Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 33. szám - A kis-entente sajtóhadjáratából. Szemelvények az angol és az olasz sajtóban elhelyezett rágalmakból

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 augusztus 13. y A his-entente sajtóhadjáratából X — Szemelvények az angol és az olasz sajtóban elhelyezett rágalmakból. — A kis-entenle magyarellenes külföldi rágalmazó hadjárata ugyancsak kitett magáért a héten is. A következő érdekesebb nyilatkozatok hangzottak el: A londoni Eco/iomísf-ban Benes cseh külügyminiszter nyilatkozott, hogy a cseh-magyar gazdasági tárgyalások azért nem tudnak megkezdődni, mert a magyar kormány elzárkózik minden békés megegyezés elől. Felesleges rámutatni, hogy Portoroseban és Génuában éppen a magyar kormány sürgette az Osztrák-Magyar monarchia romjain keletkezett államok normális gazdasági érintkezését és éppen a csehek húzódoznak mindenféle ürüggyel a tárgyalások elől, sőt a július 6-ára kitűzött magyar-román tárgyalások elhalasztása is alighanem az ő aknamunkájára vezethető vissza. A római La Tribuna-ban a római oláh követség közöl hivatalos cáfolatot az Erdélyben járt amerikai unitárius bizottság jelentésével szemben. Az örökké emlegetett közhelyet hozza fel, hogy Romániában teljes egyházi és iskolai szabadság van és számszerű adatok felsorolása nélkül odavágja, hogy jóval több magyar iskola és uj- j ság van ma Erdélyben, mint az elszakítás előtt. Arról azonban hallgat, hogy azért van több felekezeti iskola, mert az államiakat oláh tannyelvűvé tették és pótlásukról felekezeti alapon kellett gondoskodni. Hogy milyen üldöztetéseknek vannak kitéve ugy ezek: mint a régi felekezetiek, a folytonos bezárásokat, az iskolaépületek elkobzását, az iskolákat fenntartó alapítványi földbirtokok kisajátítását, a már másodízben érvénytelenített érettségi vizsgálatokat stb. stb. nem említi. A londoni Times-ben július 27-én Ciotori, az ottani oláh követség helyettes vezetője levélben felelt dr. Clifford baptista püspök vádjaira. Clifford elpanaszolja a romániai és erdélyi baptisták üldözését, templomaik elkobzását, istentiszteleteik szétkergetését, vagyonuk elkobzását, a prédikátorok és híveik bezárását. Erre Ciotori azt feleli, hogy ezek nem vallásüldözések, hanem a baptisták igen hajlanak az Ébredő Magyarok izgatására (!) és ezért kellett velük szemben eljárni. Arról, hogy az összes üldözött baptisták oláhok, hogy nemcsak Erdélyben és a Bánságban, hanem még nagyobb mértékben folynak ezek az üldözések a királyságbeli megyékben, mint ahogy azokról a baloldali lapok naponként beszámolnak, feleslegesnek tartja a követ beszélni. Ugy látszik, annyira lenézi az angol közvéleményt, hogy ott be lehet olyan meséket adni, hogy a Prahova- és Buzau-megyei falvakban a görögkeleti pap vezérlete alatt a csendőrség azért verte szét a baptista istentiszteleteket, a földosztásból azért zárták ki az oláh parasztokat, az imára összegyűlt tiszta oláh közönséget azért botozták véresre, mert az Ébredő Magyarok agitációjára hallgattak. Igazán szeretnők tudni, vájjon az Ébredő Magyarok hogy tudnak eljutni a régi oláh királyság legsötétebb falvaiba és milyen jelszavakkal tudnak ott agitálni? kezletén felmerült a Prága és Belgrád közötti közvetlen telefonösszeköttetés terve. Mint ismeretes, a cseh állam Prága és Pozsony között közvetlen összeköttetést létesített, amelyet a portorosei egyezmény értelmében Magyarhelyen kapott