 24 éves korában tagja a román nemzeti párt végrehajtó bizottságának s 1905 januárjában a nagyszebeni értekezleten főleg az ő erélye viszi keresztül az aktivitást, mely­lvel a román nemzeti párt megint visszalép a magyar politikába. 1905-ös választáson ki-

Next

/
Thumbnails
Contents