Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 11. szám - A lengyel forradalom előzményei

1926. június 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 NEMZETKŐZI EGYETEMKÖZI MOZGALMAK A hágai Nemzetközi Jogi Nemzetközi Akadémia negyedik évfolyama, 1926. jul. 5. —aug. 28. 1. Sorozat 1926. júl. 5—31 1. A nemzetközi jog történelmi fejlődése. Large Keresztély, az Interparlamentáris Unió főtitkára: A békedoktrina fejlődése és a nemzetközi jogra gyakorolt befolyása, 12 előadásban. 2. A nemzetközi közjog alapelvei, a) Krabbe leydeni egyetemi tanár: A modern állameszme, 6 előadásban, b) Erich volt finn miniszterelnök és helsingforsí egyetemi tanár: Az államok születése és elismerése. 6 előadásban. 3. A nemzetközi magánjog alapelvei. Dr.~ Simons a német birodalmi főtörvényszék elnöke: A nemzetközi magánjog fogalma a német elmélet és gyakorlat alapján, 6 előadásban. 4. A nemzetközi magánjog szociális kérdései. Robin Alberich báró, nyug. belga egyetemi tanár: A törvények összeütközése csőd esetében, 6 előadás. 5. Nemzetközi közigazgatási jog. Blaciszensky, a párisi École líbri des Sciences politiques professzora: A nemzetközi Dunaigazgatás, 6 előadásban. 6. Nemzetközi kereskedelmi és gazdasági jog. Ruffini olasz szenátor, turini egyetemi tanár: Az irodalmi és művészeti alkotások nemzetközi védelme, 6 előadásban. 7. Nemzetközi pénzügyi jog. Jéze, párisi egyetemi tanár: A nemzetközi fizetések, 6 előadásban, 8. Nemzetközi büntetőjog. Cybichonski Zsigmond, varsói egyetemi tanár: A bíróságok illetékessége a területen kívül elkövetett bűnesetekben, 6 előadásban. 9. Nemzetközi szervezkedés. Ferardez brazíliai delegátus a Nemzetek Szövetsége mellett: A költözködés nemzetközi szervezése, 6 előadásban. 10. Nemzetközi jogtudomány, a) Magyary Géza, budapesti egyetemi tanár: A nemzetközi állandó bíróság joggyakorlata, 6 előadásban, b) Basdevant, párisi egyetemi tanár: Szerződések kötése és szerkesztése, 6 előadásban, közülök 3 szemináriumi gyakorlat. 11. A háború joga. Higgins Pearce, cambridgei professzor: Az ellenséges hajók megvizsgálása és lefoglalása, 6 előadásban //. Sorozat 1926 aug. 2—28. 1. A nemzetközi jog történelmi fejlődése. Taube báró, volt pétervári egyetemi tanár: A nemzetközi jog történelmi fejlődése Keleteurópában, 12 előadás. 2. A nemzetközi közjog alapelvei. a)# Kelser Hans bécsi professzor: Kapcsolatok a nemzeti jog és a nemzetközi közjog között, 6 előadásban, b) Heilborn Pál, boroszlói professzor: A nemzetközi jog forrásai, 6 előadásban. 3. A nemzetközi magánjog alapelvei. Fleischmann Miksa, haliéi professzor: A magánjog elmélete, 6 előadásban. 4 ,A nemzetközi magánjog speciális kérdései. Audiret, poitiersi professzor: A törvények összeütközése a házasság és válás ügyeiben, 6 előadásban. 5. Nemzetközi közigazgatási jog. Laun, hamburgi professzor: A kikötők nemzetközi igazgatása 6 előadásban. 6. Nemzetközi kereskedelmi és gazdasági jog. Milband Edgár, genfi egyetemi tanár: A gazdaság megszervezése, 6 előadásban. 7. Nemzetközi pénzügyi jog. Liziotti Benvenuto, párisi egyetemi tanár: Az idegenek pénzügyi megalakulása, 6 előadásban, 8. Nemzetközi büntetőjog. Pella Veszpaziánus, jassyi egyetemi tanár: A kalózkodás elnyomása, 6 előadásban. 9. Nemzeti szervezkedés. Hull Vilmos, amerikai professzor: A nemzetközi békités és a Nemzetek Szövetsége Tanácsának joggyakorlata, 6 előadásban. 10. Nemzetközi jogtudomány, a) Sir Cecil Hurst, az angol külügyminisztérium jogi szakértője: A diplomáciai előjogok és szabadságok, 6 előadásban, b) Basdevant id. előadásainak folytatása, 6 előadásban. 