Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 1. szám - A kisebbségi szerződések hiteles magyarázata

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. január 1. való szerződést még nem kötötték meg. Régóta folynak a tárgyalá­sok, és remélem, hogy sikerülni fog az Ausztriával fennálló akadá­lyoknak mielőbb való elhárítása. Hiszen e kereskedelmi szerződés megkötése legalább is olyan érdeke Ausztriának, mint Magyarország­nak és nem hiszem, hogy Ausztria ezt figyelmen kívül hagyná, külö­nösen azóta a sok évszázados kap­csolatnál fogva, amely Magyar­ország és Ausztria között fenn­állott. Igenis sürgős és szükséges A kisebbségi szerződések hiteles magyarázata . Romániában november—decem­ber hónap politikai élete jórészt a kisebbségi iskolaügy ellen és mellett folyó harcban merült ki. A Bratianu-kormány széleskörű tárgyalásokat kezdett a kisebb­ségek képviselőivel, hogy Genf­ben fedezhesse magát; kötött is a magyar egyházakkal egy 19 pont­ból álló egyezményt, melynek alá­irt jegyzőkönyvét rögtön kiküldte Genfbe, annak bizonyságául, hogy ő hajlandó a törvényjavaslatnak a nemzetközi kisebbségi egyez­ménnyel ellentétes pontjait módo­sítani. Ennek ellenére azonban a képviselőház, négy lényegtelen módosítást leszámítva, változatla­nul elfogadta a javaslatot decem­ber 17. és 18-i ülésén. A sajtó most élénken tárgyalja a többségi pártnak ezt az eljárá­sát. Egyes lapok szerint palota­forradalom folyt le a liberális párt­ban: Anghelescu összeszedte hiveit és puccsszerüleg elutasíttatta a miniszterelnöktől követelt és ga­rantált módosításokat, hogy így kész helyzetet teremtsen. Más la­pok szerint az egész kormány összejátszott ebben a komédiában és azért nem ment el a kormány­nak egyetlen tagja sem a két döntő ülésre, hogy szabad kezet adja­nak Anghelescu híveinek. Vannak olyan lapok is, melyek meg van­nak róla győződve, hogy szavaz­hattak akármit a parlamentben, a törvény végleges szövege mégis tartalmazni fogja azokat a módo­sításokat, melyekhez a miniszter­elnök lekötötte magát. Szóval az egész vonalon zavar van a már törvényerőre emelke­dett javaslat körül, melynek szc vegét hitelesen senki sem ismer hiszen a szavazás olyan lármáv folyt le, hogy a Ház azt sem tud miről van szó több mint egy ór keresztül, ameddig a szakasz* a kereskedelmi szerződés megkö­tése, de nem mindenáron, hanem a kölcsönös érdekek lojális össze­egyeztetésével. Ugyanez áll a Csehországgal való kereskedelmi szerződésre is, és én remélem, hogy Csehországgal is mihamarabb meg­egyezésre fogunk jutni. Folyik a tárgyalás Jugoszláviával is és van remény arra is, hogy rövidesen si­kerülni fog ezzel a szomszéd álla­munkkal valamint a Romániával ' való megegyezés. szerinti felolvasás és elfogadás tartott. A kisebbségek teljesen tanács­talanul állanak ebben a helyzet­ben. Vezetőik sorra nyilatkoznak, hogy nem tudják elhinni a meg­tévesztésnek ilyen klasszikus pél­dáját, mint ami e körül a javaslat körül Genf felé lefolyt. Nyilt csa­lásról beszélnek, mert hiszen a kormány végleges szövegnek tün­tette fel a Népszövetség előtt a Genfbe kiküldött 19 módo­sítást tartalmazó jegyzőkönyvet. Még zavarosabbá teszi a kérdést, hogy a december lQ-iki miniszter­tanács ezzel a kérdéssel foglalkoz­ván, kommünikét adott ki, mely szerint Duca külügyminiszter fel­olvasta