Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 15-16. szám - Louvain - Románia új útakon?

1926. augusztus 1—16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 adni Románia politikájának kifelé, ami egyúttal egyenes szakítást jelent eddigi külpolitikájával az előző kormányoknak és végeredményében szinte még kiszámíthatatlan hatása lehet, ha ugyan az egész terv sikerrel jár. Avarescu miniszterelnök részint olaszországi katonai nevelése, részint pedig olaszországi családi kapcsolatai folytán közismerten iclaszbarát már régtől fogva. Ezzel a felfogásával azonban meglehetősen egyedül állt a franciabarát román közvéleményben annál is inkább, mert hiszen ez a. közvélemény nagyon is tisztában van Olaszország és Franciaország imperiálisztikus rivalizálásával. Csak a francia pénzegység katasztrofális árfolyamzuhanása ingatta meg Románia közvéleményének bizalmát eddigi protektcrában s csak ez a körülmény tette aztán lehetővé, hogy az Avarescu-kormány, illetve -helyesebben maga Avarescu miniszterelnök immár a maga külpolitikai koncepciójának a megvalósításával kísérletezhessék. A bukaresti sajtó ma már nyíltan cikkezik erről a koncepcióról, sőt "állásfoglalása tekintetében majdnem ugyanolyan kapkodás, márólholnapra a legellentétesebb nézeteket valló felfogás tapasztalható nála, mint annak idején, 1914— 16-ban, Románia úgynevezett semlegességi korszakában. Az egész tervet a külpolitikailag rendszerint jól informált Lupta tárta fel elsőnek a nagyközönség számára, bár ugynez a> lap volt aztán az, amelyik pár nap múlva egy pisztoly is beleszól a vitába. Az egyetem tanítási nyelvének sokat körülvitatott problémája a flamand vallon ellentétben gyökeredzik, melynek kirobbanása nem egyszer a hallgatók csoportos kizárásával végződik. A szintén nagyszámú orosz hallgatókat, akik közül jó néhány a Mercier-féle alap ösztöndíjait élvezi, természetesen egész más kérdések foglalkoztatják. Ezek közül, nem tekintve az ideien országban való elhelyezkedés majdnem áthidalhatatlanul nehéz gazdasági problémáját, a keleti egyháznak a nyugati egyházhoz való csatlakozásának lehetősége áll az érdeklődés homlokterében. Az oroszok élete egyébként eléggé szomorú itt. A hontalanságon kívül n*gy súllyal nehezedik reájuk a környezet erős, húvös intellek tualismusa, amelybe az ö liraiságra hajló, zenéért, művészetért, természetért rajongó együniségük alig tud beleilleszkedni. A különbséget a belga és az orosz mentalitás között élénken szemlélteíi a már a leghevesebb támadásokat intézte Avarescu koncepciója ellen. Eszerint a lap szerint nincs kevesebbről szó, mint arról, hogy Románia' teljesen szakítani akar a néhai Take Jonescu által inaugurált és a Bratiaru-rezsim által is támogatott és fenntartott francia orientációval, amelynek helyébe az olasz orientáció lépne. Remélhető ugyanis, hogy ezen új orientációval Románia Franciaországnál sokkal hatékonyabb és közvetlenebb pártfogót kapna Olaszországban mert ez az állam, főleg amióta Franciaországban annyira előtérbe lépett a baloldali politika, kedvező közvetítő szerepet tölthetne be Oroszország felé, annál is inkább, mivel az orosz-román ellentét alapját képező besszarábiai egyezményt éppen Olaszország nem ratifikálta még ezideig és ennek az egyezménynek a jogi érvényessége már csak egyedül ettől a ratifikálástól függ. Tevékeny közvetítést remélhet továbbá Magyarország felé is Románia Olaszországtól, lévén ennek a magyarbarátsága is közismert. Végül ugyanilyen baráti közvetítést várhat