Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 1. szám - NORVÉGIA VÁLASZÚTON

1928 13 január I HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK (iratz Gusztáv előadása a Földközi tenger problémáiról. A Magyar Külügyi Társaság nemzetségi jogi szakosztálya, miként arról megemlékeztünk, december 14. Magyary Géza dr. egye temi tanár elnökletével ülést tartott, melyen (iratz Gusztáv dr. ny. külügyminiszter tartott fenti címen rendkívül érdekes előadást. Előadó a Földközi-tengernek az európai politika szempontjából való rendkívüli fontosságára utal, amely a legújabb korban mindjobban és jobban kidomborodik. Bár Magyarország nem fekszik a tenger mellett, a mi politikánk szempontjából is döntő fontosságúak lehetnek a Földközi-tenger feletti uralomért kifejlődött versengések, mert minden államra nézve a Középtengeri konstellációnak az ö érdekében való megjavítása lesz mindig egyik főok, amely öl esetleg a Magyarországhoz való közeledésre bírja. Ezután előadó vázolja a különböző nemzetközi szerződések nyomán a Földközi-tengeréri való versengésnek egyes történeti fázisait. A XVI. és XVII. század az angol-francia versengés jegyében folyt le. A XVIII. században az orosz politika is bekapcsolódik ezekbe a kérdésekbe a Konstantinápoly birtokbavételét célzó politikai akciók révén. A Suez-csatornának 1869-ben történt megnyitása fokozza a Földközi-tenger politikai fontosságát. Anglta ettől kezdve Egytom birtokára törekszik, állandó francia ellenzés mellett, azonkívül bekapcsolódik a középtengeri politikába Oroszországon kívül, amely Konstantinápolyra vonatkozó céljait nem tudja most sem elérni, és Ausztria-Magyarországon kívül még Olaszország is, amikor megszerzi Tripolisz birtokát és Németország, amely 11. Vilmos császár idejében eltérve Bismarck óvaios politikájától, kivált 'a törököknél veti meg lábát és a bagdadi vasúi kiépítésével azt a gyanút kelti fel Angliában, mintha a szárazföldön akarná ellensúlyozni Anglia erős középtengeri pozícióját. Amikor Anglia legerősebb középtengeri vetélytársának, Franciaországnak figyelmét el akarja terelni Egyptomtól, előbb Tunisra, aztán Marokkóra. Németország szintén igényekkel lép fel. Ennek a középtengerért való általános vetélkedésnek korszaka igen veszélyes volt Angliára nézve és egyik oka volt az 19Í4. évi francia-angol megegyezésnek. amely a Földközi-tengerre nézve új korszakol nyit meg. Ez a megegyezés a keleten Angliának, a nyugaton Franciaországnak hegemóniáját állapítja meg. Olaszország Tripolisz elfoglalásával elégül ki. A háború a középtengeri kérdések terén is több új kérdési teremtett, mini ahány régit megoldóit, bár három hatalom, Németország, Oroszország és Ausztria-Magyarország kieseit a versenytársak sorából. Ma csak Tripolisz birtokáért nem folyik vetélkedés. Az egyébként fennálló ellenlétek négy csoportba tartoznak. A keleten a franciáknak oda ítélt Szíria birtokáért folyik bizonyos vetélkedés az angol és francia politika között. A Balkánon a francia-olasz ellenlét adja meg a helyzetnek a maga jellemző vonásait. Az Adriai-tengeren az olasz-judoszláv viszály ad aggodalomra okot. A Nyugaton pedig a legújabb időben Olaszország is érdeklődési mutat Marokkó iránt, amelynek birtokában eddig Franciaországnak csak Spanyolországgal kellett megosztoznia és ez az olasz bekapcsolódás szintén sok bonyodalomra vezethet. Miután eloado részletesen foglalkozik ez ellenlétek mindenikevei. azt állapítja meg, hogy a Földközi-tengeren ma is Angim a domináló tényező, a kél utána következő kozepteneeri hatalom Franciaország és Olaszország, amelyek közöli az ellentétek mind jobban és jobban kiélesednek. Ez az elleniét kétségkívül egyik főtényezoje les/ a közeljövő halalmi kialakulásának. A nagy érdeklődéssel kíséri előadás utan, melyen a politikai és tudományos élet számos kiválósága jelent meg, Weninger László dr. ismertette a nemzetközi jogi irodalom legújabb fejlődései. A Nemzetek Szövetségének szervezete és működése. Ottlik György dr. előadása a Külügyi Társaságban. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai é.s' népszövetségi szakosztálya december hó 15-én, csütörtökön délután alakuló ülést t:n tott, amelyen Eöttevényi Olivér dr. ügyvezető alelnök javaslatára a szakosztály elnökévé a jelenlevők nagy lelkesedése mellett Apponyi Albert grófot választották; helyettes elnökké Pékár Gyula drt.; alelnökké Csekonics Iván grófot; a szakosztály előadóivá pedig dr Okolicsányi Lászlót, dr. Lutter Jánost, dr Weninger Lászlót és dr. Ottlik Györgyöt. Az elnök bevezeti") szavai után felkérte Ottlik György drt., a Nemzetek Szövetségének szervezete és működése című előadásának megtartására. Az előadó ismerete a Népszövetségi paktum elő/ ményeinek, valamin! a Népszövetség megalakulásának a történetéi. Azután a Nemzetek Szövetségének szer vezetét, belső struktúráját, továbbá azokat az orgánumokai telte vizsgálat tárgyává, amelyek bár a Nemzetek Szövetségének alkotásai, mégis bizonyos fokú önállósággal bírnak, önálló statútumuk van. külön tisztviselőkkel rendelkeznek. Ilyen intézmények például a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi ^Funkaüg\,i Hivatal. Igen érdekes bepillantást en gedetl az előadó a Nemzetek Szövetségének működésébe és utalt a Nép szövetség egyes szervei élén álló vezető személyeknek az egész intézményre gyakorolt befolyására. Az ebiadásnak igazi jelentőséget adott az a körűiméin, hogy a Nemzetek Szövetségének működését, személyi viszonyait, közvetlen tapasztalatok alapján mulatta be s ezáltal kétségtelenül közelebb hozta ezt a nagy jelentőségű intézményi a magyar közönséghez. Az előadást Berzeviczg Albert, Lukács György, Pékár Gyula ny. miniszterek, valamint Egry Aurél udvari tanácsos részvételével renkívül érdekes vita követte, melynek során a Népszövetség mai működését és jövőjét illetőleg több-kevesebb pesszimizmus volt a felszólalásokból megállapítható.. Apponyi Albert gróf zárószavában a Népszövetség krízisének megszűntél egy nemzetközi közlelkiismeret kialakulásától várja. Japán vendégek a Külügyi Társaságban. Az elmúlt bélen Mr. .1. Hasegawa tengerészeti főfelügyelő, a japán császári államvasutak megbízottja Reitzer József japán követségi titkár kíséretében látogatást tett a Magyar Külügyi Társaságban, ahol Eöttevényi Olivér ügyvezető-alelnök fogadia az előkelő külföldi vendégel. .1. Hasegawa a japán kormány megbízásából hosszabb tanulmányutat lesz Európában, ebből az alkalomból látogatott el Budapestre is. almi elsősorban az idegenforgalmi kérdések iráni érdeklődött. Ezért keresett kapcsolatot a Külügyi Társasággal, ahol erre vonatkozólag a legrészletesebb információ kai kapla meg.