Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 6. szám - Árny és fény. A népszövetségi ligák uniója elvetette a Magyarország ellen irányuló francia javaslatot - Károlyi Mihály és a Foreign Affairs - Az Union Académique Internationale visszaállította velünk való kapcsolatát

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. március 16 a Balatonfüred és Badacsony feletti platót. Jó útak fontosságát elsőrendű kelléknek tekinti. Tavsz Béla a gyakorlati megoldásra vonatkozólag tett megjegyzéseket és különös súlyt vetne a diákok csoportos kirándulásainak a tavaszi és öszi szezonban nagy vasúti és hajózási árkedvezményekkel történő szervezésére. Breif József a balatoni árak aránvlagos nagyságát kifogásolja a külföldhöz képest, mire Bánó József azt vitatja, hogy ezek a külföld megfelelő árait nem haladják meg. Különben ö az építés fokozásának a kérdését az ingó jelzálog bevezetésével gondolja legjobban megoldhatni, ami pedig a vasutpolitikát illeti, ezen a téren a Déli Vasút előzékeny és körültekintő menetrend- és menetidő-rendszerét a MÁV-éval szemben különös elismerésre méltónak tartja, különösen amikor a MÁV. vonalain a közönség nagyobb része által használható személyvonatok menettartama Budapesttől Balatonfüredre a 128 kilométeres úton közel 6 órát vesz igénybe. Az elnök összefoglalva az elhangzottakat, köszönetet mond az értékes felszólalásokért, s egyúttal jelzi, hogy az előadó által bemutatott részletes javash-t pontonkint való tárgyalására legközelebb újabb ülést hív egybe. Oroszország bekerítő mozdulata India ielé Még a nyilvánosság .előtt elkeseredett európai harcok folynak, titokban Ázsiában készült a döntő küzdelem a világuralomért. Az orosz és angol , érdek áll itt szemben és a szovjet változatlanul folytatja a cári Oroszország angolellenes külügyi politikáját, legfennebb eszközei mások, amelyekkel az indiai óceánhoz akar jutni. Ebben a harcban óriási jelentőségű Afgánia szerepe, mert rajta keresztül visz az út Anglia világhatalmának alapjához, Indiához. Csicserin orosz külügyi népbiztos megbízásából Bécsben az ott székelő afgán delegációnak január végén az orosz követ jegyzéket nyújtott át és azt a delegáció rögtön továbbította kormányának Kabulba. A jegyzéket Cservény afganisztáni orosz követ dolgozta ki és ebben Szovjetorcszország szövetséget ajánl fel Afganisztánnak. A jegyzék szószerinti szövege a következő: Hogy azt a baráti viszonyt, amely a két állam között fennáll, kölcsönösen megerősítsük, meghatalmazott képviselőink útján, akiknek megbízó levelét megvizsgáltuk és rendbcnJevöknek találtuk, a következő új szerződést kötjük: 1. Az 1921 február 28-án kötött és azóta közöttünk fennálló szerződést oda egészítjük ki, hogy mindkét állam kötelezi magát arra, hogy bármilyen szerződést, amelyet valamely ázsiai kormánnyal köt, előzőleg kölcsönösen bemutat egymásnak. Különösen vonatkozik ez azökra a katonai szerződésekre, amelyek a jelen szerződést kötő felek egyikére károsak lehetnek. 2. A szerződő államok kötelezik macikat, hogy egymással szemben mindenféle imperialista politikától tartózkodnak. 3. Oroszország a jelen szerződés ratifikálása után pénz- és árukölcsönt bocsát Afganisztán rendelkezésére. Ezeknek nagyságát és összetételét a szerződő államok kölcsönösen határozzák meg. 5. Oroszország újólag biztosítja az Afganisztánból érkező és az oda irányított áruk vámmentességét. 6. Oroszország katonai kiképző iskolákat állít fel Kabulban, Kandaharban és Balkhban. Ugyanezekben a városokban katonai kiképző tanfolyamokat fog renrezni orosz tisztek vezetésével. Az Afganisztán belső ügyeibe nem avatkoznak bele és a katonaságot igyekeznek a politikától távoltartani. 7. Az afgán kormány törekedni fog arra, hogy Kabulban az orosz és a tőrödé katonai kiképző tisztek között együttműködést hozzon létre. Az orosz kormánynak ezt a szerződési ajánlatát az afgán emir aki állandó hintapolitikát folytat Oroszország és Anglia között, nem valami örömmel fogadta, de orosz izgatásra februárban államcsíny következett be Afganisztánban és a parlament március 5-én elfogadta a szerződést. Ezzel Oroszország hivatalosan is megvetette lábát India északnyugati határán. Mongoliában már öt évvel ezelőtt meg volt a sikere amennyiben protektorátusa alá hajtotta ezt az országot, úgy hogy 1925. júliusában az ország fővárosát, Urgát „Ulan Bater"-nek (vörös hős) hadseregét pedig vörös hadseregnek keresztelte el és teljesen áttért a szovjetrendszerre. A mongol vörös kormány igen szoros viszonyt tart fenn Kínában Fen£ tábornok hadseregével és ál landó agitációt fejt ki az oroszok érdekében Kantonban és Sanghaiban. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy Törökországgal érvénybe lépett még decemberben a szövetségi szerződés, mely szerint Oroszország és Törökország kölcsönösen biztosítják egymást arról, hogy egymást nem támadják meg, sőt olyan szövetségbe nem lépnek be és olyan szerződést nem írnak alá, mely a másik ejlen irányul, egyre teljesebbé látszik lenni az Indiát fenyegető szárazföldi orosz gyürü. Külföldi államok képviseletei Magyarországon II. 6. Északamerikai Egyesült Államok. VI. Lendvay-u. 12. Telefon: T. 91-06, T. 159-36. Théodore Brentano George, rk. követ és meghatalmazott miniszter. George Anderson Gordon, I. oszt. követségi titkár, Freaman Mattheus, III. oszt. követségi titkár, Henry W. J. Eglin, katonai attaché, őrnagy. 7. Észtország. Helsíngfors. Alexander H ellát, rk. követ és meghat, miniszter. 8. Finnország. Kopenhága, Amaliegade 6. Dr. Gustave Idman, rk. követ és meghat, miniszter, Eduárd Hj. Palin, követségi tanácsos. 9. Franciaország. VII. Reviczkyutca 6. T. J. 63-86. Georges Clinchant, rk. követ és meghat, miniszter, Henri Gueyrand, követségi titkár, Aymé Duc, attaché. Consulatus IV. Ferenc Józsefrakpart 22, T. J. 153-12. 10. Görögország. VI. Szegfü-u. 3. T. 86-59. R. A. Raphael, ügyvivő, P. G. Androulis, követségi titkár. 11. Hollandia. II. Érmelléki-u. 13. T. 150-25. A. van de Sande Bakhuysen, ügyvivő. 12. Japán. Wien, III. Köllgasse I. T. 95-2-79. Shosuke Akatsuka, rk. követ és meghat, miniszter, Shojiro Ohtaka, II. oszt. köv. titkár, Mitsuo Arakawa, III. oszt. követs. titkár, Denjivo Kato, III. oszt követs. titkár, Joshio Shinszuka, katonai attaché, alezredes. (Folyt, köv.) MA GYAR KÜLPOLITIKA Felel's szerit sztő: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYl OLIVÉR dr.. HORVÁTH JENŐ dr. i LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs; BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon: 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kisdS: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ara: Egész évre : 60 000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára : 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG