Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 17. szám - Az International Law Association bécsi kongresszusa

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. szeptember 1 A német képviselők budapesti tartózkodásuk rendezésére a Magyar Külügyi Társaságot kérték fel, amely készséggel vállalta ezt a megbízást és augusztus 27-én Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök vezetésével igen látogatott értekezletet tartott, amelyen a Társaság tagjain kívül résztvett a közélet számos kiválósága, képviselve volt a miniszterelnökség s a külügyminisztérium, a magyar parlamenti Egységes Párt nevében Almássy László ügyvezető elnök jeleni meg, a német birodalmi követséget pedig Lewetzow követségi tanácsos képviselte. Az értekezlet megállapította a három napos budapesti tartózkodás programmját. Eszerint a trianoni magyar határon Szobnál. a Magyar Külügyi Társaság nevében Eöttevényi Olivér fogja üdvözölni a vendégeket, aki velük teszi meg az utat Budapestig. Itt az Eötvös-téri hajóállomáson a német követség, a magyarországi német kultúregyesület elnöksége (Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter vezetésével) fogadja a vendégeket, valamint a kormány esetleg jelenlévő megbízottja. Aznap este a Bristol-szállóban, ahol a vendégek elszállásolva lesznek, vacsora foyik le. Itt jegyezzük meg, hogy a rendezés sok körültekintést és sok fáradságot kívánó munkájában a Bársony Oszkár vezérigazgatósága alatt álló Idegenforgalmi és Utazási részvénytársaság, különösképen pedig ennek «ez alkalomra delegált főtisztviselője, Rózsa igazgató hatékonyan támogatja. Másnap, hétfőn délelőtt a város nevezetességeinek szemlélésére fordítjuk az időt, utána pedig valószínűleg a miniszterelnökhelyettes fogadja a vendégeket, míg a délután folyamán a Külügyi Társaság tart ülést tiszteletükre, amelyen báró Szterényi József nyugalmazott miniszter, a német gazdasági kapcsolatokról, Jármay Elemér, a MFTR. igazgatója pedig a Dunakérdésről fog előadást tartani. Este a vendégek tiszteletére a Budapesten lakó birodalmi németek rendeznek vacsorát. Kedden, szeptember 7-én a délelőttöt néhány nagyobb közgazdasági vállalat megtekintésére fogják szentelni, délben hajóval Budafokra rándulnak, ahol a m. kir. földművelésügyi minisztérium mintaborpincéit tekintik meg, majd folytatják útjukat Törökbálintra, ahol a német vendégek fajtestvéreiknél fognak egy délutánt tölteni. Este^/2 9 órakor a Külügyi Társaság a Margitszigeti Sziget Klubban vacsorát ad tiszteletükre. Szeptember 8-án délelőtt a m. kir. Folyam és Tengerhajózási részvénytársaság által nagylelkűen felajánlott külön gőzösön a vendégek egy rövidebb dunai kirándulást tesznek, mely után résztvesznek a Koronázó Mátyás templomban tartandó zenés nagymísén s ez alkalommal ennek a székesegyháznak európai hírű zenekara Sugár Viktor m. kir. kormányfőtanácsos, karnagy vezetésével Liszt Ferenc koronázási miséjét fogja előadni. Istentisztelet után megtekintik a királyi várat és az ott levő Erzsébet királyné múzeumot, majd a Jánoshegyi kilátóhoz rándulnak ki és ott ebédelnek. A jelzett napon a vendégek az esti órákban tovább utaznak Belgrádba. A Magyar Külügyi • Társaság mindent elkövet, a tekintetben, hogy német vendégeink itt tartózkodásuk alatt minél több vezető személyiséggel és közgazdasági életünk minél több intézményével megismerkedjenek. Ebből a célból a rendezés különös súlyt feketetett arra, hogy minél több nemzetgyűlési képviselő vegyen részt a német kollégáik vezetésében és fogadásában, de azonkívül igyekszik a Külügyi Társaság vendégeinek minél több személyes ismerkedését előmozdítani. Remélni lehet, hogy Magyarországi tartózkodásuk újabb kapcsolatoknak lesz forrása és áldásos lesz hazánkra. Itt jegyezzük meg, hogy a Külügyi Társaság által a Sziget Klubban adandó vacsora részvételi díja 135.000 korona és tagjaink közül a vacsorán résztvenni óhajtók ebbeli szándékukat legkésőbb szeptember 4-én, szombaton délig a Társaság titkári hivatalában (Országház, VIII. kapu) akár szóval, akár írásban vagy telefonon szíveskedjenek bejelenteni. KÖNYVESHÁZ A diplomáciai magyar nyelv Szekfű Gyula professzor nagy szolgálatot tett a magyar tudománynak és a nemzetnek azzal, hogy a magyar nyelv érvényesülésére vonatkozó küzdelem ismeretlen aktáit összegyűjtötte és kiadta,1 mert ezzel a nemzetiségek elszakításán teprengöket visszavezeti az állam- és nemzetalkotó magyarsághoz, melyet a maga igazáért folytatott küzdelmekben évszázadokon át nemzetiségnek tekintettek és melynek elszakított részei a szerencsétlen trianoni szerződés következtében tényleg nemzetiségekké sorvadtak le. A nagy különbság a nyugati államnyelvek diadala és a magyar államnyelv nehézségei között abban tükrözik, hogy az angol, francia, német