Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Parlamenti választások Memel tartományban

10 IMI MAGYAR KÜLPOLITIKA 1925. december 1 Dorpatban és Révaiban azonban, ahol a németségnek különféle társadalmi rétegei vannak, külön liberális és konzervativ párt alakult, melyek éles harcot folytatnak egymással. Elvi különbség köztük az, hegy a liberálisok nyilvános iskolákat követelnek, a konzervatívok magániskolákat. Az erős népi szervezettséget mutatja azonban, hogy ez a harc teljesen a kulisszák mögött folyt és még a német sajtóba se került semmi nyoma. A németség teljesen zárt és egyöntetű egységnek akart mutatkozni az észtek előtt. A szavazáson a jogosultak 67 százaléka leszavazott s így a kulturautonomíáról szóló törvény második feltétele is megtörténvén, a kulturtanács megválasztott negyvenöt tagja november elsején megtarthatta alakuló ünnepélyes ülését, melyen egyhangúlag az autonómia álláspontjára helyezkedett, így elég tétetvén a törvény harmadik feltételének is, most már formailag is életbelépett az észtországi németség kulturautonomiája és a néptanács átvette az egész német oktatás- és evangélikus egyházi ügyet. A kulturtanács óriási többsége tainítókból áll, olyanokból, akik eddig is bőven kivették részüket a balti németség életében. Igen kevéssé van képviselve a kereskedő-osztály, úgy hogy felmerült az a terv is, hogy néhány tanító átadja a helyét kereskedőknek, hogy ezek is képviselve legyenek a tanács vezetőségében. Litvánia a frissen bekebelezett majdnem tiszta német lakossága Memel-vídéknek adta meg a teljes tartományi autonómiát, Észtország az egész ország német lakósságá-' nak a kulturális autonómiát, Finnországban is törvény szabályozza a svéd nyelv paritását az állami életben és minden kulturvíszonylatban. A Balti-államok tehát saját kezdeményezésükre olyan példáját adják a kisebbségi kérdés becsületes és igazságos megoldásának, hogy lehetetlen ennek a példának nyomtalanul maradnia. A népszövetségnek tennie kell valamit, hogy a kisantant államaiban elnyomott nemzeti és egyházi kisebbségek is legalább az elemi kisebbségi jogokat megkapják, hogy ilyen kiáltó ellentét ugyan annak a kérdésnek kezelésén belül ne legyen, mint van ma az északi és a déli államok között. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit írnak rólunk? Magyarország nem léphet ki a népszövetségből A Prágai Magyar- Hírlap, Magyar- j ország, a Népszövetség és a kisebbségek címmel írja, hogy Bethlen István grófnak a Népszövetségről és a nemzeti kisebbségekről tartott beszéde egyike volt a legszebb és legalaposabb kidolgozott politikai megnyilatkozásoknak, amiket e kérdésben eddig nemcsak magyar részről, hanem általában is hallani lehetett. Á magyar kormány fejének beszéde különösen mély hatást keltett a felvidéki ma- ! gyarságban, mert az ő érdekében, jobb | jövőjükért hangzott el és la szivükből J beszélt akkor, amidőn ostorozta a Népszövetség tanácsának lagymatag magatartását a nemzeti kisebbségek világtörténelmi fontosságú problémájával szemben. A kisebbségek számtalanszor kérték, hogy a helyszinére kiküldött bízottságok utján győződjék meg a Népszövetség a panaszok alaposságáról, panaszt panasz után nyújtottak be, de azokra még választ sem kaptak. A keserves tapasztalatok ellenére sem vesztették el a kisebbségek optimizmusukat és rendületlenül bíznak a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásában. Locarnó megoldotta a biztossági problémát és most már a kisebbségi kérdés jön sorra. Magyarországnak ki kell várnia ezt az időt és bent kell maradnia a népszövetségben. A Népszövetség melyik tagjától várhat támogatást az utódállamokban élő magyarság, ha Magyarország nem képviseltetné magát többé Genfben? Benesnek még könnyebb lenne a, helyzete és Magyarország kilépése a Népszövetségből nagy csapás volna az utódállamokbeli magyarságra nézve. A délszlávok íel akarják osztani Ausztriát A Wiener Allgemeine Zeitung (nov, 12.) belgrádi jelentése szerint Stawich, a Pasics-kormány vezető publicistája, a Balkán egy munkatársa elölt a legkomolyabban kijelentette, hogy Ausztriát véglegesen csak úgy lehetne szanálni, ha Jugoszlávia, a Németbirodalom, Magyarország, Csehország és a Svájc között felosztanák. A jugoszlávok erre az esetre a Semmeringig terjedő részt igénylik maguknak. Az Orjuna-szervezethez közelálló belgrádi és laibachi sajtó szintén követeli Ausztriának ilyen módon való szanálását. Ezzel a sajtóhadjá*rattal párhuzamosan egész Jugoszláviában népgyűlések tartatnak, melyek követelik, hogy az Ausztriához csatolt szlovén kisebbség szenvedéseinek véget vessenek. A propaganda középpontja Laibach. Ennek a mozgalomnak kétségtelen végcélja az, hogy a csehjugoszláv korridort, ha az már magyar területen nem valósítható meg, osztrák területen csinálják meg. Megnyugvásról csak a kisantant államok leszerelése után lehet szó Az Extrablatt jelenti, hogy a berlini Tagliche Rundschau, a német birodalmi külügyminiszter szócsöve, egyik cikkében a locarnoi szerződésnek Magyarországra gyakorolt visszahatásával foglalkozik és megállapítja, hogy Benes legutóbbi beszéde, melyben a locarnoi paktummal foglalkozott, Magyarországon nagy feltűnést keltett. A magyarok örvendetesnek Hálálják a locarnoi egyezményt, mert ettől szerencsésebb légkört remélnek, de nem tartják a locarnoi tárgyalásokat az egyezménnyel befejezettnek, mert folytatását várják. Magyarország véglegesen csak úgy nyugodhatik meg, ha mihamarabb szabályozzák a biztossági és leszerelési kérdést. „Benes úr téved, ha azt hiszi, hogy Magyarországot ezeknek a kérdéseknek a rendezése nélkül ki lehet elégíteni." A görög-bolgár konfliktus bizonyítja, hogy Kelet- és Középeurópában a kisantant államainak végleges leszerelése nMkül megnyugvásról nem lehet szó. K

Parlamenti választások Memel tartományban Poroszország legkeletibb részén I a versaillesi békeszerződés tudvalevőleg elszakította Danzigot és a Memel vagy Njemen folyótól keletre eső Memel várost három járással a német birodalomtól és két külön szabad államot alkotott belőlük, vagy legalább is ezt tervezte. Danzighoz 295 falu is tartozik, köztük nem egy lakossága 20.000 lélek felé jár, de azért nem kapta meg a danzígi terület , a szabad állam, hanem csak a szabad város elnevezést. Ezt a népszövetség protekturátusa alá helyezték és mint népszövetségi főmegbizott egy-egy angol kiküldött székelt a városban a népszövetségi felügyeletet gyakorolni és elsőtökön dönteni a Danzig és Lengyelország közti vitás kérdésekben. Egy évi huza-vona után végre elkészült Danzig alkotmánya, egy szenátus kormányozza a városnak nevezett lállamot törvényhozási munkálatait pedig a százhúsz tagú ,,Volkstag" végzi. Danzig szoros viszonyban van Lengyelországgal. Ez látja el Danzig külügyi képviseletét s újabban külön képviseletét is s újabban külön megbízás alapján védelmét is. A kikötőt külön kikötői tanács igazgatja, melynek tagjai felerészben Danzig, másik felében Lengyelország képviselőiből állanak egy külföldi elnök vezetése alatt. A