Peifescu-Connennek, Ro­mánia genfi képviselőjének, táv­iratát és eszerint „a Népszövetség mindenben ma­gáévá tette Anghelescu álláspont­ját, bebizonyítottnak vette, hogy a román kormányt kisebbségi iskola­politikájában a legliberálisabb tü­relmesség és a népkisebbségi egvez­mény tisztelete vezérelte." A különböző kisebbségi nyilatko­zatok közül legfigyelemreméltóbb Balogh Artúr dr. nyugalmazott egyetemi tanárnak véleménye. Balogh volt az erdélyi magyarság egyik képviselője Genfben. Ő ter­jesztette be Balázs András dr. kanonokkal, az erdélyi római kato­likus egyház iskolaügyi előadójá­val, a magyar egyházak panaszos beadványát és mindketten jelen voltak Genfben, amíg a Népszövet­ség Tanácsának decemberi ülés­szaka tartott. Csak az ülésszak be­zárása után érkeztek haza és meg­érkezésük estéjén meglepetésként fogadta őket az a hir, hogy Buka­restben a képviselőház és a szená­tus is elvetett a tizenkilenc meg­állapított módosításból tizenötöt. ^ Ir.fh ismertetve a genfi ese­sajnálkozott, hogy a kér­itikusokból álló tanács, g a pártatlan jogászokból d állandó nemzetközi bi­került, majd így folytatta: — Nem akarunk részletekbe bo­csátkozni, csak egyet említek. A hágai állandó nemzetközi bíróság a lengyelországi német telepesek ügyében a lengyel kormányra ma­rasztaló „avis consultatíf-jában kimondotta, hogy a kisebbségi szerződéseknek egyenesen az a céljuk, hogy megvédjék a kisebbségek ja­vára azokat a helyzeteket és állapotokat, amelyek a szerző­dések megkötése idejében fennállottak. — Ez a kisebbségi jogban fontos, jogforrásjellegű elvi kijelentés, a kisebbségi szerződéseknek hiteles magyarázata, mert a kisebbségi szerződések által a vitás jogi kér­désekre döntőnek elismert bírói jellegű szervtől származik. Hát kérdem, Anghelescu törvénye fenn­tartja-e a felekezeti iskoláknak a kisebbségi szerződés megkötése idején fennállott helyzetét? — Hogy az Anghelescu-féle tör­vény megszavazása után az egyhá­zak mit tesznek, nem tudhatom. Jogi szempontból azonban a hely­zet világos. Ha egyszer a sem­mítőszék közigazgatási bíráskodási hatásköre Erdélyben is olyan álta­lános lesz, mint aminő már ma az ó-királyságban — aminek a köz­igazgatás végbement egységesíté­sével be kell következni, — az Anghelescu-féle törvény végrehaj­tásában kiadott rendelkezések el­len is jogorvoslatokat lehet keresni a legfőbb bíróságnál. Anghelescu törvénye ugyanis a leghatározottabban, világosan ellenkezik egy korábbi tör­vénnyel: a becikkelyezett pá­risi kisebbségi egyezménnyel. Románia becikkelyezte a kisebbségi egyezményt, az tehát román tör­vény, így van egy törvényünk, a párisi szerződés, amely iskoláink jogait biztosítja és van egy másik törvényünk, amely a jogok nagy­részét konfiskálja. Itt a törvény­összeütközés esete áll fenn, mert Anghelescu törvénye a párisi ki­sebbségi egyezményt becikkelvezö törvényt hatályon kivül nem he­lyezte, aminthogy nem is helyez­hette, mivel az Romániának a Nemzetek Szövetségének garan­ciája alá helyezett nemzetközi lekötelezését a kisebbségi jogok tekintetében foglalja magában. Nem hiszem, hogy a legfőbb bíróság az Anghelescu törvényének adjon elsőséget és érvényt a kisebbségi szerződést becikkelyező törvénnyel szemben, amely utóbbi a román közjogászok szerint is alaptörvény és amelyben egyes pontjaira ki van

Next

/
Thumbnails
Contents