Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - A leszerelési konferencia és Németország. Beszélgetés Bernstorff gróffal

Magyar Külpolitika 8 7. szán} javaslat törvényerőre emelkedésével a petíciók tárgytalanná válnak. A tanács most lefolyt ülésszakán a petí­ciókat és a magyar kormány válaszát Finn­ország, Franciaország és Kína tanácsi képvise­lőiből kijelölt hármas-bizottság vette vizsgálat alá, és a magyar kormány válaszát tudomásul véve, az ügyet befejezettnek nyilvánította, ami­vel a kérdés nyugvópontra jutott. A külügyminiszter előadása után Berze­viczy Albert elnök a bizottság nevében szeren­csét kívánt a kormánynak, a Nemzetek Szövet­ségének napirendjén szerepelt magyar vonat­kozású ügyekben beállott jelentős fordulathoz. A bizottság hálájának, elismerésének és csodá­latának adott kifejezést Apponyi Albert gróffal szemben, aki mostani munkájával megkoro­názta eddig is monumentális szereplését. A Mindenható áldását kérte további működésére, amelyre Magyarországnak soha nem volt olyan szüksége, mint éppen a jelen viszonyok között. Ezután Szterényi József báró szólalt fel. A birtokperek ügyével kapcsolatban a kormány felkérésére jelent meg a genfi tárgyalásokon és így mint a történtek közvetlen tanúja, szól­hat hozzá a külügyminiszter jelentéséhez. Min­denek előtt csatlakozik ahhoz az elismeréshez, amellyel a jelentés Apponyi Albert grófnak adózik, aki még a genfi légkörben is olyan po­zíciót tudott magának biztosítani, amely szinte magában áll. Ha nem is szabad túlbecsülni a birtokperek ügyében elért eredményt, viszont nem lehet tagadni, hogy ebből az ügyből Ma­gyarország nagy erkölcsi eredménnyel került ki. Különös elismeréssel kell adóznia Walko külügyminiszternek, akinek mindenre kiter­jedő figyelmét közvetlenül volt alkalma ta­pasztalni és akinek az elért eredménvben szin­tén jelentős része van. Berzeviczy Albert elnök csatlakozni kíván ahhoz a köszönethez, amelyet a külügyminisz­ternek Szterényi báró fejezett ki egyfelől az el­ért eredményt biztosító genfi működéséért, másrészt azért, hogy jelentését itt a felsőház külügyi bizottságában tette meg. Örömmel csatlakozik a Tánczos Gábor nyugalmazott tá­bornok működéséért kifejezett elismeréshez és köszönetnyilvánításhoz is. . . . „Mondja ki a képviselőház, hogy a ma­gyar országgyűlés képviselőháza köszönetét Jejezi ki lord Rothermerenek, amellyel a Magyarországgal szemben elkövetett igaz­ságtalanságokra a világ közvéleményét Jel­hívta és rendületlenül bízik abban, hogy a trianoni békeszerződés revíziója Magyar­ország és Európa békéje érdekében be fog következni. • Sigray Antal gróf országgyűlési képviselőnek 1928 márc. hó 29-én előterjesztett javaslata. A LESZERELÉSI KONFERENCIA ÉS NÉMETORSZÁG — Beszélgetés Bernstorff gróffal — Irta L1PPAY IMRE (Genf) H a gróf Bernstorff hatalmas alakja fel­tűnik a Népszövetség folyosóján, tisz­teletteljesen állnak félre az emberek. Ez a tisztelet mindenekelőtt a gróf személyének, azonfelül pedig Németországnak szól. Mert a Népszövetségben rájöttek, hogy sem Bern­storff gróffal, sem pedig Németországgal nem bánhatnak úgy, mint ahogy rossz gyerekkel szokás. Rájöttek a Népszövetségben, hogy Németország mindent el fog követni, hogy keresztülvigye a leszerelést. Németország be­szélhet, hiszen rájuk senki sem mondhatja azt. hogy nem szereltek le. A leszerelési bizottság, mely befejezte üléseit, most még sokkal kevesebbet végzett, mint máskor. Az előző ülések alkalmával legalább a leszerelésről beszéltek, míg most az egész ülésszak alatt nem csináltak egyebet mint simítgatták az ellentéteket a nemzetek közt. A mostani ülésszak alkalmával teljes erejével kiütközött az a hatalmas ellenlét. mely egyrészt Nagy-Britannia és a Szovjet, azonkívül pedig Franciaország és Német­ország közt van. Ha az oroszok propozicióval álltak elő. akkor bizonyosak lehettek abban, hogy lord Cushendun minden erejével a propozició ellen fog harcolni Amit a németek ajánlot­tak, azt meg a franciák igyekeztek meghiú­sítani. Szóval a leszerelési konferenciát elő­készítő bizottság legutóbbi ülésén nem is annyira leszerelésről beszéltek, mint inkább a nemzetek közt felmerülő ellentéteket pró­bálták letompítani. Az elhangzott gyönyörű beszédek mögött pedig valami hallatlan idegesség feszíti az embereket.. Úgy Németország, mint Francia­ország választások előtt áll. A német külpoli­tikának eredményeket kell felmutatni, hogy belső pozícióját megtarhassa és azonfelül meg is erősíthesse. A legnagyobb eredmény az lenne, ha az ő iniciátivájukra a tényleges leszerelés útjait egyengetné a Népszövetség. A francia külpolitikának pedig mint ered­ményt kellene felmutatni, hogy a mostani helyzeten ne változtassanak. így a leszere­lés lassanként lesiklik arról az útról, me­lyen haladnia kellene, hogy minden nemzet-

Next

/
Thumbnails
Contents