Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - Magyarok Prágában. Az Interparlamentáris Unió prágai ülésszaka, 1928 március 28 - április 2.

28 lamentek arra, hogy a törvényeket a kisebbségek nyelvén is kiadják és a kisebbségek nyelvi jogát a parlamenti viták keretén belül is kellőkép biztosítják. Ezt a javaslatot azonban leszavazták. Hasonlókép szóba került, mennyire szükség volna egy oly lapra, illetve sajtóorgánumra, amely kimerítően és főkép tárgyilagos módon tájékoztatná az olvasót a törvényhozások munkásságáról. Megjegyzem, ezt a gondolatot a bizottság megkérdezte szaktekintélyek vetették fel, akik általában kifogásolták és a parlament tekintélyének csökkenését részben annak a számlájára írták, hogy a napisajtó szerte a világon elsősorban a szenzációs események iránt érdeklődik, a parlamentek érdemleges munkásságát vagy hallgatással mellőzik, vagy arról a pártszempontok szerint meghamisított tudósítást adnak, ügy, hogy alig van olvasó, aki objektíve tájékoztatva lenne a parlamentben történtekről. Az Unió néhánv évvel ezelőtt megpróbálkozott egy ilyen orgánumnak a kiadásával, de azt rövidesen beszüntette, részben az érdeklődés, részben a kellő anyagi fedezet hiányában. A vita során éppen ezért inkább oly értelmű felszólalások hangzottak el, hogy efajta sajtóorgánumot minden egyes államnak saját magának kellene létesíteni. A szociális bizottság és a Tanács munkája. Végül harmadiknak a szociális bizottság idésezett Prágában, elsősorban a népmozgalmi problémával foglalkozva. A tanács által, elfogadott javaslatában kifejezi azt az óhaját, hogy elismerve az egyes államoknak azt a jogát, hogy a nemzeti szuverénitás elve alapján szabadon szabályozhassák területükön a népmozgalmakat, de figyelemmel arra, hogy egyes intézkedések visszahatással lehetnek más nemzetek jólétére és életfeltételeire s ezzel megzavarhatják nemcsak a népek között lévő jóviszonyt, de magát a nemzetközi békét is, igyekezzenek az államok minél előbb egymás között kölcsönös szerződéseket kötni, amely szerződések kellőkép tekintettel legyenek az állam érdekeire, de egyúttal teljes védelemben részesítsék a kivándorlók közgazdasági és szociális érdekeit. A tanácsülés során Merlin francia képviselő kifejezte azt az óhaját, hogy az Interparlamentáris Uniónak legyen állandó képviselője a Nemzetek Szövetségénél. Lange főtitkár utalt arra, hogy bizonyos fokú állandó kapcsolat már is létezik, részben mert nevezett egvúttal a saját országának a megbízottja a Nemzetek Szövetségénél. Ezzel a problémával különben a berlini konferencia is alighanem foglalkozni fog. A tanács az alapszabályoknak némi módosítását is elfogadta. A módosítások közül legérdekesebb, amely a tanácsnak megadja a jogot, hogy a konferenciák közötti időben oly nemzetközi vonatkozású problémák dolgában, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak, nyilvánosan közölhesse az Unió nevében az illető problémáról való felfogását. Egy másik javaslatnak, amely kimondja, hogy minden parlamenti tag, aki egyúttal tagja a parlament interparlamentáris csoportjának, a belépéssel egyidejűen magáévá teszi és helyeseknek elismeri az Uniónak az alapszabályok első pontjában körülírt céljait, bizonyos védekezői jellege van. Az utóbbi időben ugyanis, különösen cseh részről, felmerültek oly jelenségek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a kisententehoz tartozó csoportok a maguk különálló politikai érdekeiknek intenzívebb védelmére külön interparlamentáris összmüködésre gondolnak. Ennek a különálló szövetkezésnek, — amely sok tekintetben megnehezítené az Unió eddigi harmonikus és sikeres műküdését — cseh részről már az alapszabályait is kidolgozták és a csoport hír szerint, a prágai ülésszak alatt meg is alakult. Mégis, úgy véljük, ezek a próbálkozások nem fognak sikerülni, ami majd a berlini konferencia alkalmával is nyilvánvalóvá fog válni. Szóvá tették azt is, hogy az utóbbi időben mindig újabb és újabb interparlamentáris szervezetek létesülnek (kereskedelmi interparlamentáris unió, agrár interparlamentáris unió), úgyhogy kívánatosnak mutatkozik, hogy ezek között a szervek között a kooperáció biztosíttassék. Végül magyar szempontból jelentős határozata volt a tanácsnak, amellyel a magyar csoport ajánlatára Vészi József főszerkesztőt és volt országgyűlési képviselőt, az Interparlamentáris Unió eszméinek népszerűsítése körül kifejtett kiváló érdemeinek elismeréséül az Unió tiszteletbeli tagjává megválasztotta. A cseh csoport mindent megtett a vendégek szórakoztatására is. így az egyik délután automobilon bemutatták a város történelmi és művészeti nevezetességeit, amely út során a városi tanács hivatalosan is fogadta a kiküldötteket. Másnap, Massaryk a köztársaság elnöke fogadta az Unió tagjait lany-i kastélyában, mely alkalommal az elnök hosszabb beszélgetést folytatott Gratz Gusztávval. Meghallgatták a kiküldöttek a prágai nemzeti színházban Smetana cseh zeneszerzőnek a Megvásárolt mennyasszony című ismert operáját kitűnő előadásban, Krofta, a távollevő Benes külügyminiszter helyettese pedig az uralkodópárt klubjában fogadta ünnepies estén a vendégeket. A búcsúbankettet Malypetr, a cseh szenátus elnöke adta a delegátusok tiszteletére.