Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - Az erdélyi magyarság Mello-Franco javaslata ellen

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926 február 1 egyetemen dr. Sisics Ferdo, a horvát történelem tanára, hajdan uniónista képviselő és a magyar parlament tagja, aki ugyanolyan szolgálatkész ma Belgrád mint volt hajdan Budapest irányában. Azonban a Pribicsevics-ellenes tanárok többségben voltak és makacsul védték egyetemük autonómiáját. Pribicsevics törekvései sokszor hajótörést szenvedtek az ő ellenállásukon. Taktikáztak, halogatták a kathedrák betöltését, előszedték azt a sokféle egyetemi fogást, melyekkel másutt is sikeresen tudják megakadályozni az önkénykedő miniszterek akaratának érvényesülését. Pribicsevics erre különvéleményekkel operált a kinevezéseknél, majd mikor a taktika odáig tökéletesült, hogy nem lehettek különvélemények, hiszen soha sem jöttek létre többségi határozatok, a nyilt erőszakhoz nyúlt. A filozófiai karon hat embere volt. Ezeknek továbbá belgrádi tanároknak az egyetemi hatóságok megkerülésével közvetlenül hozzá benyújtott szakvéleménye alapján egymásután kilenc kathedrát töltött be. E kilenc tanár között akad néhány tudós is, de van olyan is, aki nem tudott még doktorátust sem szerezni, van olyan, akire bírói ítélettel bizonyult rá a plagizálás, van olyan kit olyan munka alapján neveztek ki, melyet a belgrádi Szerb Kir. Tudományos Akadémia nem adott ki, sőt van olyan is kitől, a zágrábi egyetem megvonta a venia legendít és két lánynövendéke ellen elkövetett erkölcstelen merénylet miatt fegyelmi alatt állott, Pribicsevics a fegyelmit rendeletileg megszüntette és az illető urat rendes tanárrá rfevezte ki. Elkézpelhetni, milyen állapotok keletkeztek a zágrábi egyetemen, amely egyedül üti meg a nyugati értelemben vett egyetemi nívót Jugoszlávia főiskolái között. Volt olyan kari ülés, amelyen a professzor urak egymás fejéhez tintatartókkal argumentáltak. A tanárok egymással nem érintkeztek s némelyek az ifjúságot izgatták társaik ellen. A zágrábi egyetem ismételten kérte a belgrádi és a laíbachi egyetem támogatását, de bizonyos plátói jellegű nyilatkozatokon, diáksztrájkon kívül támogatást nem nyert tőlük. Erre az egyetem az Államtanácsnál tett panaszt a kinevezések ellen, de ez a szerb bíróság nem tudott tiszta jogi álláspontra helyezkedni, mikor horvát ügyről volt szó és á panaszokat különböző ürügyekkel elutasította. Ezt a helyzetet találta Radics. Nehezen határozta el magát a cselekvésre, de érezte, hogy ha az egyetemen sem mutat fel semmi sikert politikája, akkor az egész horvát intelligencia elhagyja, hiszen úgyis a federálistákhoz vonzódik. Lényegesen megkönnyítette helyzetét az, hogy a zágrábi Délszláv Tudományos Akadémia elnöke és a zágrábi egyetem nyugalmazott tanára a szerb dr. Manojlovícs Gavro magáévá tette az egyetem kérdését. így történt meg, hogy sikerült keresztülvínníe a minisztertanácson a kilenc törvénytelenül kínevezett tanár nyugdíjazását. Persze ezzel a dolog nincs befejezve, Pribicsevics szelleme anynyira elhatalmasodott már a zágrábi egyetemen, hogy a szenátus a nyugdíjazások első hírére egyhangú határozattal kérte Radicsot, hogy tekintsen el ezektől. Most meg a zágrábi rektor Belgrádba szaladt és az ottani egyetem tanári karát próbálja rábírni, hogy lépjen fel Radics ellen, a prorektor meg mindenáron diáksztrájkot