11. A háború joga. de Yargnas Messia, madridi egyetemi tanár, spanyol külügyminiszter: A hadifoglyok, 6 előadásban. Új külföldi tudományos intézetek Az athéni francia intézet (École Francaíse dAthénes) idegen szakosztályt állított, melyben 4 ezer francia frankért évi hajlékot és ellátást ad idegen arkeológusoknak és művészeknek. Az athéni nemet intézet (Deutsches Archeologisches Institut) a francia, brit,, osztrák és amerikai társintézetekkel kapcsolatban dolgozik és azokkal kicseréli az ásatásokra vonatkozó hireket. A jeruzsálemi francia bibliai és arkeológiai intézetben az 1924—25. tanév folyamán 11 francia, 3 hollandi, 2 amerikai, 2 szíriai, 1 — 1 angol, spanyol, dán, máltai, abessziniai és palesztinai hallgató folytatott tanulmányokat. A bibliai tudományokon kívül az intézetben a héber, asszír, szír és arab nyelveket is tanítják. Az iskola késszéggel vesz fel idegen hallgatókat. Az amerikai könyvtáregyesület (American Library Association) Párisban könyvtári szakiskolát tarí fenn. ; A római spanyol királyi akadémia egy igazgatóból, egy titkárból és 6 spanyol ösztöndíjas hallgatóból áll, és pedig 2 arcképfestőből, 1 tájképfestőből, 2 szobrászból, 1 gravirozóból, 2 építészből és 1 zeneművészből. Az ösztöndíjak 4 évre szóínak és kötelesek felkeresni Párist, Hollandiát, Görögországot és Egyiptomot. A római svéd intézetet 1925-ben alapították; igazgató bizottságának elnöke a svéd trónörökös, svédországi titkára Nilsson lunsti profeszszor, az intézet igazgatója Rómában Bcethius Axel upsalai profeszszor, ki évente Rómában négy hónapon át arkeológiai előadást tart. Az intézethez két dán ösztöndíjas is tartozik; 1926-ban 2 dán, 1 finn, 2 norvég és 9 svéd tagja volt. Egyetemi hirek A gráci egyetemnek az 1924—25. tanévben 2,052 hallgatója volt, köztük 628 külföldi hallgató, kiknek nagyrésze orvosi tudományokat folytatott és nemzetiség szerint az Ausztriától elszakított területekről és a balkáni államokból jöttek. Doktori diplomát (orvostudományból és gyógyszertanból) csupán azon feltétel alatt kapnak, hogy az osztrák területen nem fognak praktizálni, ha csak az osztrák állampolgárságot meg nem szerzik. Az idegen tanulmányok között kiemeljük azt, hogy Kairdl Raymund professzor Magyarország történetét is előadta (Csehországgal kapcsolatban.) A bécsi nemzetközi kereskedelmi főiskolának (Hochschule für Welthandel) az 1924—25. tanévben 2,279 hallgatója volt, köztük 1,189 külföldi, ez utóbbiak között pedig 411 cseh, 268 lengyel, 146 délszláv, 118 román és 76 magyar. Az akadémián az angol, francia, olasz, spanyol, svéd és holland nyelvek mellett az orosz, cseh és szerb nyelvet is tanítják. • A brüsszeli szabad egyetemen az* 1924—25. tanévben előadó idegen profeszszorok között szerepelnek: Saltykow és Vulícs belgrádi, Jorga bukaresti professzorok A beirt hallgatók között volt 4 román, 2 cseh, 3 délszláv. Uj tantárgyak: Kollégiumok a Nemzetek Szövetségéről, a nemzetközi jogról a legújabb kori történelemről, az idegen civilizációkról és a modern nyelvekről. A montreali (kanadai) szabad egyetem főtitkára, Montpetit Eduárd 10 előadásban Kanada történetét adta elő a Sorbonneon. Az egyetemnek 409 külföldi hallgatója volt. A caeni francia egyetemnek 69 román, 1 cseh és 6 szerb hallgatója volt, a dijoni egyetemnek 1 magyar 1 román, 7 cseh és 1 szerb hallgatója; utóbbinak nyári egyetemén 6 délszláv, 5 szerb (külön feltüntetve), 20 magyar, 24 román és 143 cseh, a grenobbi egyetemen 1 magyar, 1 román, 1 cseh, 11 délszláv. A College de Francé tanárai az 1924—25. tanévben Délamerikában folytattak propaganda előadásokat. Az École des Hautes Études sociales 1924—25. tanfolyamán 5 magyar, 16 román, 20 délszláv, 9 cseh. A főiskolának szociális szakosztályán Középeurópa nehézségeiről Eisemann Lajos párisi professzor tartott előadást; a nemzetközi szakosztály tá. gyai között megemlítendő Scignobos Károly: Az európai politika 1918 óta, Lhérítier: Középeurópa. Az École libre des Sciences politiques 1924—25. tanfolyamán tnagyar volt 12 (a diplomáciai szakon 2), román 33 (a diplomáciai szakon 5), délszláv 19 (a diplomáciai szakon 10). A diplomáciai szaknak egyébként 157 külföldi hallgatója volt. A brit egyetemeken az 1924—25. tanév folyamán a magyar kivételével a következő középeurópai nyelveket tanították: