Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Parlamenti választások Memel tartományban

10 IMI MAGYAR KÜLPOLITIKA 1925. december 1 Dorpatban és Révaiban azonban, ahol a németségnek különféle tár­sadalmi rétegei vannak, külön li­berális és konzervativ párt alakult, melyek éles harcot folytatnak egy­mással. Elvi különbség köztük az, hegy a liberálisok nyilvános isko­lákat követelnek, a konzervatívok magániskolákat. Az erős népi szer­vezettséget mutatja azonban, hogy ez a harc teljesen a kulisszák mö­gött folyt és még a német sajtóba se került semmi nyoma. A német­ség teljesen zárt és egyöntetű egységnek akart mutatkozni az észtek előtt. A szavazáson a jogosultak 67 százaléka leszavazott s így a kul­turautonomíáról szóló törvény má­sodik feltétele is megtörténvén, a kulturtanács megválasztott negy­venöt tagja november elsején megtarthatta alakuló ünnepélyes ülését, melyen egyhangúlag az autonómia álláspontjára helyez­kedett, így elég tétetvén a törvény harmadik feltételének is, most már formailag is életbelépett az észtországi németség kulturauto­nomiája és a néptanács átvette az egész német oktatás- és evangéli­kus egyházi ügyet. A kulturtanács óriási többsége tainítókból áll, olya­nokból, akik eddig is bőven kivet­ték részüket a balti németség éle­tében. Igen kevéssé van képviselve a kereskedő-osztály, úgy hogy fel­merült az a terv is, hogy néhány tanító átadja a helyét kereskedők­nek, hogy ezek is képviselve le­gyenek a tanács vezetőségében. Litvánia a frissen bekebelezett majdnem tiszta német lakossága Memel-vídéknek adta meg a teljes tartományi autonómiát, Észtország az egész ország német lakósságá-' nak a kulturális autonómiát, Finn­országban is törvény szabályozza a svéd nyelv paritását az állami életben és minden kulturvíszony­latban. A Balti-államok tehát sa­ját kezdeményezésükre olyan pél­dáját adják a kisebbségi kérdés becsületes és igazságos megoldá­sának, hogy lehetetlen ennek a példának nyomtalanul maradnia. A népszövetségnek tennie kell va­lamit, hogy a kisantant államai­ban elnyomott nemzeti és egyházi kisebbségek is legalább az elemi kisebbségi jogokat megkapják, hogy ilyen kiáltó ellentét ugyan annak a kérdésnek kezelésén belül ne legyen, mint van ma az északi és a déli államok között. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit írnak rólunk? Magyarország nem léphet ki a népszövetségből A Prágai Magyar- Hírlap, Magyar- j ország, a Népszövetség és a kisebbségek címmel írja, hogy Bethlen István grófnak a Népszövetségről és a nemzeti kisebbsé­gekről tartott beszéde egyike volt a leg­szebb és legalaposabb kidolgozott politi­kai megnyilatkozásoknak, amiket e kér­désben eddig nemcsak magyar részről, hanem általában is hallani lehetett. Á magyar kormány fejének beszéde különö­sen mély hatást keltett a felvidéki ma- ! gyarságban, mert az ő érdekében, jobb | jövőjükért hangzott el és la szivükből J beszélt akkor, amidőn ostorozta a Nép­szövetség tanácsának lagymatag magatar­tását a nemzeti kisebbségek világtörté­nelmi fontosságú problémájával szemben. A kisebbségek számtalanszor kérték, hogy a helyszinére kiküldött bízottságok utján győződjék meg a Népszövetség a pana­szok alaposságáról, panaszt panasz után nyújtottak be, de azokra még választ sem kaptak. A keserves tapasztalatok ellenére sem vesztették el a kisebbségek optimiz­musukat és rendületlenül bíznak a nem­zeti kisebbségi kérdés megoldásában. Locarnó megoldotta a biztossági problé­mát és most már a kisebbségi kérdés jön sorra. Magyarországnak ki kell várnia