és olasz államnyelvek hatalomrajutását nem törte deíékban ketté az a török hódítás, melytől a nyugati nemzeteket a magyarság védelmezte meg; nem járt ily idegen hódítással együtt az államalkotó nemzet fegyveres kiirtása és a felszabadítás után nem következett el az a nagyszabású telepítési akció, mellvel egy .idegen kormány a nemzeti erök ellensúlyozása végett a gazdátlan földeket idegeneknsk adta oda. Már a XVI. században észlelhető a íelKészülés a magyai föld birtokbavételére és a török elvonulása után a déli vármegyék lakossága már nagyrészt balkáni szerbekből és románokból állott, kik a visszaszürődő magyarsággal szemben zárt falat alkottak. A nagyszámú német település után az új népelemek a bécsi kormány közvetlen rendelkezése alá kerültek és így a valóságban két kormányzat intézte Magyarország belügyeit: a kisebbséget alkotó nemzetiségeket osztrák hatóságok igazgatták. Ebben látjuk annak a nagy különbségnek a rejtett okait, mely az európai államnyelvek és a magyar államnyelv érvényesülése között fennállott és a melynek a magyar állam későbbi katasztrófái nagyrészt köszönhetők voltak. Nem az erőszakos magyarosítás elmulasztásában volt a mi tragédiánk igazi oka. Az igazi ok az volt, hogy a magyar államnyelv nem szabadulhatott fel azon idegen béklyókból, melyek fejlődésének szabad teret, érvényesülésének lendületet adhattak és a természetes szükséglet és a politikai belátás erejével nem vihették bele a nemzetiségek mentalitásába azt, hogy a magyar államnyelv impériumával éppen úgy meg kell alakulniok, mint az francia, német, olasz és angol földön történt. 1 Magyarország történetének forrásai. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790—1848. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Szekfű Gyula. Budapest, 1926. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. 664 1. Megszerezhető a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda útján. Az államnyelv fogalma így jutott diadalra ott, hol a nemzeti nyelv az állam határain belül korlátlanul érvényesült és így szenvedett vereséget ott, hol a kormányzat gyakorlati hatásköre nem esett össze az állam határaival. A magyar állam határain kívül állo ausztriai kormányzat szemében az egyetlen államnyelv mindvégig a német volt és maradt, amellyel szemben a magyar nyelv bizonyos tekintetben mindvégig a nem-német nemzetiségi nyelvek sorában foglalt helyet. Ezért indult meg a magyar nyelv érdekében folytatott harc társadalmi úton és társadalmi fegyverekkel (irodalom, színház, iskola stb.). Szerző gondos adatgyűjtéstől támogatva és a tudományos megállapításokat zavaró politikum helyes elkerülésével vezet bennünket végig a magyar nemzet küzdelmeinek egyik legfontosabb fejezetén, mely így a maga tisztaságában áll most már előttünk. Az 1825-diki országgyűlés a társadalmi harcot politikai térre vitte át, melyet azonban csakhamar egy oldaltámadás mélyített ki, melyben Kolowrat miniszter a szláv irányzatnak nyújtott kormánytámogatást és így került a magyar államnyelv szinte a végső diadal percében szembe az orosz ellentámadással, mely reá nézve, de Ausztriára nézve is katasztrofálisnak bizonyult. Széchenyi egyedül vette észre és Szekfű könyvének nagy érdeme, hogy ezt kellő megvilágításba helyezi, hogy a külső támadás elleni védekezés alapját a magyar állam különböző nyelvű népeinek harmóniája képezte. Szerinte a magyar államnyelv diadala felé a diplomáciai, a népeket összekötő magyar nyelven át vezetett az út; ha lesz módja és ideje megszervezni azt a súlyt, hogy idegen befolyások ellenére Szent István országai népeinek elfogadott köznyelve legyen, úgy Magyarország is utolérte a nyugati nemzeteket és a birodalom hatalmas összetartó erőre tett szert; ellenkező esetben a bajok beláthatlan sokasága nyújtott perspektívát, amint az nyilt meg az 1848-iki eseményekkel. Szekfű könyve nélkül az újabb magyar történelemmel bajosan lesz lehetséges komolyan foglalkozni: a magyarság érvényesülése a magyar állam határain belül az a vörös fonál, melyet a török hódoltságtól a mai napig multunk és jövőnk alapját képezi; annak szakszerű megvilágításáért a legnagyobb elismeréssel hódolunk az illusztris tudósnak, ki ezen a téren az alapvető nehéz munkáját oly mesteri módon elvégezte. Horváth Jenő. MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr. S?erkesztö-bizott? ág: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARJJMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon; 47—42. Felelős szerkesztő telefonja: József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Folelős kiadí: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ára: Egész évre: 60000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Lap tulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS