Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - Muraköz multja, megszállása és mai helyzete

Magyar Külpolitika 7. szám Tarifaemelést terveznek a német birodalmi vasutak. A birodalmi vasútigazgatóság a vasúti szállítási tételek átlag ,5%-os emelését tervezi. Az emeléssel a vasúttársaság 250 millió márka bevételi többletet akar biztosítani, hogy valamiképen ellensúlyozza a folyó évi többletkiadásokat, amelyek a multévi kiadásoknál 575 millió márkával nagyobbak, nem is szólva a külön számlán szereplő 120 millió márkás beruházásokról. A tarifaemelést olymódon hajtják végre, hogy az emelés kétharmadrészben az áruforgalmat, egyharmadrészben pedig a személyforgalmat terheli. Berlini gazdasági körökben nem tartják valószínűnek, hogy a birodalmi kormány minden további nélkül megadja hozzájárulását a tervbevett tarifaemeléshez. A kormány' a tarifaenielési tervezetet minden bizonnyal minisztertanács elé viszi. Négy magyar pavillon Milánóban. Az olasz király április 12-én nyitja meg a Milánói Nemzetközi Arumintavásárt, amelyen Magyarország igen gazdag kiállítási anyaggal vesz részt. A magyar kiállítási tárgyakat négy pavillónban helyezik el, amelyeket részben most állítanak fel. Az előkészítési és szervezési munkálatokon a helyszínen a kereskedelemügyi minisztérium részéről Resofszky Béla kormánytanácsos és a földmívelésügyi minisztérium részéről Balogh Vilmos titkár és dr. Serbán Iván Pözel Iván milánói fökonzullal karöltve fáradoznak nagy buzgalommal. A magyar csoport szervezését az olasz gazdasági körök igen nagy rokonszenvvel fogadták és máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Megnyílt a párizs—amerikai telefonvonal. Párizsból jelentik: Március hó 28-án indult meg a telefonszolgálat az Egyesült-Államokkal. Az új telefonösszeköttetés teljes eredménnyel nyílt meg. TECHNIKA. TUDOMÁNY Rádióforgalom Párizs és a franeia gyarmatok között. Néhány nappal ezelőtt megindult a közvetlen drótnélküli telefonforgalom Párizs és Algir között és miután az eddigi beszélgetések nagyszerűen sikerültek, most néhány nap óta Casablancával jés Rabattal is folynak kísérletek, amelyeknek eredményeképen rövidesen ezekkel a városokkal is megindul a rendszeres drótnélküli telefonforgalom. Tervbe vették a közvetlen telefonösszeköttetést Párizs és a francia Kongó között i-. Berlinben épül a világ legmagasabb tornya. 1930-ban nemzetközi kiállítás lesz Berlinben és erre az alkalomra 500 méter magas tornyot építenek, amely 200 méterrel lesz magasabb, mint az Eifeí torony. Modern szikratávíró célját fogja szolgálni ez a torony, amelyet a kiállítás kloujául szánnak. Hogy milyen lesz a többi attrakciója a kiállításnak, azt a rendezőbizottság egyelőre nem árulja el. Egy dologban mindenesetre különbözni fog ez a kiállítás a többitől, abban, hogy tíz évig lesz látható. IRODALOM. MŰVÉSZET. FILM Olasz író á magyar-olasz kapcsolatok kimélyítésének fontosságáról. — Cornelio Budinis könyve Magyarországról. Carlo Antonio Ferrario és Giorgio Maria Sangiorgi Magvarország történetével foglalkozó könyvei után, immár a harmadik Magyarországról szóló olasz könyv jelent meg. Ennek a könyvnek a címe: „Verso nuove intése eulturali italo-hungheresi" (Üj magyar-olasz történelmi kapcsolatok feléi és szerzője Cornelio Budinis dr. hírneves olasz építész, aki műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte és ennek folytán úgy a magyar nyelvnek, mint a magyar viszonyoknak alapos ismerője. Könyvének előszavában nagy örömmel konstatálja, hogy az évezredes múltra visszatekintő olaszmagyar barátság a Habsburg-ház bukása és az osztrák császárság összeomlása után újra feléledt és új virágzásnak indult. Ennek az új életre kelt barátságnak hivatalos megpecsételése volt az 1927 április 5-én kötött olasz-magyar barátsági szerződés. Ezzel kapcsolatosan mozgalom indult meg az intellektuális és kulturális téren való együttműködés istápolására is. Berzeviczg Albert, a Corvin-korszak kiváló hisztórikusa, akit a mi Attilio Hortisunk oly nagyra becsült, már 1920-ban megalapította a Corvin Mátyás című magyar-olasz társaságot. A fenti társaság által kiadott folyóirat rendkívül értékes tanulmányokat közöl a két nemzet közötti kulturális kapcsolatokról, kiváló magyar és olasz történészek, esztéták és irodalomtörténészek tollából, mint amilyenek a fentemlített Berzeviczy Albert, Gerevich Tibor, Radó Antal, (Dante és Petrarca magyar interpretálója), Körösi Sándor, Arduino Colasanti, Luigi Zambra, ltalo Siciliano, stb. A Corvin Mátyás társaság folyóirata Olaszországban is egyre szélesebb körökben kezd elterjedni. A szerző ezután behatóan ismerteti a mostanáig Olaszországban megjelent Magyarországgal foglalkozó könyveket. így Carlo Antonio Ferrario és Giorgio Maria Sangiorgi történelmi tanulmányai, melyeket már ismerünk és Alessandro de Stefani Milánóban kiadott munkáját, amelynek címe: „L'Ungheria senza re" (Magyarország király nélkül). Alessandro de Stefani részletesen foglalkozik a modern magyar irodalommal. A magyar drámák közül főképen Herczeg Ferenc ,,Bizánc"-át ajánlja az olasz közönség és az olasz színigazgatók figyelmébe, amely munka szerinte a modern irodalom legtökéletesebb és legszuggesztívebb alkotása. Nagy elismeréssel emlékezik meg Lengyel Menyhértről és Molnár Ferencről; festőink közül pedig Csók Istvánról és Rudnay Gyuláról, akik a velencei és milánói kiállításokon igen nagy sikereket érnek el. Cornelio Budinis a legnagyobb dicséret hangján emlékezik meg Berzeviczy Albert olaszországi útirajzairól és tanulmányairól. Azonban sajnos — írja Budinis — a Berzeviczy könyve nem lévén olaszra lefordítva, néhány fiumei olaszt leszámítva, az itáliai olvasóközönségnek csak igen kis töredéke számára megközelíthető. Ugyanígy vagyunk a magyar irodalom legkiválóbb alkotásainak legnagyobb részével is. Elég csak a szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb Petőfi-fordításokat az eredeti versekkel összehasonlítanunk, hogy láthassuk, mennyit vesztenek ezek a versek szépségükből és lényegükből, mihelyt más nyelvbe ültetjük át őket. Ezért nagyon melegen ajánljuk honfitársainknak, hogy amennyiben idegen nyelveket akarnak tanulni, legelőször magyarul tanuljanak. Mert eltekintve attól, a száz és száz közös érdekszáltól és attól a mélyen gyökeredző szimpátiától, ami a magyarokat és olaszokat egymáshoz fűzi, ennek a különös és értékes fajnak a nyelve, amelyet a sors mint egy ék gyanánt helyezett el balkanizmus és Nyugat, bolsevizmus és civilizáció közé, ennek a fajnak a nyelve egészen különös érdekességeket és élvezetet nyújt a nyelvekkel foglalkozó emberek számára. Szerző hivatkozik Klebelsberg Kuno magyar kultuszminiszterre, aki az olasz nyelvet bevezette a magyar középiskolákba, szeretné, ha példáját az olasz kultuszkormány is követné a magyar nyelv bevezetésével: majd egy kis ízelítőt adva a magyar nyelv történetéről, rokonságáról, szerkezetének alapvonásairól és végül ezekkel a sorokkal fejezi be rendkívül érdekes A „Magyar Külpolitika" hirdetéseit nemcsak Csonka-Magyarország minden társasadalmi rétege, de a külföldi magyarság között is ezren és ezren olvassák, tehát lapunkban hirdetni nemcsak nemzeti érdek, hanem hazafias kötelesség és igen jó üzleti befektetés is.