Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 7. szám - Európai Egyesült Államok. A Magyar Külpolitika ankétje. 3. [r.]

1926. április 1. MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 felfogás ferdesége midőn az entente sze­rint ideális célokért, emberi jogokért, népek szabadságáért vívott háború utáni békekötésben a felbomlott osztrák-magyar monarchia volt politikai kereteinek sab­lonját fenntartva csak Magyarországgal szemben érvényesítik a felelősség elvét. A háborús felelősség tehát nem hárít­ható egyes személyekre, egyes kormányok­ra, egyes vagy szövetséges államok népé­nek egyetemességére, hanem a nemzet­közi kulturális közösségben élő egyes nemzetek közt, mint közös társadalmi fe­lelősség oszlik meg. Mint társadalmi fele­lősség száll vissza az egyes egyénekre és az egyéni és politikai becsület és tisztes­ség egybeolvadásával a közerkölcs és jog­érzés újraéledésével összegeződik a nem­zet becsületének és nemzetközi erkölcsi bitelének alapjává a nemzetközi közvéle­mény előtt. Legújabb európai diákmozgalmak A Magyar Külügyi Társaság külpoli­tikai és népszövetségi szakosztályának Pékár Gyula elnöklésével tartott március 22-i ülésén Gulyás Béla, a Magyar Diák­külügyi Bizottság igazgatója tartott elő­adást a Legújabb magyar diákmozgalmak címmel. Előadásában kifejtette, hogy a vi­lágháború után beálló általános európai szociális, politikai, gazdasági és szellemi válság kényszerítő ereje indította a diák­ságot arra, hogy önmagát megszervezze. A gazdasági leromlás által legérzékenyeb­ben sújtott, szellemi pályákon dolgozó egyetemi diákság valóságos osztállyá ala­kult az egyes nemzetek társadalmában. Másrészt megérezve, hogy a válságokban vergődő Európa jövőjét idővel neki kell majd megalapoznia, ez a súlyos felelősség­DIPLOMÁCIAI ÉLET A kormányzó ezen a héten betöl­tötte a megüresedett vatikáni ma­gyar követi állást s a díszes helyre Nagy Elek követségi tanácsost sze­melte ki, aki ez alkalommal meg­kapta a rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter címet is. Nagy Elek a genfi magyar titkárságnak volt eddig a vezetője, s új nagy­felelősségü állásában való műkö­dése lesz képességeinek igazi pró­bája. Tavaszi dekrétum-eső — Böjti diner-k — Beszámoló a diplomáciai frontról Ezen a héten a kinevezések és előléptetések egész sorát jegyez­hetjük fel krónikánkba, amelyek a magyar diplomáciai testület fiata! gárdájának számos érdemes tag­ját érték. így többek között osz­tálytanácsossá nevezte ki a kor­mányzó bárdosi Bárdossy László, osztálytanácsosi címmel és jelleg­gel felruházott miniszteri titkárt, a külügyminisztérium sajtóosztályá­nak szimpatikus fiatal főnökét. A további kinevezések még a következők: Rendkivüli követté és meghatal­mazott miniszterré nevezte ki a | gel járó tudat állandó idegességben és nyugtalanságban tartja: s ez talán a leg­mélyebb és legigazabb oka a legújabb időben páratlan lendülettel megindult európai diákmozgalmaknak. További elő­adása során részletesen ismertette az egyes európai nemzetek diákságának szerveze­tét, munkásságát, valamint a diákság nemzetközi tevékenységét jelentő ,,Con­federation Internationale des Étudiants", az „International Student Servicc" és a „Federation Universitaire Internationale pour la S. D. N," jelentőségét. Befejezé­sül a magyar diákság eddigi eredményeit méltatta s a magyar főiskolai diákság fel­adatául egy olyan nemzetközi atmoszféra propagálását tűzte ki, mely a történelmi Magyarország elismerésének a leginkább megfelel. A magyar Pen-Klub megalakulása A Magyar Külügyi Társaság kezdemé­nyezésére és előkészítésével megalakult a londoni Pen-Klub magyar csoportja. A „toll társasköré"-nek már eddig huszonkét európai államban van fiókja, hogy az egyes nemzetek irodalmának köl­csönös megismerésével szellemi össze­köttetést teremtsen az európai országok között. Az alakuló közgyűlés márc. 17-én Ber­zeviczy Albert v. b. t. t. elnöklésével folyt le a Külügyi Társaság tanácstermében. