Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 21. szám - Francia hadjárat az olasz befolyás ellen Romániában

1926. november 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 együttes ülést tart, melynek tárgya: Zachár Gyula dr. egyetemi tanár előadása Szovjet-Oroszország magánjogi jogviszonyairól. Amikor az elnyomó panaszkodik A zágrábi kisebbségi iroda jelentése az olaszországi szláv tanügyről A zágrábi kisebbségi iroda kimutatást adott ki az olasz közoktatásügyi törvény alkalmazásáról az olaszországi szláv iskolákkal szemben., A jelentés szerint az olaszországi szláv középiskolákat Gentili közoktatásügyi miniszter reformja már néhány évvel ezelőtt halálra ítélte. 1923 óta a horvát középiskolák egyenkint megszűntek és tavaly már csak egy szlovén tanítóképző, egy algimnázium és egy reáliskola maradt. Tavaly aztán megszüntették a gimnáziumot teljesen és a reáliskola alsó négy osztályát. A felsőbb osztályok évről-évre fokozatosan tűnnek el. Kizárólag a tanítóképző maradt meg tehát, de ez is csak névleg szláv, mert majdnem minden tárgyat olaszul tanítanak benne és minden tekintetben olasz jellegű. 1931-re nem marad tehát egyetlen szláv középfokú tanintézet sem Olaszországban. A megszűnő iskolák tanárait Délolaszországba helyezték, hol főiskola egyetlen egy van még szláv, az udinei technikai főiskolának szláv tagozata, de hír szerint ezt is megszüntetik takarékossági okokból. (Érthető is, mert az első és második évfolyamban 2—2, a harmadikban 4 hallgatója van; 8 növendékért nem lehet egy főiskolát fenntartani.) A zágrábi jelentés szerint a megszüntetett szláv középiskolák helyébe felállított olasz iskolákat alig látogatják szláv anyanyelvű tanulók. Olasz pedig nem lévén elég ezen a vidéken, az iskolákat úgy lehet fenntartani, hogy a többi tankerületből utalnak át olasz növendékeket. A szláv lakosság olyan összetartással bojkottálja ezeket az iskolákat, hogy az olasz hatóságok minden erőszakoskodása eredménytelen a renitens szülőknél. A magunk részéről csak annyit tehetünk ehhez a jelentéshez, hogy akik ennyire át tudják érezni a kisebbségi iskolák megszüntetésének sérelmes voltát, miért pusztították el teljesen a virágzó magyar tanügyet az elszakított Bácskában és Bánságban? NEMZETEK SZÖVETSÉGE A lefegyverzést előkészítő bízottság ülése Párizsban Irta Szakáts Kálmán dr. Párizs, 1926. október 20. Magyarországot a Nemzetek Szövetségének tevékenységében három kérdés érdekli közvetlenül; 1. a kisebbségi sérelmek orvoslása, 2. a nemzetközi döntőbíráskodás működése, 3. a lefegyverzés. A negyedik, bennünket közvetlenül érdeklő kérdés, t. i. az ország államháztartásának egyensúlybahozatala, a szanálással már befejezést nyert. A Párizsban most összeült lefegyverzést előkészítő bizottság (La comission mixte de préparation du désarmement) programúi ján három kérdés szerepelt: 1. milyen mértékben lehetséges a különböző államok fegyverkezését arányba hozni az egyes államok népességének számával, védelmi szükségével, geográfiai helyzetével, közlekedési eszközeivel és módjaival, röviden: háborús képességével. 2. Az egyes államok hadi segédforrásainak megállapítása; összeállítása azoknak a nyersanyagkészleteknek, amelyek a hadviseléshez minden állam részéről nélkülözhetetlenek; pontos meghatározása azoknak az anyagi eszközöknek, amelyek hiánya háború esetén az illető állam hadiképességét megbénítja; a háborús előkészület pénzügyi elemeinek megállapítása. 3. Melyek a hadiképességnek azok az elemei, amelyek konkrét kiszámíthatók és arányos megosztás tárgyát képezhetik? A lefegyverzés vegyes előkészítő bizottsága ez évi ülésszakát október hó 19-én kezdte meg a fenti kérdések gazdasági és pénzügyi tárgyalásával. Az ülésen Veberka (Csehszlovákia) elnökölt és résztvettek még Anglia, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Dánia, Japán, Németország és Csehszlovákia képviseletében: Wílls, Mauro, Schwob és Jonhaux, Oudegeest, Oersted, Sato, von Moennerdorf, Pospisil és Vanek. Az ülésszak első ülésének formalitásai és az évi költségvetés megállapítása után Sokalt Lengyelország delegátusát felhívta a bízottság, hogy a lengyel kormány által benyújtott, a regionális lefegyverzés gazdasági feltételeinek megvizsgálását célzó javaslat tárgyalásához csatlakozzon. Amint látható a lefegyverzést előkészítő bizottság programmjából, a tárgysorozaton a háborús képesség materiális, gazdasági, pénzügyi feltételeinek megállapítása szerepel az egyes országok szerint. Tegyük fel, hogy minden állam hajlandó lesz bevallani ezeket az adatokat és statisztikailag megállapítható lesz a hadiképesség exogen feltételeinek, materiális eszközeinek mértéke (bár ez is alig képzelhető el), még mindig kiszámítatlanul marad a háborús képesség endogén feltételeinek megállapítása, amely statisztikailag ki nem mutatható, mivel azok az egyes nemzetek faji sajátságaiban, testi és lelki struktúrájában, fizikai ellenálló képességében, szociabilitásában stb. gyökereznek. Úgyhogy bármennyire kívánatos volna, ha a lefegyverzés előkészítő bizottsága a most kitűzött programmot becsületesen megvalósítaná, ez még távolról sem jelentheti azt, hogy az egyes államok hadi képességének grafikonja megkonstruálható a fenti adatok ismerete folytán. Kétségtelen azonban, hogy az egyes államok háborús képessége materiális tényezőinek ismerete is jóval közelebb hozná a világot a mai állapot leginkább szembeszökő igazságtalanságainak felismeréséhez és — talán — csökkentéséhez. Programmunk A Magyar Külpolitika november hó 15-én megjelenő számában új rovatot kezd, amelynek hiányára az illetékes tényezők már több ízben rámutattak. Az új rovat a Nemzetek Szövetségének működését fogja figyelemmel kisérni és mindig egy hónapi jelentést fog tartalmazni. A november 16-i szám az ezévi szeptember havi közgyűlés és tanácsülés határozatával kezdi meg beszámolóját. A minden hó 16-án megjelenő számok pedig folytatólagosan tárgyalják az eseményeket. A Nemzetek Szövetségének számtalan irányban kiterjedő működését természetesen nem kísérhetjük a legapróbb részletekig figyelemmel s a fősúlyt arra fogjuk vetni, hogy a Szövetségnek minden államot, vagy speciálisan Magyarországot érdeklő tevékenységéről röviden, csak a lényeget tekintve, tájékoztassuk olvasó közönségünket. Ha a Szövetség eddigi működését figyelemmel kísérjük, megállapíthatjuk, hogy azon, mint a legfinomabb mérleg nyelve, a legkisebb külpolitikai eseményre is