ezt az időt és bent kell maradnia a nép­szövetségben. A Népszövetség melyik tag­jától várhat támogatást az utódállamok­ban élő magyarság, ha Magyarország nem képviseltetné magát többé Genfben? Be­nesnek még könnyebb lenne a, helyzete és Magyarország kilépése a Népszövetségből nagy csapás volna az utódállamokbeli magyarságra nézve. A délszlávok íel akarják osztani Ausztriát A Wiener Allgemeine Zeitung (nov, 12.) belgrádi jelentése szerint Stawich, a Pa­sics-kormány vezető publicistája, a Balkán egy munkatársa elölt a legkomolyabban kijelentette, hogy Ausztriát véglegesen csak úgy lehetne szanálni, ha Jugoszlávia, a Németbirodalom, Magyarország, Cseh­ország és a Svájc között felosztanák. A jugoszlávok erre az esetre a Semme­ringig terjedő részt igénylik maguknak. Az Orjuna-szervezethez közelálló belgrádi és laibachi sajtó szintén követeli Auszt­riának ilyen módon való szanálását. Ezzel a sajtóhadjá*rattal párhuzamosan egész Jugoszláviában népgyűlések tartatnak, melyek követelik, hogy az Ausztriához csatolt szlovén kisebbség szenvedéseinek véget vessenek. A propaganda közép­pontja Laibach. Ennek a mozgalomnak kétségtelen végcélja az, hogy a cseh­jugoszláv korridort, ha az már magyar területen nem valósítható meg, osztrák területen csinálják meg. Megnyugvásról csak a kisantant államok leszerelése után lehet szó Az Extrablatt jelenti, hogy a berlini Tagliche Rundschau, a német birodalmi külügyminiszter szócsöve, egyik cikkében a locarnoi szerződésnek Magyarországra gyakorolt visszahatásával foglalkozik és megállapítja, hogy Benes legutóbbi be­széde, melyben a locarnoi paktummal fog­lalkozott, Magyarországon nagy feltűnést keltett. A magyarok örvendetesnek Hálál­ják a locarnoi egyezményt, mert ettől szerencsésebb légkört remélnek, de nem tartják a locarnoi tárgyalásokat az egyez­ménnyel befejezettnek, mert folytatását várják. Magyarország véglegesen csak úgy nyugodhatik meg, ha mihamarabb szabályozzák a biztossági és leszerelési kérdést. „Benes úr téved, ha azt hiszi, hogy Magyarországot ezeknek a kérdé­seknek a rendezése nélkül ki lehet elé­gíteni." A görög-bolgár konfliktus bizo­nyítja, hogy Kelet- és Középeurópában a kisantant államainak végleges leszerelése nMkül megnyugvásról nem lehet szó. K Parlamenti választások Memel tartományban Poroszország legkeletibb részén I a versaillesi békeszerződés tudva­levőleg elszakította Danzigot és a Memel vagy Njemen folyótól ke­letre eső Memel várost három já­rással a német birodalomtól és két külön szabad államot alkotott belőlük, vagy legalább is ezt ter­vezte. Danzighoz 295 falu is tarto­zik, köztük nem egy lakossága 20.000 lélek felé jár, de azért nem kapta meg a danzígi terület , a sza­bad állam, hanem csak a szabad város elnevezést. Ezt a népszö­vetség protekturátusa alá helyez­ték és mint népszövetségi főmeg­bizott egy-egy angol kiküldött székelt a városban a népszövetségi felügyeletet gyakorolni és elsőtö­kön dönteni a Danzig és Lengyel­ország közti vitás kérdésekben. Egy évi huza-vona után végre el­készült Danzig alkotmánya, egy szenátus kormányozza a városnak nevezett lállamot törvényhozási munkálatait pedig a százhúsz tagú ,,Volkstag" végzi. Danzig szoros viszonyban van Lengyelor­szággal. Ez látja el Danzig kül­ügyi képviseletét s újabban külön képviseletét is s újabban külön megbízás alapján védelmét is. A kikötőt külön kikötői tanács igaz­gatja, melynek tagjai felerészben Danzig, másik felében Lengyelor­szág képviselőiből állanak egy külföldi elnök vezetése alatt. A

Next

/
Thumbnails
Contents