Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 17. szám - Az International Law Association bécsi kongresszusa

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. szeptember 1 földi választott bírósági ítéletek végrehajtásának megengedését sürgette, Auer Pál dr. pedig rámutatott a nemzetközi kereskedelmi kamara döntőbírósági működésének nagy fontosságára. Walter Gusztáv dr. bécsi professzor, a kongresszus elnöke a záróülésen elmondott búcsúbeszédében annak a nézetének adott kifejezést, hogy minden nemzetközi kongresszus és így ez is, egyúttal békekongresszus, amelynek legfőbb és legmagasztosabb hivatása a nemzetek közötti megértés és béke ügyének szolgálata. Abból a meleg barátságból, amellyel minden nemzet képviselői és legnevesebb jogászai Bécsben bennünket magyarokat fogadtak, a magyarok előterjesztéseit felkarolták, munkájukat pedig értékelték, az a szilárd meggyőződésem alakult ki, hogy ez a kongresszus a magyar igazság ügyét is nagy lépéssel vitte előre. Erről különben beszédes bizonyságot tett a kongresszus 130 külföldi tagjának budapesti látogatása, amelyről lapunknak más helyén adunk beszámolót. Itt még sajnálattal szeretném leszögezni azt a tényt, hogy ezen a kongresszuson, amelyre pedig az összes kultúrországok legkiválóbb biráikat és professzoraikat is nagy számban küldték el, úgy éreztem, hogy a magyar egyetemek jogi professzorai és nagytekintélyű magas rangú bírái nem voltak elég számmal képviselve. Én azt hiszem, hogy a magyar ügy szempontjából a rendezésnek a jövőben erre különös figyelemmel kellene lennie. Programm nélkül (bj) Közép-Európa egyik államának miniszterelnökét nem régen azzal vélte dicsőíteni egy tisztelője, hogy megállapította róla, hogy felszabadította magát az elvek uralma alól. Ha ez a publicista járatos volna a délszláv ügyekben a jelenlegi délszláv miniszterelnökkel valószínűleg még jobban meg volna elégedve mint saját miniszterelnökével. Uzúnovicsnak nem kellett magát felszabadítania az elvek uralma alól, neki soha nem voltak elvei. És minél távolabb áll a délszláv állam élén, annál több ilyen jélesség derül ki róla. Ma már tudjuk róla, hogy nemcsak hogy elvei nincsenek, de tervei sincsenek. Ül és kormányoz, senki sem tudja miért, meddig és miként, talán maga a legkevésbbé. Abból él, hogy senki sem tudja, miként kellene dűlőre hozni a délszláv belpolitikát, abból él, hogy kétheti és egy hónapi határidőkre igér új alakulatot. Rövidesen megünnepelteti miniszterelnöksége betöltött ötödik hónapját és a legnagyobb zavarba jönne, ha be kellene arról számolnia, hogy ez öt hónap alatt mit cselekedett. A legutolsó válság idején azzal napolta el Uzúnovics a függő kérdések megoldását, hogy majd a szerbiai községi választások lezajlása után jön a kormány rekonstrukciója. A községi választások megvoltak és most a délszláv premier azt mondja, hogy ezek eredményei az eddigi kormányrendszer helyességét igazolják, tehát nincs ok a rekonstrukcióra. Talán majd a parlament összeülésekor . .. A Szerbiában, Macedóniában és Montenegróban aug. 15-én megtartott községi választások valóban nem mutatnak lényeges változásokat az egyes pártok erőviszonyai között. De ez a radikális párt választási eljárása mellett nem is volt várható. A kormány jelentése szerint a választáson az egyes pártok az alábbi számok szerint nyertek többséget a községekben: Radikálisok 1595 község Radíkális-disszidensek 18 „ Demokraták (Davidovics) 450 ,, Önálló demokraták (Pribicsevics) 19 ,, Szerb földművespárt 79 ,, Szerb köztársaságiak 14 ,, Montenegrói federalísták 10 „ Polgári lista 2 Liberálisok 1 Kormányjelentés szerint az utolsó községi választások eredményeihez képest a radikálisok 122, a radíkális-disszidensek 1, a demokraták 71, a földművesek 4, a montenegrói federalisták 2 községet nyertek a többi itt szereplő és már nem is szereplő pártoktól. Macedónia autochton lakossága (bolgárok, törökök, albánok, kucovlachok saját pártjaira nem is jelölhetett: ott csak a szerb pártok vannak engedélyezve. Érdekes, hogy a montenegrói federalistákat semmiféle terror nem tudta visszaszorítani. Egy másik érdekes vonása volt a választásoknak, hogy a városokban a legtöbb helyen két radikális lista volt: egy hivatalos és egy disszidens. A két lista közül majdnem mindenütt a hivatalos lista győzött, amint ez egy olyan pártnál, mely negyedszázad óta állandóan kormányon ül, természetes. Ellenben a két radikális lista mellett egy sereg városban, köztük Belgrádban is, a szavazatok relatív többségét és vele a polgármesteri állást a demokrata-párt kapta meg. Ez történt Belgrádban is, melynek polgármesterévé Dr. Kumanudi Koszta egyetemi tanár, volt miniszter, választatott meg. A demokraták ez előretörése bizonyos fokig növeli e párt kormányba lépésének esélyeit. Mégis nehéz benne hinni, hegy a koalíció bővülése hamarosan bekövetkezzék. A radikálisok ugyan hajlandók a demokratáknak és a velük szövetséges bosnyák muzulmánoknak kéthárom tárcát, néhány főispánságot stb. adni, de nem hajlandók sem a kormányrendszeren semmit sem változtatni, sem a jövőre nézve semmiféle garanciát sem adni. Davidovics elsősorban arra nézve akarna garanciákat kapni, hogy Pasics és hívei többé hatalomra ne jussanak. Ha erre nézve Uzúnovics garanciákat adhatna, egy hosszú heves harc dőlne el Davidovics javára, ami neki és pártjának mindent megérne. Azonban Uzúnovics épen azért Uzúnovics, hogy ilyen lényeges politikai változásokat ne csinálhasson meg. Ilyen garancia nélkül a demokraták kormánybalépése jelentőség nélküli dolog volna, mely talán kielégítené a fiatal és öreg akarnokok miniszteri ambícióit, de aligha a komoly parlamentáris férfiakat. Tehát marad tovább a régi RR koalíció. Ha Radics ügyesen taktikáznék, akkor Nikics menesztésével, ha nem, akkor továbbra is Nikics tehertételével. A radikálisok meggyőződtek róla, hogy Nikics nem tud több mandátumot elvonni Radicstól, amíg ez nem fordul szembe Belgráddal és meggyőződtek arról is, hogy a horvátság hangulata egyáltalán nem kedvező egy a Radicsénál is kormánypártibb párt szervezésére, ennélfogva Nikics akciója a választók körében visszhang nélkül maradt. Ez Nikics ellen szól és a radikálisok ma valóban hajlandóbbak az ő elejtésére mint valaha. Nikics mellett viszont az szól, hogy ő igen jó mumus Radics fékentartására. Uzúnovics egyelőre ezt a kellemetlen ügyet úgy véli megkerülhetni, hogy Radicsot kiküldi a Népszövetség őszi ülésszakára. Ezzel pár hétre megszabadul tőle