Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 8. szám - Szlovenszkó gazdasági pusztulása
192H április 20 a fegyverkezés útjain kénytelen haladni. Meri a leszerelt Franciaország, egyesek személten nem a követendő jó példát jelentené, hanem a kísértést. Franciaország a saját biztonságáért fegyverkezik. L'armée francaise est une force au service de la paix. (A francia hadsereg a béke szolgálatába állított erő.) Miután ilyenformán megtudtuk, hogy a francia hadsereg csakis a békét szolgálja, még létszámának emelésére vonatkozólag tudtunk meg részleteket Painlevétől: Az új katonai szervezés és a hadsereg létszámának emelése csakis Afrikában és Szíriában jut érvényre és ott is csak azért, hogy a békét biztosíthassák. — Az európai államokat Amerika versenyt' arra kényszeríti, hogy együttműködjenek. Mert ha a gazdasági együttműködés nem jön létre az európai nemzetek közt, akkor ez a földrész a legsötétebb kilátásokk(d indul a jövő elé. mert Amerika elsodor mindent és mindenkit, aki nem bizonyítja be, hogy erösebb nála. A franciák hadügyminisztere beszélt így Thoiryban a békéről. Abban tehát mindkét fél megegyezik, hogy csak a béke mentheti meg a pusztulástól Európát, lényeges eltérés közöttük abban van. miképen valósítható meg ez a béke. A németek és általában a többi nemzetek legnagyobb részének véleménye szerint az igazi béke akkor valósul meg. ha a nemzetek leszerellek. Painlevé viszont úgy látja a helyzetet, hogy a béke csak akkor lehet igazi béke. ha a nemzetek fegyverkeznek, mert ..a francia hadsereg a béke érdekében dolgozik '. Kinek van igaza? A gazdasági tényezők kényszerítő ereje hamarosan meg fogja mutatni. . . . Övömmel látom, hogy e Társaság hivatalos lapja, a „Magyar Külpolitika" tartalomban és terjedelemben ily szépen fejlődik és nagyon szükségesnek tartanám, hogy ez az orgánum az ország népességének mennél szélesebb körébe jusson el, — ott legyen minden magát intelligensnek mondó ember asztalán és a legkisebb falusi olvasókör helyiségében is. UGRÓN GÁBOR v. b. t. L, v. m. kir. belügyminiszter, o i 'szággyű lés i kép v ise lö EGY HÍRNEVES KiNA-KUTATÓ ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN W ilhelm Richárd személyében rendkívül érdekes vendége volt nemrég a Külügyi Társaságnak. Wilhelm Richárd, aki egyébként teológiai és filozófiai doktor és jelenleg a majna-frankfurti tudományegyetem tanára. 1873-ban Stuttgartban született s a tübingeni egyetemen filozófiát és teológiát hallgatott. 1899-ben Kínába távozott, ahol a bennszülöttek részére Kiautsouban főiskolát szervezett s e mellett rendkívül élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, többek között megalapította a Konfucius egyesületet s a Csingtauban létesített kínai könyvtárnak igazgatója lett. A megszállás alatt az ottani Vörös Kereszt tevékeny ségében vett élénk részt. 1920—21-ben Németországban tartózkodott, míg 1922—24-ig Pekingben, ahol a német követségnek volt tudományos tanácsadója s egyúttal az ottani kínai Birodalmi Egyetemen tanárkódott. Jelenleg is levelező tagja a pekingi egyetem Kinológiai Intézetének. A tudományos irodalomban rendkívül előkelő helyet vívott ki magának, nagyszámú, a kínai kultúrára vonatkozó önálló munkájával. Többek között Jénában jelent meg „Die Religion und Philosophie Chinas" című, eredeti okiratokból lefordított müve. azonkívül feldolgozta Kunk Futsche beszédeit is. A kínaiak életfilozófiájáról is kiadott egy könyvel és megírta több kínai filozófus életrajzát. Feltűnést keltett ..Die Seele Chinas" című munkája, nemkülönben kínai irodalomtörténete és most van nyomás alatt kínai műtörténelme. Mindez az irodalmi tevékenysége őt ma nemcsak a német, hanem az egész világirodalom Kína-szakértői első sorába juttatta. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és tudományos szakosztályainak Apponyi Albert gróf és Berzeviezy Albert elnökletével tartott együttes ülésén Wilhelm Richárd majnafrankfurti professzor mindenekelőtt megállapította, hogy Kínának nyugathoz való viszonya sokkal régibb, amint azt azelőtt gondolták. Már a kínai kultúra kezdetén találkozunk ilyen összeköttetésekkel. Újabb ásatások már mutatnak bizonyos összeköttetésekre, amelyeket Kína a Hun-völggyel fenntartott. A kínai művelődés képződése Krisztus előtt 10()()-ben Tscheou törzs nyugatról való benyomulásán alapszik. Ennek a törzsnek nemcsak kínai, de turáni alkatelemei is voltak. Ezen turáni népek befolyása volt. hogy a törPRÍMA CASA PEI MONETE E MEDAGLIE DL BUDAPEST JOSEF von STÜRMER VIII., JÓZSEF-KŐRÚT 661, BUDAPEST II piu ricco deposito di MONETE e MEDAGLIE di tutti Tempi e Paesi! • SCAVI preistorichi e antichi! O TOMPÉRA e VE NDITA! Domandate i Cataloghi No. 11 e 12! • Per Collettori gratis! (2001.)