akar Zágrábban rendezni. Baj az is, hogy Radics visszahelyezett egy Az erdélyi Országos Magyar Párt kisebbségi szakosztályának minapi ülésén Jakabffy Elemér elnök beszámolt a mult évi genfi kisebbségi világkonferencia munkájáról, majd felolvasta MelloFranco, a népszövetségnél a kisebbségi ügyek előadója egyik jeletésének alábbi bizarr részletét: — Nem hiszem, — mondja szószerint a brazíliai megbízott jelentése, — hogy ezt a felfogást meg lehetne valósítani a nélkül, hogy ne veszélyeztetnők azt a morális végcélt, amelyet a kisebbségek vé- • delmének a szerződések által teremtett rendszerek maga elé tűzött. Tagadhatatlan ugyanis, hogy azok, akik ezt a rendszert megalkották, nem gondoltak arra, hogy bizonyos államok kebelében a lakosságnak olyan tömegét teremtsék meg, amely mindenkor különbözőnek tekintse magát a nemzet általános szervezetétől. Ellenkezőleg, ennek a tömegnek elemei számára a jogi védelemnek olyan statútumát akarták, amely képes biztosítani minden irányban a személyi sérthetetlenség tiszteletben tartását és előkészítené lassankint a teljes nemzetközi egység helyelfoglalásának szükséges feltételeit l Jakabffy Elemér ezután kifejorvosprofesszort, kinek nyugdíjazását egyhangú határozttal kérte a kar és aki társait olyan vádakkal illette, amiért börtön járna. Állítólag Radics e miatt több orvostanárt nyugdíjazni akar. Szóval az a veszedelem fenyeget, hogy maga Radics is törvénytelenségeket fog elkövetni, amivel elronthatja dolgát Zágrábban is. Az RR-kormány koliezióját sok mindenki lazítja. Radics egyetemi akciója, úgy látszik, igen erős teherpróbája a kormánykoalíciónak. És nem kell elfelejteni, hogy ez az akció Pasics távollétében zajlott le. Pasics azzal távozott Montecarlóba, hogy ha hazajön, rendet csinál pártjában. Miként fog ez történni, azt senki sem tudja, de minél nagyobb a felfordulás a pártban és a kormánykoalícióban, annál nagyobb a valószínűsége az új választások kiírásának, amire Pasics törekszik. A választásokat pedig egyedül akarja Pasics csinálni és nem Radiccsal. Ki tudja nem azért volt-e csak lehetséges Radics egyetemi akciója, hogy Pasics elejthesse a felzúduló szerb közvélemény nyomása alatt? tette, hogy Mello-Franco ismertetett felfogása e szerint úgy képzeli a kisebbségi kérdés megoldását, hogy a különböző kisebbségi nemzeteket lassacskán beolvasszák a többségi nemzetekbe és e felfogását a kisebbségi szerződések olyan magyarázatával támasztja alá, mely homlokegyenest ellentétben van minden kommentárral, mely a kisebbségi szerződésekkel kapcsolatban eddig elhangzott. MelloFranco jelentését tehát elvi szempontból megvitatásra ajánlja a megjelenteknek azzal a kérdéssel egyetemben, hogy a következő kisebbségi konferencián általános kisebbség sérelmi szempontokból felvehetők-e vallási kulturális és agrársérelmek. A Jakabffy Elemér által felvetett problémákhoz először dr, Balázs András kanonok szólt hozzá. MelloFranco ismertette álláspontját gyökerében elhibázottnak ítéli a következő gondolatmenet alapján: — A kisebbségi szerződések a népeknek a Wílson által elgondolt szabad önrendelkezési jogán épültek fel és az általános erkölcsi lefegyverzés és ennek az eszmének a következménye. A Wílson-féle eszmék a monarchiának a kisebbségeire vonatkoztak — mennyivel Az erdélyi magyarság Mello-Franco javaslata ellen Külön képviselőt akarnak küldeni Genfbe?