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Rákosi Jenőt választották meg, aki hosszabb be­szédben vázolta programját és köszöne­tet mondott mindazoknak, akik a kör megalakulásánál közreműködtek, így első­sorban Eöttevényi Olivérnek, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnökének. kormányzó: Vülani Frigyes báró, rendkivüli követi címmel és jelleg­gel felruházott I. oszt. követségi tanácsost, továbbá kinevezte: tvá­rosnai és felsőrásztokai Matuska Péter II. osztályú követségi taná­csosi címmel és jelleggel felruhá­zott követségi titkárt II. osztályú követségi tanácsosá; kvassói és os­gyáni Kvassay László dr. I. oszt. követségi titkári címmel és jelleg­gel felruházott II. osztályú követ­ségi titkárt I. oszt. követségi tit­kárrá, továbbá barkóczi Rosti Fe­renc dr. II. osztályú követségi tit­kári címmel felruházott követségi attasét és marossolymosi Mengele Ferenc dr. min. segédtitkárt II. oszt. követségi titkárokká; őrme­zői Damlovits Pál dr. miniszteri ta­nácsosi címmel és jelleggel felru­házott miniszteri osztálytanácsost, miniszteri tanácsossá; Csurgay Ti­bor dr. II. oszt. konzult miniszteri osztályanácsossá; Bolla Lajos Gyula dr. és Franco—Abdon Zénó dr. miniszteri titkári címmel és jel­leggel felruházott miniszteri se­gédtitkárckat és Sebestyén Pál dr. miniszteri titkári címmel és jelleg­gel felruházott miniszteri segédtit­kárt — miniszteri titkárokká. Ezenkívül: Walkó Lajos ideiglenes külügy­miniszter kinevezte: Ujfalussy Béla dr. miniszteri fogalmazót, miniszteri segédtitkárrá. Boér Ágoston dr., Széchen Miklós gróf és Semsey Andor gróf követségi attaséi címmel felruházott minisz­teri segédfogalmazókat, Nemessá­nyi Ernő dr., Gombó István dr. Sabljár Károly, Laekne András dr. és Wdter Emil dr. miniszteri segédfcgalmazókat, miniszteri fo­galmazókká, Thierry Heribert báró fogaimazógyakornokot pedig mi­niszteri segédfcgalmazóvá. Március 26-án vette át a buda­pesti belga követség vezetését az új ügyvivő Viccmte Jacques Da­vignon. Az új ügyvivő ebből az al­kalomból nyilatkozott a magyar sajtó részére és kijelentette, hogy Belgiumban őszinte szimpátiával viseltetnek Magyarország iránt, amit tényként bizonyít az a meleg szeretet, mellyel a belga családok a náluk üdülő magyar gyermeke­ket körülveszik. Elmondotta, hogy szárrcs belga otthonban volt al­kalma megfigyelni, milyen elége­dettek ctt a kis vendég-magyarok, akiket belga nevelőszüleik ugyan­olyan gyöngédséggel becéznek, mintha a saját gyermekeik volná­nak. Davignon vicomte rámutatott arra, hegy Magyarország mint ag­rár —, Belgium mint ipari és export — állam a jövőben igen előnyös és eredményes gazdasági relációba kell hogy lépjenek egymással és ennek gondos kiépítése lesz az a cél, amelynek ő tevékenységét a magyar fővárosban szentelni kí­vánja. Davignon vicomte különben a belga diplomáciai kar egyik leg­tehetségesebb tagja, aki — bár még fiatal ember — Hymans és Jaspar külügyminiszterek mellett már több év óta, mint a bruxelles-i külügyminisztérium kabinetfőnöke működött. Mint Belgiumnak a kül­ügyminiszter mellé beosztott de­legátusa résztvett a párisi béke­konferencián, továbbá Versailles óta valamennyi szövetségközi ta­nácskozáson, melyeken különösen a jóvátételek és a garancia-paktu­mek ügyét tárgyalták és legutóbb az 1925. évi lendoni konferencián, amelyen a Dawes-terv alapján a nyugati hatalmak megbizettai a reparációk-kérdését véglegesen ren­dezték. A húsvét előtti böjti időben a diplomata-társaságokban is csen­desebb az élet; a bálok, estélyek mozgalmas élénkségét a teljesen zártkörű kisebb teák s diner-ek in­tim hangulata váltotta fel. Már­cius utolsó napjaiban adtak diner-t Mister Parr az angol követség első

Next

/
Thumbnails
Contents