Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - Magyarok Prágában. Az Interparlamentáris Unió prágai ülésszaka, 1928 március 28 - április 2.

28 lamentek arra, hogy a törvényeket a kisebbsé­gek nyelvén is kiadják és a kisebbségek nyelvi jogát a parlamenti viták keretén belül is kellő­kép biztosítják. Ezt a javaslatot azonban le­szavazták. Hasonlókép szóba került, mennyire szük­ség volna egy oly lapra, illetve sajtóorgá­numra, amely kimerítően és főkép tárgyilagos módon tájékoztatná az olvasót a törvényhozá­sok munkásságáról. Megjegyzem, ezt a gondo­latot a bizottság megkérdezte szaktekintélyek vetették fel, akik általában kifogásolták és a parlament tekintélyének csökkenését részben annak a számlájára írták, hogy a napisajtó szerte a világon elsősorban a szenzációs esemé­nyek iránt érdeklődik, a parlamentek érdem­leges munkásságát vagy hallgatással mellőzik, vagy arról a pártszempontok szerint meghami­sított tudósítást adnak, ügy, hogy alig van ol­vasó, aki objektíve tájékoztatva lenne a parla­mentben történtekről. Az Unió néhánv évvel ezelőtt megpróbálkozott egy ilyen orgánumnak a kiadásával, de azt rövidesen beszüntette, részben az érdeklődés, részben a kellő anyagi fedezet hiányában. A vita során éppen ezért in­kább oly értelmű felszólalások hangzottak el, hogy efajta sajtóorgánumot minden egyes ál­lamnak saját magának kellene létesíteni. A szociális bizottság és a Tanács munkája. Végül harmadiknak a szociális bizottság idésezett Prágában, elsősorban a népmoz­galmi problémával foglalkozva. A tanács által, elfogadott javaslatában kifejezi azt az óhaját, hogy elismerve az egyes államok­nak azt a jogát, hogy a nemzeti szuverénitás elve alapján szabadon szabályozhassák terüle­tükön a népmozgalmakat, de figyelemmel arra, hogy egyes intézkedések visszahatással lehetnek más nemzetek jólétére és életfeltéte­leire s ezzel megzavarhatják nemcsak a népek között lévő jóviszonyt, de magát a nemzetközi békét is, igyekezzenek az államok minél előbb egymás között kölcsönös szerződéseket kötni, amely szerződések kellőkép tekintettel legye­nek az állam érdekeire, de egyúttal teljes véde­lemben részesítsék a kivándorlók közgazda­sági és szociális érdekeit. A tanácsülés során Merlin francia képviselő kifejezte azt az óhaját, hogy az Interparlamen­táris Uniónak legyen állandó képviselője a Nemzetek Szövetségénél. Lange főtitkár utalt arra, hogy bizonyos fokú állandó kapcsolat már is létezik, részben mert nevezett egvúttal a saját országának a megbízottja a Nemzetek Szövetségénél. Ezzel a problémával különben a berlini konferencia is alighanem foglalkozni fog. A tanács az alapszabályoknak némi módo­sítását is elfogadta. A módosítások közül leg­érdekesebb, amely a tanácsnak megadja a jo­got, hogy a konferenciák közötti időben oly nemzetközi vonatkozású problémák dolgában, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak, nyil­vánosan közölhesse az Unió nevében az illető problémáról való felfogását. Egy másik javaslatnak, amely kimondja, hogy minden parlamenti tag, aki egyúttal tagja a parlament interparlamentáris csoportjának, a belépéssel egyidejűen magáévá teszi és he­lyeseknek elismeri az Uniónak az alapsza­bályok első pontjában körülírt céljait, bizo­nyos védekezői jellege van. Az utóbbi időben ugyanis, különösen cseh részről, felmerültek oly jelenségek, amelyek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a kisententehoz tartozó cso­portok a maguk különálló politikai érdekeiknek intenzívebb védelmére külön interparlamentá­ris összmüködésre gondolnak. Ennek a külön­álló szövetkezésnek, — amely sok tekintetben megnehezítené az Unió eddigi harmonikus és sikeres műküdését — cseh részről már az alap­szabályait is kidolgozták és a csoport hír sze­rint, a prágai ülésszak alatt meg is alakult. Mégis, úgy véljük, ezek a próbálkozások nem fognak sikerülni, ami majd a berlini konfe­rencia alkalmával is nyilvánvalóvá fog válni. Szóvá tették azt is, hogy az utóbbi időben mindig újabb és újabb interparlamentáris szervezetek létesülnek (kereskedelmi interpar­lamentáris unió, agrár interparlamentáris unió), úgyhogy kívánatosnak mutatkozik, hogy ezek között a szervek között a kooperáció biztosíttassék. Végül magyar szempontból jelentős hatá­rozata volt a tanácsnak, amellyel a magyar csoport ajánlatára Vészi József főszerkesztőt és volt országgyűlési képviselőt, az Interparla­mentáris Unió eszméinek népszerűsítése körül kifejtett kiváló érdemeinek elismeréséül az Unió tiszteletbeli tagjává megválasztotta. A cseh csoport mindent megtett a vendégek szórakoztatására is. így az egyik délután auto­mobilon bemutatták a város történelmi és mű­vészeti nevezetességeit, amely út során a vá­rosi tanács hivatalosan is fogadta a kiküldöt­teket. Másnap, Massaryk a köztársaság elnöke fogadta az Unió tagjait lany-i kastélyában, mely alkalommal az elnök hosszabb beszélge­tést folytatott Gratz Gusztávval. Meghallgatták a kiküldöttek a prágai nemzeti színházban Smetana cseh zeneszerzőnek a Megvásárolt mennyasszony című ismert operáját kitűnő előadásban, Krofta, a távollevő Benes külügy­miniszter helyettese pedig az uralkodópárt klubjában fogadta ünnepies estén a vendége­ket. A búcsúbankettet Malypetr, a cseh szená­tus elnöke adta a delegátusok tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents