Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 19. szám - A salzburgi konferencia. A Népszövetségi Ligák Uniojának tanácskozása

1926. október 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 denhatók, sőt Avarescu kormánya alatt csak a cég változott, de nem a kormányzati szellem. Minden minisztériumot az állásukban megmaradt liberális főtisztviselők vezetnek és nem sok tekintettel vannak minisztereik ígéretére, sőt óhajaira. A parlament szünetel, viharoktól nem kell tartani, így hiába hivatkoznak a nemzeti kisebbségek, egyesületek és érdekeltségek, az egyes miniszterek, vagy az összkormány ígéreteire, sőt írásbeli megállapodásokra senki ezeket meg nem tartja. Avarescu kormánya a nemzeti kisebbségekkel kötött paktum alapján tudóit csak többséget szerezni, de a paktum pontjait ma már egyáltalában figyelembe nem veszik, sőt Bucsan kisebbségi miniszter a napokban Aradon egy intervjuban egész ingerülten jelentette ki, hogy kár ezt a paktumot hánytorgatni, az már idejét multa dolog. Most kezdődik az új iskolai év, de hiába kötelezte a kormány magát, hogy minden kisebbségi szülő abba a kisebbségi iskolába irathatja be gyermekét, amelyikbe akarja, a gyakorlatban még az Anghelescuféle gyilkos törvényen túlmenőleg is sanyargatják a kisebbségeket. A törvény szerint felekezeti intézetek olyan helyeken, ahol valamelyik másik felekezetnek nincsen iskolája, annak a növendékeit is felvehetik, most pedig a temesvári tankerületi főigazgató eltiltotta a református vallású gyermekek felvételét az egész Bánságban a katholikus óvodákba és bármilyen típusú iskolákba. A magyar zsidók felvételét sem engedték meg semmiféle magyar tannyelvű intézetbe. Egyházi téren sem javult a helyzet. Az unitárius egyházat kizárták a szenátusból, a katholikus egyház képviseletében pedig Majláth püspök még mindig nem kapta meg a királyi kinevezést, mert a bukaresti missziós érsek igényt jelentett be a maga számára erre a képviseletre. A temesvári piarista főgimnáziumot hiába helyezte a Vatikán külön rendelettel a csanádi püspök joghatása alá, a kormány mégsem ismerte el annak felekezeti jellegét. Avarescut Bratianu külpolitikai sikerek elérése végett ültette át eredetileg maga helyett a kormány élére. Olasz összeköttetéseível neki kellett volna kieszközölni az olasz kormánynál a besszarábíai egyezmény ratifikálását, Avarescu ezt azonban nem tudta keresztül vinni. Most készül ugyan valami olasz-román megegyezés, melynek előfutárja volt a kétszázmillió lírás valuta javítási kölcsön. Ennek a kölcsönnek ára azonban a romániai állami petroleumforrások, sőt a még meg nem nyitott területek olasz kézre adása. Ilyen feltételek mellett az egész ellenzéki sajtó meglehetős ellenszenvesen fogadja ezt a kölcsönt, így hát külpolitikai sikerekre sem nagyon hivatkozhatik az Avarescu-kormány. Még kevesebb kilátás van erre a jövőre s különösen nagy izgatottságot keltett a készülő magyarszerb megegyezés híre. Ha a kisantant egy ilyen egyezmény esetén széthull, Románia teljesen elszigetelve áll, mert az egyetlen tényleges külpolitikai siker az, hogy a francia kormány ratifikálta a még Bratianuékkal kötött garanciális egyezményt, kenyértörés esetén nagyon is problematikus értékkel. Ezek a bel- és külpolitikai állaIDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár Uj emlékművek Budapesten! A Budavára 1686-íkí visszafoglalásakor elesett magyar vitézek, valamint a várat védelmező 1686 szept. 2-iki rohamkor elesett utolsó budai basa, Vezir Abdurrahman Abdí Arnaut emlékére Aggbázy Kamii, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója kezdeményezésére és a Hadtörténelmi Múzeum felhívására folyó évi cktóber hó elején kettős emlékművet fognak Budán, a várban, a bécsi-kapu téren ünnepélyes keretek között a fővárosnak átadni. Ezzel a két alkotással ismét megszaporodik fővárosunk műemlékeinek a száma s ha majd a hozzánk ránduló külföldi vendégeinket ismét felkalauzoljuk a várba, hogy annak látványosságait és történeti emlékeinket bemutassuk, akkor álljunk meg egy pillanatra megilletődéssel fővárosunknak e két legú)abb emlékműve előtt is. Éppen az ügy idegenforgalmi vonatkozása miatt adtunk ennek ebben a rovatban helyet. A magyar vitézek emlékművét Vágó László ismert műépítész tervezte. A török emlékművel két régi nemes dunántúli birtokos, Szabó Sámuel és Imre, az Erzsébet királyné szálloda, illetve a Philadelphia kávéház tulajdonosai állítják, kiknek őse, Szabó György veszprémi felkelő nemes, akkor Budavár ostrománál hősi halált halt. Az emlékmű felállításának a megbeszélése végett Szabóék vendégül láttak maguknál azokat, akiknek az emlékmű létrehozásában részük volt, továbbá a török-magyar barátság több propagálóját, valamint a sajtó képviselőit. Ott volt az emlékmű kezdeményezője, Aggházy Kamii ny. alezredes, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója, valamint múzeumi munkatársai: Thurner Géza titkár, dr. Bevilaqua Béla adjunktus és Kalmár János, továbbá Horváth Károly, a Hadimúzeum Egyesület ügyvezető alelnöke, Dsevad Oszmán bey, a pótok arra indították a liberális pártot, hogy teljes erővel megkezdje a kormány visszaszerzésére irányuló kísérleteit. Ugy tartja, hogy a lefolyt öt hónap alatt eléggé népszerűtlenné tette magát az Avarescu-kormány s a nagyközönség eléggé felejtette a liberálisok négy éves terrorját. Most tehát már vissza lehet jönni. Legcsalhatatlanabb jele a kísérletnek az, hogy Bratianu Vintila nyíltan bejelentette a bukovinai liberális párt gyűlésén, hogy a párt változtatni akar eddigi nemzetiségi politikáján és állandó összeköttetést keres a kisebbségekkel. Mikor Romániában valamelyik többségi párt változtatni akar eddigi nemzetiségi politikáján és állandó összeköttetést keres a kisebbségekkel. Mikor Romániában valamelyik többségi párt a nemzetiségeknek kezd ígérgetni, akkor mindig küszöbön áll már az új választás. török követség sajtótitkára, továbbá Mr. Francis J. Collinson esquire, a londoni Authors Club tagja, a magyarok igaz és kitartó barátja, e sorok írója és Techert Gyula a Magyar Külügyi Társaság titkárai, továbbá Vagó László műépítész, Zsillé Kálmán festőművész, Palóczi Edgár történész, Lándor Tivadar és Mariancsics Jmre, a Budapesti Hirlap, Móritz Pál, a Magyarság, Viraág Béla, a Budai Napló és Szombathy őrnagy a Honvédelem című lapok képviseletében. Az emlékművek felállításának és a leleplezési ünnepség részleteinek a megvitatása után — mely a budai várnak idegenforgalmi szempontból is figyelemre méltó újabb művészi alkotására irányult — a bizottság Vágó László műépítész művészi gonddal berendezett otthonában meghallgatta Mariancsics Imrének az emlékművek leleplezése alkalmára írt lendületes ódáját. KÖNYVESHÁZ La Jougoslavíe Edition de lAsscciation des Professeurs Jugoslaves. Belgrádé, 1926 208 1. 8°. (bj) A középiskolai tanárok Belgrádban tartott nemzetközi kongresszusa alkalmából adták ki ezt a könyvet a belgrádi középiskolai tanárok. Amint a könyv előszava elmondja, céljuk az volt, hogy az idegen kollégákat objektíve tájékoztassák Jugoszláviáról. A könyvet összesen tizenheten írták és szerkesztették és hat fejezetből áll. Egy-egy fejezet foglalkozik Jugoszlávia földrajzával, népviseletével, történetével, irodalmával és művészetével, köz-