Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 2. szám - Románia költségvetése - A cseh kormánykoalíció vergődése

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1925. december 16. A Népszövetség presztízse mindenesetre megkívánná, hogy ilyen látszatokkal ne kompromittálják állandóan. A cseh kormánykoalíció vergődése Hogy Svehla visszalépésének mi a háttere, azt a cseh sajtó a legkülönféleképpen > kommentálja, egyben azonban mindnyájan megegyeznek: a pártok nem tudtak megegyezni a ' miniszteri tárcákon. Érdekes a néppárti sajtó állásfoglalása. A Cech a legélesebben támadja Svehlát, amiért a sajtóiroda útján nyilvánosságra hozta, hogy a cseh néppárt tiltakozott az ískoíaügyi minisztériumnak szocialistával való betöltése ellen. Úgy véli, csak azért ajánlotta Srameket kormányalakításra, mert tudja, hogy ennek úgysem sikerül a missziója,, s akkor előállhat, a végső szorultságra hivatkozva, a maga titkos tervével, nevezetesen azzal, hogy a cseh néppártot kiszorítja a koalícióból és helyébe a német szociáldemokratákat és agráriusokat hívja be, hogy így a zöld-vörös koalícióval kormányozzon. A pártonkívüli lapok szerint Massaryk elnök nem akar politikus kormányt, mert látja, hogy a pártok mai erőviszonyai mellett nem alakítható parlamentáris kormány. Le akarja tehát járatni előbb Svehlát, azután Srameket, hogy jöhessen utánuk az ő koncepciója, a hivatalnok-kormány, melyre több befolyása lehet, mint a politikusra. A szociáldemokrata ,„ sajtó hivatkozással arra, hgy az állam második legnagyobb pártja a kommunista párt, azt követeli, hogy a kommunistákat is meg kell kínálni kormányalakítással. Mindenesetre jellemző ez az ajánlat a szociáldemokratákra. * Ez előzmények után történt meg a döntés és alakította meg a cseh köztársaság elnöke új kormányát. A külső köntös, mint a napilapokból olvashattuk, nem változott, ami azt jelenti, hogy rövid lélegzetű félmegoldást választottak. A perdöntő szót az új választások fogják megadni. ^X^Románia költségvetése A legellentmondóbb hírek után végre hivatalos formában előttünk fekszik Bratinau Vintíla pénzügyminiszter költségvetési javaslata az 1926. évre. Az egyik bukaresti lap a következőképp ismerteti: A megokolás szerint természetesen kitűnően megalapozott a költségvetés, gyönyörű összbenyomású körkép, mely azzal végződik, hogy hatmilliárd lei feleslege lesz a jövő évre a román államnak. A bevételi előirányzat 29.25 milliárd lei, vagyis kétésfélmilliárddal kevesebb a tavalyinál. Nem azt jelenti ez, hogy most ennyivel kevesebb adót kell kiizzadni, hanem hiányzik belőle az önállósított államvasútak bevétele, amely a vasútak külön költségvetése szerint tízmilliárd leire rúg. Szóval nemhogy kétésfélmilliárddal fizetne a nép kevesebbet, nyolc és fél mi!* liárddal többet fog fizetni. Más szóval, az idén Románia minden lakósára esett közvetlenül vagy közvetve, fejenként átlag 1984 lei, ami 23 százalékos emelkedésnek felel meg. — Az egyes bevételi tételek közül az egyenes adók egy milliárd lei növekedéssel négy és fél milliárdban vannak előirányozva. Az egyenes adónál az emelés tehát 20 százalék. A közvetett adókból 9,300 millió leit remél a pénzügyminiszter, tehát csak 700 millióval többet. Már fogasabb tétel a bélveg és pénzügyi illeték, mert 75 százalékos emelkedéssel 2,780 milliót igér, Az^áí lami monopóliumok bevételei"" 4,700 millióval szemben 5,700 millióra emelkedik. A közlekedésügy bevétele most hiányzik, minthogy a vasútakról külön költ" ségvetés készül. A rendes kiadások összege az előirányzat szerint 23,516 millió lei. Ebből hiányzik az a há-rom milliárd lei, mellyel az állam belföldi szállítóknak tartozik évek óta. Ellenben szabatos megjelölés nélkül mésfélmillíárdos összeget tartalékol a javaslat rendkívüli hitelek és előre nem látott kiadások fedezésére." Ilyen az a bizonyos reális költségvetés, melyről minden alkalommal kijelenti a kormány minden tagja, hogy ez a kabinet az első, mely a háború után rendszeres költségvetést készített és mutatott be. Az egész költségvetés játék és szemfényvesztés a számokkal. Előre elhatározták, hogy ^lesz hatmilliárd plusz, aztán aszerint készült a bevételi és kiadási előirányzat. Felemelték tehát a dohány, a só, a postadíjak árát, a pénzügyi illetékeket, j az adókat, a vámokat és mindent, amit emelni lehet, amig csak azt a bizonyos hatmilliárd költségvetési többletet ki nem mutathatják. — Alighanem az utolsó költségvetés ez, melyet Bratinauék csínálnak, tehát gondoskodik róla, hogy minél szivárványosabb legyen. A közönségnek nincsen vásárlóképessége, nagyon csökkent az export, mert nincs mit kivinni( híányo^vián a tőke a termeléshezA zsilvölgyi bányák munkásainak felét szélnek eresztették a minap, mert többszáz vaggon szén áll kitermelve, s azt sem tudják eladni. Pang a gyáripar, haldoklik a kisipar, megbénult a kereskedelem, a földmivelés pedig az (agrárreform miatt beállt tulaj donbizonytalanság miatt csak éppen a napi szükségletre termel. Ha ugyan az időjárás megengedi. Besszarábiában és Északmoldvában nem I termett semmi s a bánsági sváb és erdélyi szász lapok vezércikkben. követelik, hogy az éhínségbe jutott besszarábiai német telepeseket helyezzék el itthon a fajtestvérek, mert hazulról ki kell vándorolniok. A román lakosság már két hónapja állami ínség-gabonából tengeti életét. És ilyenkor dicsekszik a |pénzügyminiszter, hogy •hatmilliárd költségvetési többlettet ért b- ; • MA VJ Y AR KÜLPOLITIKA Feleifis szerkeszt/V: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesrtö bizottsáti: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR, HORVÁTH JENŐ és LUTTER JAN0S FötniinVa'árs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon ; 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—20. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó: • EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Az előfizetés ára : Egész évre: 60.000 K ' Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetéfi: 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS