Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 19. szám - A salzburgi konferencia. A Népszövetségi Ligák Uniojának tanácskozása

1926. október 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 A romániai magyarság parlamenti harcosai A romániai magyarság a tavaszi képviselői és szenátori választásokon jelentős képviselethez jutott a bukaresti parlamentbenEgészen új kora tűnik fel azoknak a férfiaknak, akiket a magyarság a bukaresti parlamentbe küldött, hogy érdekeinek előharcosai legyenek. A magyar párt az Avarescu-kormánnyal kötött paktum alapján 16 képviselőt és 9 szenátort juttatott mandátumhoz, ezek legjelesebbjeinek politikai pályafutását a következőkben ismertetjük. Bethlen György gróf Udvarhely megye magyar párti kamarai képviselője, és Ugrón István lemondása óta a magyar párt helyettes elnöke. Bethlen György gróf a régi Bethlen családnak egyik kiváló sarja, aki jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, majd a világháborúban mint huszárhadnagy számos •kitüntetést szerzett, resztvett Kolozs megye megyei közéletében az Erdélyi Gazdasági Egyletnek alelnöke és kezdettől fogva tevékeny szerepet játszott a Magyar Szövetség működésében, amelynek feloszlatása után a magyarság parlamenti frakciójának az Országos Magyar Pártnak alelnöke, utóbb elnökhelyettese lett. Di Tornya Gyula csákovai ügyvéd, temesi szenátor. Neve az emlékezetes leventepörben vált ismeretessé, amelynek egyik védője volt, utóbb pedig az erdélyi magyar telepesek panaszát juttatta a Népszövetség elé, akiknek képviseletében Genfben járt. Dr. Pdrecz Béla ügyvéd, aradi képviselő. Az aradi ügyvédi kamarának utolsó magyar elnöke volt, résztvett Arad város törvényhatósági és közigazgatási bizottságában, 1926 februárjában pedig mint a Magyar Párt jelöltjét beválasztották a községi tanácsba. Laár Ferenc parajdi református lelkész, udvarhelyi képviselő. Neve akkor lett ismertté Szolnok-Doboka megyében, amikor az 1919-i sóvidéki felkeléskor román nyelvtudását felhasználva, mindent elkövetett, hogy elfogott magyar véreinek helyzetén könnyítsen. Gyártás Elemér, csíkmegyei szenátornak választatott meg, tevékeny publicisztikai munkát fejtett ki, s már a szülői házból magával hozta azokat a tradíciókat és eszméket, amelyek egész közéleti pályafutásának alapul szolgáltak. A nagyküküllőmegyei ősi nemesi Gyárfás család sarja, aki a kolozsvári egyetemen végezte jogi tanulmányait, azután pedig hosszas külföldi utazásokat tett. A háborúban három évet töltött a fronton, míg 1917-ben Nagyküküllő vármegye főispánjává nevezték ki. A forradalom után visszavonult borzási birtokára és itt tevékeny munkásságot fejtett ki irodalmi, publicisztikai és politikai téren a Magyar Párt kebelében. A román megszállás óta egész sereg önálló munkája jelent meg: „ Erdélyi problémák" 1923, „L'Eglise Catholique cn Transylvanie" 1923, „Bethlen Miklós kancellár" 1923, „Az erdélyi románok uniója" 1925, stb. Dr. László Dezső csíkszeredai ügyvéd, csíki képviselő. A Magyar Párt megalakulása óta tevékeny részt vett a kisebbségi iskoláknak, egyházi kérdéseknek és gazdasági problémáknak megoldásában. A Csikvármegyei Magánjavak ügyének jeles ismerője, amelynek utóbb igazgatósági tagja lett. Szele Béla dr. brassói ügyvéd, a Brassói Lapok főszerkesztője. Korán lépett a közéleti pályára, már jogász korában Brassó megye törvényhatósági bizottságának tagja, majd később Brassó város képviselőtestületének is választott tagja. Nagy érdeme, hogy a községi választások alkalmával megteremtette a magyar-szász blokkot, amely fényes győzelmet aratott a liberális párt jelöltjével szemben. A Magyar Párt brassómegyei tagja. Willer József dr. magyarországi származású, Kecskeméten született, középiskolai és jogi tanulmányainak elvégzése után Lúgos város szolgálatába állott és mindig a magyarság érdekeinek szem előtt tartásával egyik főképviselője volt azoknak, akik az Erdélyben lakó nemzetiségek közti békét hirdették. Balogh Arthur dr. szintén magyarországi születésű, aki jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, amely kora ifjúságában magántanárrá habilitálta. Rövidesen a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanára lett, s mint ilyen a jog- és államtudományi karnak két ízben volt dékánja. 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtaggá választotta, nagyobb tudományos munkáinak száma meghaladja a húszat, amelyek között a legfontosabbak: ,,A magyar államjog alaptanai", „Az állam tudománya", „Constant Benjámin és az alkotmányos állam tana". A román impérium óta jóformán egész munkásságát a nemzeti kisebbségek jogainak tanulmányozására szentelte. Egész serege e tárgyú értekezésének és cikkeinek látott napvilágot hazai és külföldi folyóiratokban. A nemzeti kisebbségeknek 1925. évi genfi nemzetközi kongresszusán a romániai magyar -irtot képviselte, s általános feltűnést keltett a kisebbségi jogok kodifikációjának szükségéről tartott előadásával. 1926-ban az erdélyi magyar egyházak megbízottjaként Genfben a Nemzetek Szövetségénél, az egyházaknak az Anghelescu-féle magánoktatási törvény ellen beadott petíciót képviselte. A lezajlott országos választásokon a kolozsmegyei szenátori mandátumot nyerte el. Eöttevéoyí Olivér az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács tagja Paikert Alajos kínevezése A kormány, mint a hivatalos Budapesti Közlöny egyik legutóbbi száma közli, a minap nevezte ki az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács tagjait. A Tanács elnöke Mayer János földmívelésügyi miniszter, alelnöke Széchenyi Viktor gróf és ügyvezető alelnöke Buday Barna gazdasági főtanácsos. A gazdasági szakoktatás és az érdekeltségek szakférfiai közül kinevezett tagok sorában látjuk Eöttevényi Olivér dr.-t a Külügyi Társaság ügyvivő alelnökét, akit hoszszú érdemes gazdasági és jogi munkássága révén ért e kitüntetés. Eöttevényi Olivér ugyanis tíz éven keresztül jogi előadásokat tartott a gazdasági akadémián és már tizennégy esztendő előtt Darányi Ignác akkori földmívelésügyi miniszter megbízásából Gazdasági jogismeret címen nagy szakmunkát írt, amelyet még ma is használnak valamennyi gazdasági akadémián. Kinevezte a kormány az Országos Gazdasági Szakoktatás tagjává Paikert Alajos miniszteri tanácsost, a Mezőgazdasági Múzeum kitűnő és érdemes igazgatóját is. £, kinevezésről annyival is nagyobb örömmel emlékezünk meg, mert Paikert Alajos a Külügyi Társaság megalapítója és alelnöke, aki nagy lelkességgel és ügyszeretettel vesz részt a társaság valamennyi akciójában. DIPLOMÁCIAI ÉLET A követek közül még sokan vannak távol Budapesttől — A budapesti török képviselet továbbra is követség marad — Uj konzulátus Zágrábban — Öszi revü a smaragdzöld golfpályáról A szőke utónyár felégette maga mögött a hidakat, uralmát átvette a barna ősz. Október megvert lombjai esőfüggöny mögül piroslanak szemünkbe; korai esték ívlámpás csillárai alatt, jazz-band ritmusra keringő párok árnyéka vibrál aranycirádás falakon. A nagy dunaparti hotelek halijaiban megkezdődött az élet. A színházak premiereket hoznak; jönnek a hangversenyek, az ötórai teák, az estélyek — jön a season. A diplomaták világában azonban még egyelőre nagy a csönd. Meg kell várni mit hoz az október. A követek közül még mindig sokan vannak távol Budapestről. Durini di Monza gróf olasz királyi követ feleségével és három kislányával hónapok óta a Como-tó partján üdül és csak október végén, vagy november elején várják vissza Budapestre. Az olasz követségen egyébként most Widmar és Mosetti attasék vezetik az összes ügyeket, mert a követség többi tagjai valamennyien szabadságon vannak távol Budapestiől. Diplomáciai körökből úgy értesülünk, hogy Marchese Pasquale Diana az olasz követség első titkára nemsokára végleg elhagyja Budapestet, mert más posztra szemelték ki. Hogy ki lesz az utóda, ezt még nem tudják. Még mindig távol van Budapesttől Sir Colville Barclay angol követ is, aki feleségével már hetekkel ezelőtt szabadságra Angliába utazott. Sir Colville Barclay és lady Barclay a napokban Párisban időznek és október elején tér-