Bulgária felé, melylyel egy határincídensből kifolyólag éppen mostanában hidegült el rendkívüli mértékben Románia viszonya. Már pedig Bulgáriában Olaszország nagy befolyással bir, olyannyira, hogy erre a befolyásra további következtetéseket is építhet Avarescu külpolitikai koncepciója. Ez esetben t. i. rövidesen sor kerülhetne a rég vajúdó balkáni blokk tervének a megvalósítására oly formában, hogy ez a blokk vallásosságukat jelentékenyen különböző színezete. Ugyancsak jellemző, hogy a belga vallásos szellemből kinőtt neoskolasztika nagyszámú külföldi hallgatói s tanulmányozói között oroszt egyet sem találunk. Magyar kevés van az egyetem hallgatói között. Annál több kis magyar fiú-leány élvezi a louvain-iek jótékony vendégszeretetét. Akikkel közülük találkozunk, mind piros, kövér, egészséges, jeléül annak az általános jólétnek, amely Belgiumban a pénzügyi krizís ellenére Magyarországtól olyan nagyon előnyösen eltérő gazdasági és közállapotokat teremtett. Látva ezt az általános jólétet amelyet annyi magyar gyermek vendéglátójától, Belgiumtól nem irigyelhetünk, önkéntelenül felmerül az óhaj az ember kikében, vajha Magyarország is oly hamar kigyógyulna a békéből, mint Belgium a háborúból. Románia, Bulgária és Görögország részvételével Olaszországnak quasi protektorátusa alatt jönne létre; Románia legalább is hajlandó lenne támogatni Itália ilyirányú hatalmi törekvéseit a Balkánon, aminek ellenében viszont a maga részéről azt kívánná, hogy Olaszország biztosítson neki vezetöszerepet a blokkban résztvevő balkáni államok fölött. Ernyit tudni eddig a bukaresti politika legújabb törekvéseiről, a melyeket Avarescu miniszterelnök már a legrövidebb idő alatt a megvalósíthatóság stádiumába ' óhajt juttatni. A kormány tagjain kívül ugyanis maga Avarescu is ellátogat augusztus 3-án Rómába, hogy ott a vonatkozó tárgyalásokat, sőt e tárgyalások során esetleg egy olaszromán katonai szövetségre vonatkozó tárgyalásokat megkezdje és egyidejűleg előkészítse e tárgyalások jelentőségérek hangsúlyozására Ferdinánd román király római látogatását. Meglesz-e ezeknek a római látogatásoknak a kivánt eredménye, az persze még a jövő titka. Jóslásokba bocsátkozni kockázatos lenne. Az új román külpolitikai koncepció ellenzői az érvek valóságos tömegét sorakoztatják fel a tervvel szemben. Mindenekelőtt utalnak arra, hogy Oroszország felé nem sokat remélhet Románia Olaszországtól, amely már ismételten és hivatalosan megcáfolta azokat a Bukarestből lé^beröpített híreket, hegy hajlandó lenne közvetíteni a besszarábiai kérdésben. De ha Olaszország reián ratifikálná is a besszarábiai egyezményt, ez a román koncepció ellenzői szerint még mindig nem jelentene sokat, mert bizonyos, hogy Oroszországgal továbbra is fenntartaná a maga jó viszonyát Olaszország, minthogy ebhez a nagyhatalomhoz mind politikailag, mind pedig gazdaságilag tagadhatatlanul több érdeke fűződik, semmint Romániához. De nem szüntetné meg a lelkekben ez az új orientáció a magyar-román ellentétet sem és még kevésbé tudná közös alapra hozni Bulgáriát Romániával. Hiszen az Avarescu-féle külpolitikai koncepcióban tervezett Balkán-blokk helyébe elméletben és gvakorlatban sokkal könnyebben •lehetne létrehozni egy Bulgária elleni közös eredőből származó Balkán-blokkot Románia, Görögország és Jugoszlávia részvételével. Másrészt, ha a tervezett blokk Jugoszlávia mellőzésével, esetleg ennek a kizárásával jönne létre, úgy ez egyúttal megbontását jelentené a kisántántrak is, mely külön-