Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 20. szám - A bécsi Páneurópa kongresszus

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. október 16 szövetség és egyesülés megpecsételéseül. Az új párt elnökévé Maniu Gyulát választották, alelnökké Michalachet, Luput, Vajda Sándort és Bratianut, főtitkárrá Madgearut. Választottak központi pártvezetőséget is 70 tagból, egyenlő számmal a volt nemzeti és a volt parasztpárt kötelékéből. Megállapodtak, hogy Erdély és Bukovina marad a nemzeti párt érdekeltségében, a parasztpárt ezzel szemben a királyságban és BesszaA világháború utáni békeszerződések olyan lehetetlen állapotokat teremtettek egész Európában, hogy a kibontakozás érdekében sorra bukkannak fel a legkülönbözőbb tervek. Ha egy-egy ilyen terv kigondolója vagy hirdetője elég súlyos egyéniség, tervéhez tud egész nemzetközi szervezetet összehozni. A Népszövetség után a Népszövetségi Ligák Uniója fejlődött ki ma már nagysúlyú tényezővé s minthogy ez éppen azokat a kérdéseket igyekszik felszínen tartani, amelyek megoldása a Népszövetség keretén belül egyelőre nem remélhető, ellensúlyozására antantbarát körök most európai jelentőségűvé készülnek kiépíteni a Páneurópamczgalmat. Ccudenhove Calergi gróf könyve szolgál ehhez kiindulási alapul. Az az eszme, hogy Európában hulljanak le a határok és jöjjön létre az Európai Egyesült Államok szervezete; olyan tetszetős mindazoknak, akiknek érdekeit fenyegeti a trianoni, versaillesi és neuílly határok ledöntésére irányuló akció, hogy teljes súlyukkal igyekeznek a Páneurópa jelszót kihasználni a kisebbségi kérdés és a békeszerződések revíziójának eszméjével szemben. Akik a kulisszák előtt kongreszszusoztak most Bécsben, azok jóhiszeműségét jórészt el kell ismerni. A kulisszák mögött álló mozgatók természetesen más elbírálás alá esnek. Bármily jóhiszeműek is azonban a tanácskozók, aligha viszik az igazság ügyét valami messze amellett a szellem mellett, amely az első kongresszuson érvényesült. Elég Politisz elnök figyelmeztetésére utalni, aki rossz néven vette Lukács György magyar delegátustól, hogy a trianoni szerződés káros hatásait emlegette, vagy bizonyság az is, hogy kisebbségi ügyekben hiába adtak be egyes delegátusok javaslatokat, mert ezek még tárgyalásra sem kerültek. rábiában dolgozik. Elfogadtak egy tizennégy pontból álló kormányprogrammot is, mely követeli többek között a katonai szolgálatnak egy évre való leszállítását, a Nemzeti Banknak a liberálisok kezéből való kivételét és államosítását, a lei stabilizálását, a külföldi tőke beengedését. A nemzeti kisebbségekre vonatkozólag az új párt elfogadta a gyulafehérvári határozatokat melyeket a parasztpárt eddig következetesen ellenzett. Általában a bízottsági tárgyalások nem voltak nyilvánosak, így a. sajtó máig sem lát tisztán, miféle indítványok kerültek megvitatásra vagy tétettek tárgyalás nélkül félre. Egyik felvidéki magyar lap egy jelen volt delegátustól a következő indítványok jegyzékét és sorsát szerezte meg, amelyeket azonban csak fenntartással közlünk, nem lévén már időnk hitelességükről meggyőződést szereznünk: Fílipp Michelsohn (Riga) indítványa: Páneurópai eszméjének realizálása a következőképpen hajtható végre: A geográfiailag határos államok egyesüljenek. Franciaország és Németország minden vitás kérdésben egyezzenek meg. A balti államok lépjenek vámunióra egymással, miáltal Oroszország csatlakozása is elérhető lenne. (Elfogadva.) Nuesch dr. (Basel) Oroszország felvételét követeli Páneurópába. (Elvetve.) Kövér Ibrahim (Rakovszky István, volt magyar nemzetgyűlési elnök merénylője, aki jelenleg Bécsben él). Indítványokat terjesztett elő arról, hogy az európai államok mondják ki desinteresszementjukat a többi kontinensekkel szemben, továbbá, hogy a Páneurópaunío lépjen összeköttetésbe a pánafrikai négerszövetség elnökével, (a szélhámos) Garvey-vel, végül, hogy a Páneurópaunió interveniáljon a genfi munkaügyi hivatalban a napi munkaidőnek 6 órára való leszállítása érdekében. Mindhárom indítványt elvetették.) Török Árpád (Kovin, Jugoszlávia): Páneurópa és a népszövetség együttműködését javasolja. (Elfogadva.) Turnowsky Sándor dr. (Marosvásárhely): Jogi bizottságok alakítását ajánlja amelyeknek feladata Páneurópa alkotmányának kidolgozása lenne. (Elfogadva.) Johannes Buchholz (Danzig): Valutáris javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a bizottság elvetett. Koppéi Artúr (Bécs): A PáneurópaUnio belső alkotmányának messzemenő demokratizálását kívánja. (Elvetve.) Ottó Lehmann-Russbüldt (Berlin): Indítványt nyújtott be, hogy a PáneurópaUnió csináljon propagandát a monarchiáknak köztársaságokká való átalakulása érdekében. (Elvetve.) Turnovsky Sándor dr. (Marosvásárhely) ; A nemzeti kisebbségek érdekében helyi Páneurópa-szervezetek létesítésének megengedését javasolja. (Határozathozatal nélkül áttették az unió központi irodájához.) Krausz Jenő dr. (Pozsony): Olcsó, népszerű kiadást kíván CoudenhoveKalergí gróf „Páneurópa" cimű könyvéből. (Áttéve a központi irodához.) Krausz Jenő (Pozsony): Javasolja a Páneurópa-manífesztum szétküldését tanítóknak, diákoknak, kereskedőknek és hivatalnokoknak, továbbá állandó páneurópai agitációs bizottság létesítését. (Elfogadva.) A záróülésen Coudenhove-Kalergi a következő határozati javaslatokat hirdette ki: A politikai és kisebbségi bizottság (elnök: Mittelmann dr., a német birodalmi gyűlés tagja) a következő határozatokat hozta: 1. A Páneurópa kérdése megoldásában tekintettel kell lenni azokra a szoros geográfiai, históriai, gazdasági és kulturális kapcsolatokra, amelyek Angliát és Oroszországot Európához fűzik. 2. Angliának és Oroszországnak maguknak kell dönteniök arról, hogy vájjon csatlakoznak-e a Páneurópa államszövetséghez, avagy nem? További pontokban az elfogadott határozati javaslat Coudenhove-Kalergi gróf ismert koncepciója alapján a Páneurópa államszövetség megalakítását ajánlja. A szellemi együttműködés bizottsága határozatokat hozott az oktatásügy kérdésében. Többek között elfogadta Fodor dr. magyar delegátus javaslatait arról, hogy miként küzdhető le a túlzott nacionalizmus az iskolák révén (!) * Az I. Páneurópa-kongresszus megalakította a szellemi együttmunkálkodás bizottságát, amely több nagynevű közöli a híres dán írónő, Karin Michaelis közreműködésével arra is lesz hivatva, hogy az Európa szellemi fejlődésére vonatkozó összes kérdéseket tárgyalja. A Páneurópa-unió bécsi központjának ezt az osztályát a népszövetség ..szellemi együttműködési osztályához" fogják csatolni s arra fog törekedni, hogy ennek az intézménynek keretében külön európai szakosztály létesüljön. Különös gondot fog ez a szakosztály fordítani arra, hogy az alsó- és főiskolákon való tanítás mentes legyen mindenféle nemzeti egyoldalúságtól. (!) A bizottságba beválasztották Síern Adolf igazgatót is (Pozsony). Apponyí Albert gróf Páneurópáról Érdekesnek véljük megismertetni olvasóinkat azzal a cikkel, amelyben nagynevű elnökünk: Apponyi Albert gróf fejtette ki egy napilap hasábjain felfogását a páneurópai mozgalomról. A páneurópai mozgalom első nyilvános hadiszemléje lezajlott és a hazai sajtóban igen különböző megítélésben részesült. A mozgalomnak azonban olyan jelentősége van, hogy érdemes rá visszatérni, mert az elhangzott bírálatok legtöbbje, szerintem, nélkülözte a tárgyilagosságot és így nem nyújt alapot a vele szemben való elhelyezkedésre. Elsősorban egészen tévesnek tartom azokat a beállításokat, amelyek a páneurópai mozgalom akár kapitalista, akár szocialista, akár szabadkőműves, akár felforgató, vagy bármiféle, a szokásos neveken megjelölhető törekvéseknek eszközét látja. Az én hitem és tudásom szerint — melyet a mozgalom vezetői A bécsi Páneurópa kongresszus