Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - Muraköz multja, megszállása és mai helyzete

1928 21 április 1 A Balatoni Szövetség közgyűlése. A Balatoni Szövetség március hő 25-én délelőtt 11 órakor a Magyar Országos Tűzoltószövetség tanácstermében közgyűlési tartott gróf Batthyány Lajos elnökletével. A közgyűlésen megjelent a szövetség számos tagján kívül Malácsy Antal pénzügyi államtitkár, dr. Grosch Károly népjóléti államtitkár, Szi(jethy János felsőházi tag, dr. Koncz Endre osztálytanácsos, Samara Aurél kereskedelmi államtitkár, Körmendi) Ékes Lajos főispán, Bánó Dezső kormányfőtanácsos, és Balázsi Antal. Cséplő Ernő, a szövetség igazgatója tartotta meg beszámolóját a Balatoni Szövetség elmúlt évi működéséről. Felépült a szövetség üdülőháza és két turistaszoba-ház is rendelkezésére áll a diákoknak. Megoldásra vár azonban a Baiaton fejlesztésének legfontosabb kérdése, a pénzügyi kérdés, amelyet ha sikerül megoldani, óriási perspektíva nyílik a balatoni fürdőélet föllendítése terén. Badacsony ban állami mintaszállót kell építeni, meg kell valósítani a Budapest —balatoni körforgalmi vasútjáratot, tovább kell fejleszteni a balatonvidéki vasutat. A balatoni műutakat be kell kapcsolni az országos hálózatba, ki kell építeni még jobban a hajózási, rendezésre vár a Sió, befejezésre vár a fürdőügyi törvényjavaslat, le kell szállítani a házbéradó-kulcsot s azzal kell előmozdítani a fürdőközségek létesítésének lehetőségét s igen fontos probléma a balatoni világítás kérdése, amelyet az aszófői villanytelep ez idő szerint nagyon drágán lát el. A tetszéssel fogadott beszámoló után Sümegi Vilmos méltatta Spur Istvánnak, a Balaton volt kormánybiztosának a balatoni élet fejlesztése körül kifejteit érdemeit és üdvözölte Körmendy Ékes Lajost, Veszprém megye főispánját, aki ezentúl a m. kir. Balatoni hattagú intézőbizottság élén fogja a balatoni ügyeket intézni. S[>ur István megköszönte a figyelmes megemlékezést, Körmendy Ékes Lajos pedig felszólalásában kijelentette, hogy mindent m:g fog tenni, amit a Balaton érdekében tenni kell. Ezután Bánó Dezső a Balaton-fejlesztés módozatairól beszélt. A világítás kérdését úgy kellene megoldani, hogy a mai bankérdekeltségtől az államnakkellene átvennie a világítótelepet, ingyen kellene bevezetni a házakba a villanyt és a költségeket az áramórával kellene a fogyasztás révén amortizálni. Majd Sziyethy János szólalt fel és emlékezett meg a szövetség munkájáról, amelynek gyakorlati eredménye a balatonparti üdülőtelep felépítése. Dr. Bodor Antal felajánlotta az Országos Közegészségügyi Intézet szolgálatait s bangoztatta, hogy árvaházakat kell a Balaton mellé építeni és iskolákat emelni, amelyeknek a növendékei, amikor nyáron hazamennek, helyet adnának a budapesti ifjúság nyaraltatásának. Medyyaszay István műépítész, egyetemi magántanár tartott ezután előadást a balatonvidéki nép népművészetének eredetéről, melynek pazar kultúrájú munkáit indus és tatár eredetre vezette vissza, melyet a hunok no/lak hazánkba. A zárszámadás és a költségvetés megállapítása után a közgyűlés véget ert. Az idegenforgalomból eredő adóbevételek jóval felülmúlják a főváros költségvetésébe az idegenforgalomra beállított kiadások összegét. A székesfővárosi idegenforgalmi hivatal mult hó folyamán az idegenforgalom örvendetes emelkedéséről alábbi legújabb adatokat közli. Az 1927. évben Budapestre 260,870 idegen utas érkezett s itt összesen 651,088 éjjelt töltött. Ha figyelembe vesszük az 1926. évi 247,607 érkezőt s az ezek állal itl löltöll 609,030 éjszakái, úgy az érkezők szániánál 1:5,26:5, s az ill (öltött éjszakákban 42,058 többlei mutakozik. Az elmull esztendő idegenforgalmi statisztikájának legfontosabb eredményei a maguk igazi jelentőségében akkor mutatkoznak azonban, ha külön vizsgáljuk meg a tulajdonképeni külföldi idegenforgalom adatait. Ha ugyanis a kimulatott érkezők számából levonjuk a Csonkamagyarországból érkezeitek összegét, azt fogjuk tapasztalni, hogy 1927-ben 94,869 külföldi érkezett Budapestre. Ha ezt a számot az 1926. évi 77,279-hez viszonyítjuk, úgy 17,572 többlelet állapíthatunk meg, ami az elmúlt esztendővel szemben közel 25%-os eredménynek felel mey. Közel harmincmillió pengő volt az az összeg, amit az idegenek Budapestre hoztak s ami itl az ipar és kereskedelem csatornáin szétömölve, a székesfőváros gazdasági életét pezsgésbe hozta, s ha figyelembe vesszük az ezen összegből származó különböző adóbevételeket, úgy azok összege messze felül fogja múlni azoknak a kiadásoknak az összegét, amelyet a székesfőváros költségvetésébe idegenforgalmi célokra évente he szoktak állítani. Megjelent Budapest és környéke legrészletesebb várostérképe. Az állami Térképészet három évvel ezelőtt megjelent budapesti nagytérképe óta, amely hamarosan elfogyott, a közönség nehezen nélkülözte a főváros pontosrajzú és ízléses színezésű térképét. Ezt a hiányt pótolta az Állami Térképészet most megjelent 80 X 90 centiméter nagyságú gondos, pontos, ízléses, finomra jzú, jól színezett és a lehető legrészletesebb várostérképe, amely várakozáson felül sikerült technikai munkája az intézetnek. A kiadó a nagytérképhez melléktérkép gyanánt külön lapot mellékelt a főváros legforgalmasabb területéről, amely 60 fillérért külön is kapható. A térképhez mellékelt útmutató áttekinthető módon tájékoztat annak használatáról. A két térkép és útmutató erős tokba téve :i pengőbe kerül és minden könyvkereskedésben kapható. Föbizományosa az Eggenberger (Rényi) könyvkereskedés (Kossuth Lajosutca 2.) Az ország első faiskolája UNGHUÁRV JŰZSEF CEGLÉD ••1* 1^ B u d a pe st i irodája: ÜL, ANDRÁSSV-ÚT 5a. Szállít mindenféle gyümölcsfát, rózsát, díszfát, díszcserjét, évelővirágot, szőlővesszőt stb., stb. (2010.) Nagy, képes, oktató árjegyzéket ingyen küld!