Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 15-16. szám - Légi hadijog

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. augusztus 1—16 szakadni, ez azonban nem, mer a napfény elé kerülni, hogy megmutassa az arcát. A miniszterelnök végül felszólította az elégedetlenkedőket, álljanak elő és mutassák meg nyilt sisakkal: Mosodák és mit akarnak. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Primo de Ri\.era bátor és férfias magatartása most sem fogja leszerelni a katalánok ciszakadó miozgalm át, hiszen a „barátságos" felhívá snak aligha siet eleget tenni egyet 2en -szeparatista katalán is. . .. Él meg Martinez Anido tábornok feaz ö hírhedt rendszere . \8ozi jognak cerdéseivel a ínyának legjftöan foglalaga azonban ik a •pzárá-zg problémáit gttTabb tanlégi hadi jogi í kövefkeztéggal állnnk hadijog szaírjük rofiialtofítití ^/ilágarúan rámuiságár a és a szik? égesséLégi hadijo; £ Irta Wenínger Lás: átó Vince A hadijog a nemzet' az a része, amelynek 1 nemzetközi jog tudom, első művelői már beh koztak. A hadi jog any a legújabb korig cs földi és tengeri hadijo tárgyalta és csak a le könyvekben találunk vonatkozású részeket. Teljesen új és ennet ben kiforrottan anya szemben, mikor a légi bályait rendszerbe ak; ni, mégis a nemrég le; háború tanúságai szig tatnak e kérdés fonto? rendszerbe foglalás gére. A légi járművek lef a ballon volt, amelyne pontból való fontossí felismerték. Az első a francia forradalmi 1 tette, 1794-ben pedig hajószázadot állítanál c fei rus melletti győzelm ftk j, részt a ballonok érté' kes ^ lési eredményének «. ható. v° Mint támad ször az o- hadieszköz bár ere * áztrákok használtál. Veler .dménytelenül — 1849-be. P.0'' .ce ostrománál. Az 1870/71-es .osz-francia háborúban a franciak személyek és hírek szállítására 4gen jól felhasználták ballonjaikat. (Gambetta is ballonon menekült Toursba.) Kormányozható léghajó először az 191 l-es olasz-török háború folyamán tűnik fel és ekkor kezdődik a repülési technika hatalmas és rohamos fejlődése. A ballonokra (katonai és polgári között különbséget nem tettek) a szárazföldi hadijog szabályait alkalmazták és a brüsszeli hadijogi jelső k ha igát had torm; májalakja di szemazonnal i ballont iny építkét légés Jfleunagyegfigyebetudelődeklaráció tudta csak Bismarck felfogását- (aki a ballonok személyzetét kémek gyanánt kezelte) megváltoztatva a helyes irányt megtalálni, mikor kimondotta, hogy a bajionok személyzete hadifogolyként kezelendő fogságba jutásuk esetén. Az első hágai konferencia (1899) orosz és főleg holland kívánságra lövedékeknek és robbanóanyagoknak léghajókról való ledobását öt évre eltiltja. Az egyezményhez, minden a konferencián résztvevő hatalom hozzájárult, Angliát kivéve. (Törökország hozzájárult, de nem ratifikálta.). A 2. hágai konferencián (1907.) Németország, Franciaország és Japán, a szabály érvényességének meghosszabbításához nem járultak hozzá; ehelyett olasz és orosz ajánlatra a védtelen helyek megtámadási tilalmához — „bármely eszközzel" •— kitételt fűzték, tehát ezek léghajóval sem támadhatók h ttieg.) Az Institut de droít international 191 l-es madridi ülésén kifejtett igyekezete, valamint Sttttner Berta híres kiáltványa meddőek maradtak és a világháború kitörése a légi hadijogot teljesen szabályok nélkül találta, sőt még egyetlen fennálló — fennt ismertetett — szabályát sem tartották be, hanem rendszerint represszáliaként alkalmazták. Németország még a világháború alatt (1918-ban) Svájc közvetítésérvel akciót kezdett a légi háború területi korlátozását célozva — de hiába. A világháború befejezése után aláírt 1919. október 13.-iki párisi egyezmény kizárólag békeidőre vonatkozik és a hadi jog szabályait nem is érinti. A légi hadijog kodifikálására a Ccmité Juridique International de lAviation 1922-es prágai konferenciáján Hobra professor javaslatát a következő négy pontban terjesztette elő: 1. Védtelen polgári lakosság védelme, 2. Hadieszközök meghatározása, 3. Némely szabály ^vitele a szárazföldi hadijogból, áv Nemzetközi bíróság felállítása 4. i delíktumok feletti ítélkezés légi v 1 céljából. ^bbi fontos lépés a híLegköze„ ->s washingtoni konres 1921/22-v nt, amelynek 5. cikferencián törté. ik használatának ke (mérges gáz^ i-úra is vonatkoeltiltása), légi hábo. terjesztése és zik. Mérges gázok . hát tilos, gázbombák dobása t*. Terveztek Ugyanitt egy bizottságot s. hadijog azzal a feladattal, hogy a megváltoztatására dolgozzák ki javaslataikat. A bizottság 1922/23 folyamán 30 konferenciát tartott (Hága) és a légi hadviselés szabályaira a következő javaslatokat tette: 1. A légi hadíjognak korlátozásai nem nagyobbak mint a tengeri vagy szárazföldi hadijogé. (Tehát ha pl. egy hadihajó bombázhat egy várost, akkor léghajóról is lövethető.) 2. A javaslatok másik része a védett és védtelen megkülönböztetés helyett kétféle varost, falut, telepet stb. ismer u. m. haditerületen és haditerületen kívül fekvőt. Támadás tárgyai lehetnek'- katonai erők, erődítések, katonai telepek, raktárak, hadianyaggyárak, katonai célokat szolgáló közlekedési és szállítási berendezések. Oly épületek bombázása, amelyben államfő vagy az ellenséges kormány 'polgári tagjai tartózkodnak tilos. Az illető állam (nem egyén!) a melynek közegei fenti szabályokat megsértette — kártérítéssel tartozik. 3. Légi hadijogi szabályok hiányában azon ellenségeskedésre, amelyek szárazföld felett folynak a szárazföldi hadijog, amelyek pedig tenger felett folynak, a tengeri hadi jog szabályai érvényesek. (Rolin tétele.) 4. Hadieszközök korlátlan használatát a civilízatio és humanitás szabályai korlátozzák (vallási, tudományos és emberbaráti célt szolgáló berendezések kötelező kímélete.) 5. Hadigépek zsákmány joga vitán felül áll. 6. Légi hadszíntér: Ellenséges szárazföldi, belvízi és parti tenger feletti légi terület (-f megszállott terület feletti légűr, uratlan teriüei és nyilt tenger feletti légűr.) 7. Légi haderők: Ballon, kormányozható léghajó és repülőgép. 8. Kereskedelmi gépeknek hadigépekké való átalakítása megengedett. Az átalakítás azonban csak az illető állam területi felségjoga alá tartozó területen térténhetik. (Nyilt tenger felett tehát nem.) 9. Ellenségeskedésekben csak külön jelzésekkel ellátott hadigépek vehetnek részt. 10. Minden repülőgép csak egy nemzetiséggel rendelkezhetik. Ez külünösen zsákmányjogi szempontból fontos. Megszállott területen talált állami gépek elkobozhatok. A repülőgépek absolut, alkatrészei pedig relatív dugárút képeznek. 11. Légi háborút viselő fél elfogott katonai közegei hadifoglyokként kezeltetnek. (Katonai igazol-