Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 8. szám - Kik járnak Szaharában?

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. április 16 alició tervének sorsa tehát eleve meg volt pecsételve és eleve adva volt a rodikáUs-radicsianus koalí­ció fennmaradása, akármit tegyen és beszéljen is össze a paraszt­párt ki- és beszámíthatatlan ve­zére. Az öreg Pasics ezt úgy lát­szik, nem akarta megérteni, leszá­molásra készült Jovánoviccsal, ami egyrészt a radikális pártnak felső helyen nem óhajtott bomlá­sára vezetett volna, másrészt Rá­dics pártütése után kisebbségi kor­mányt, új erőszakos választást jelentett volna, amit felső helyen ma nem akarnak megkockáztatni. Pasicsnak tehát buknia kellett. Miniszterelnök azonban az ő em­bere lett, aki viszont megadta Jovánovicséknak azt az elégtételt, hogy középitészeti miniszterré Jo­vánovics egy exponált hívét ne­vezte ki. A radikális párt egysége ezzel egyelőre meg van mentve A horvátokkal kötött paktum ís érvényben marad, Rádicsék meg­tartották tárcáikat, de hogy Pasics megbuktatásának dicsősége túlsá­gosan a fejükbe ne szálljon, meg­maradt belügyminiszternek a Rá­dicstól annyit szidalmazott és hiába ostromolt Makszimovics, aM\ ma is úgy kormányoz mintha még Rádics bolsevikgyanus ellen­zéki vezér volna és tudtára lett alamilyen formában adva Rádics­nak, hogy a külügyhöz és a had­ügyhöz továbbra sincs semmi köze, amiért is, utolsó interjújá­ban zengte el a sorok közt fájdal­mait. Más kérdés az, hogy tartós lesz-e az Uzúnovics-kormány. A délszláv közvélemény ideiglenes kormánynak tartja. A radikálisok egyik szárnya sincs a megoldással teljesen megelégedve, Rádics és az ellenzék sem, de egyelőre mint átmenetet mindenki akceptálja. Bizonyos az, hogy minden politi­kai praktikák nagymestere Pa­sics sem nyugszik meg bukásában. És bizonyos az, hogy a hátbadö­fést nem bocsátja meg Rádicsnak. A délszláv belpolitikának rövide­sen új és igen mozgalmas fejeze­tei következnek. * Az új miniszterelnök személye külföldön meglehetősen ismeret­len. 1873-ban született Nisben. Jogi tanulmányait Belgrádban vé­gezte el és a bírói pályára lépett. Mint a nisi törvényszék elnökét a város 1905-ben polgármesterré választotta, 1906-ban pedig radi­kális programmal képviselőjévé. A balkáni és a világháborút mint tartalékos tiszt küzdötte végig. Miniszterré először 1921. jan. 1-én neveztetett ki, amikor a délszláv állam első Pasics-kormánya meg­alakult. Azóta majdnem állan­dóan miniszter, bár csak kisebb fontosságú tárcák élén­KÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető: Szakács Kálmán dr. Eger városa a Külügyi Tár­saságért. A Magyar Külügyi Társaság vidéki propaganda útja során áp­rilis 18-án Eger városát látogatja meg, hogy ott a magyar külpoli­tikai kérdések iránti érdeklődést előmozdítsa és hazafias munká­jának újabb támpontot nyerjen meg. Hogy a társaságnak ezirányú munkája a vidéki városokban milyen őszinte örömet és mélyről jövő érdeklődést kelt, mutatja az a határozat, amelyet Eger város képviselőtestülete hozott a Kül­ügyi Társaság ama bejelenté­sére, hogy Egerben díszülést tart, amelyen az ünnepi beszédet Ber­zeviczy Albert elnökhelyettes, a Külügyi Társaság delegációjának vezetője fogja mondani. A Külügyi Társaság bejelenté­sét Eger város képviselőtestüle­tében Trak Géza dr. polgármester közölte a törvényhatósági bizott­ság ülésén, amely a polgármester lelkes s a társaság munkáját szép szavakkal méltató kérésére a következő határozatot hozta: 4535. kgy. 67/926. sz. A Magyar Külügyi Társaság 330/926. sz. átirata az Egerben 1926. április 18-án tartandó ülés tárgyában s ezzel kapcso­latban kérelme a városnak az alapító tagok sorába való belépése iránt. Határozat. A v. képviselőtestület az állandó vá­lasztmány javaslata alapján örömmel veszi tudomásul, hogy a Magyar Külügyi Társaság Egerben 1926. április 18-án ülést tart, s hogy azon az előadást a kül­politikai témáról annak társelnöke Ber­zeviczy Albert ő excellenciája tartja, — egyben elhatározza, hogy azon nagyobb számban testületileg fog megjelenni. Továbbá a p. ü. szakosztály és az állandó választmány javaslatához ké­pest kimondja, hogy a Magyar Külügyi Társaság alapító tagjai sorába 100 arany­korona (1,700.000 papírkor.) egyszers­mindenkorra fizetendő összeg beszolgál­tatásával belép, s ehhez képest a v. ta­nácsot ezen összegnek nevezett társa­ság részére leendő befizetésére fel­jogosítja. Miről a v. tanácsot és a Magyar Kül­ügyi Társaságot értesíteni rendeli. Eger, 1926. március 27-én t. t. ü. Trak Géza polgármester. Politika vagy jogi kérdés-e ma a kisebbségek védelme? A Magyar Külügyi Társaság nemzeti kisebbségi és nemzet­közi jogi szakosztályai március 8-án ülést tartottak Lukács György v. b, t- t. elnöklésével, amelyen Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár tartott előadást: Politika vagy jogi kérdés-e ma a kisebbségek védelme? címen. Az előadó szerint a kisebbségi vé­delmi szerződéseknek szembe­tűnő jellegzetessége, hogy azok kivétel nélkül egyoldalú hatalmi érdekek szolgálatába vannak ál­lítva. Ez kitűnik elsősorban ab­ból, hogy a kisebbségek védel­mét nem tették általános kötele­zettséggé. A nagyhatalmak eleve kivonták magukat a kötelezettség alól. De a kisebbségi peticionális eljárás is a hatalmi politika, nem pedig a pártatlan igazság érvé­nyesülését szolgálja. így aztán a kisebbségek védelme mai formá­jában kifejezetten politikai intéz­ménnyé lett, amely mellett a ki­sebbségek sérelmei még ántánt­hangok beismerése szerint is a napirenden maradtak. A kisebb­ségek jogilag védett helyzetéről épp ezért a mai körülmények kö­zött beszélni nem lehet. A ki­sebbségek védelmét mégis, az előadó véleménye szerint, az új nemzetközi jogból már kiküszö­bölni nem lehet. A kisebbségek ma oly jelentős tényezők az ál­lamközi életben, amelyek tiszta nemzeti államok létesítésének le­hetetlensége folytán figyelmen kívül nem hagyhatók. Különállá­suk fenntartása nem ellenkezik az állam egységével, nemzetközi védelmük oedig nincs elentétben •\z államok szuverénitásának új fogalmával sem. Ahhoz azonban, hogy a kisebbségek védelme va­lóban jogivá és hatályossá is vál­jék, a szabályozásnak a hatalmi szempontoktól függetlenül egyön­tetű általánosítása, a védelmi el­járásban pedig a teljes pártatlan­ságnak az intézményes biztosítása elengedhetetlen feltételek. INTERPARLAMENTÁRIS UNI0 Párisban lesz a legközelebbi in­terparlamentáris konferencia. A mult évi washingtoni konferen­cia tanácsa elhatározta volt, hogy az idén csak abban az esetben tart interparlamentáris konferenciát, ha valamelyik tagállamtól kifejezett meghívást kap. Az interparlamen­táris unió végrehajtóbizottsága március 13-án tartott ülésében

Next

/
Thumbnails
Contents