értesülés szerint innen azután nemcsak Belgrád, hanem Bukarest felé is vezetne ugyancsak közvetlen telefonvonal. Csehország és Magyarország között rövidesen megindulnak a tárgyalások a terv részleteinek megbeszélésére és valószínű, hogy a kis-entenle többi állama is megegyezik Magyarországgal, mint forgalomközvetitő állammal, fővárosaik közvetlen érintkezése ügyében. ország épit ki Budapestig. Beavatott <>000000<><><>00<>OOOÖ y / \ 6. Románia megszállott területet Budapest lesz a kis-entcnte telefonforgalmának közvetítője. A Prágai Magyar Hírlap írja: A kisentenle sajtófőnökeinek karhbadi érf.eAz erdélyi sajtó. A megszállott terű leteken számszerűleg és itanlalmiiaigi túlsúlyban vannak a mPos-oMh nyelvű lapok. Erdély ben a magyar és részben a némiet, Bukovinában a német. Besszarábiában az orosz sajtó vezet. A magvar sajtó orösebb gócpontjai Arad, Brassó, Kolozsvár. Marosvásárhely, Nagyvárad Szatmár és Temesvár. A budapesti általában a Csonka Magyarországi sajtó versenyének megszűnte óta ebeken a helyeken nemcsak Ljtjyi érdekű, ha nem országos jelentőségű nagy magyar napilapok jelennek meg. Pártállásukat tekintve a magyar újságok a nemzeti és a néppárt között oszlanak meg. Előbbiek a mai magyarországi rezsimmel szemben megértéssel vannak, az utóbbiak októbristák. Az első irány legelterjedtebb és legnívósabb napilapjai a .Brassói Lapok (28. évi.), főszerUékiló Széle Béla dr . felelős szeifcsaztő tesds Béla. Tavaly óta a Bukaresti lapok nagy .formátumában Je-enik meg, vasárnaponkiní regény- és gyermekújság melléklettel. Erdély délkeleti részének és a Bukarestben élő százezer Ifőnyi magyarságnak kedvelt lapja. Jótollu bécsi tudósítója Kelemen Bé-a. A magyar sérelmek önérzetes, bátor harcosai a lap. Külpolitikai önálló fejtegetései is számot tesznek. .Ugyanezt a szerepet játsza Erdély nvugati felére a legrégibb erdélyi máglyái* lap. az Ellenzék, (43. évf.) Fe'elös szerkesztője Grois László dr. Még Bartha Miklós alapitottai a lapot, és alapozta meg jólhirét. Szintén tart Bécsben is tudósítót. A magyarországi eseményekkel tárgyilagosan és bőven foglalkozik. A néppárt vezető lapja a Keleti Újság-, megljelenik Kolozsvárott (5. évif.) Felelős szerkesztője Zágoni István. Ttalvaly óta külön esti lapja van 5 Órai Újság; címen, szerkeszti Székelv Béla. Mindkét lap magvon a bécsi szökevények hatása alatt állBelpolitikájában a kisebbségi sérelmek terén öntudatos miaigyar. Legújabban szintén a néppárthoz csatlakozott a szatmári Szamos (54. évf.). szerkeszti Dénes Sándor. Az aradi ós nagyváradi napilapok maigvon Ihelyiérdeküek, mintíliogty katonai cenzúra alatt állanak, a kisebbségi sérelmeket is nagyon mérsékelten tárgyalgatják. A mai magyar rezsimmel szemben mind rosszindulatuak. Marosvásárhely vezető napilapjai, a Székely Napló és a Székelyföld S2intén csak helyi'érdeküek. A németnye vü sajtóban országos elterjedésnek Brassóban a Kroustiidter Zeitung, Erdély leg* Lásd: 1. A cseh sajtó (AJ. K. 28. sz.); 2. A felvidéki tót és a csehországi német sajtó (M. IC 29. sz.); 3. A felvidéki magyar sajtó (M. K. 30. sz.); 4. A németországi sajtó (M. K. 31. sz.) A román sajtó (M. K. 32. sz.) régibb lapja (86. évf.) szeirkieszti Neuigeboren Emil volt -magyar képviselő; Nagyszebenben a Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt (49. évf.) szerkfelsizti Plattmer Hermann ós a Deutsche Tagespost (13. évf.) szerkeszti Brandsch Rudolf képviselő. ÍA bánsági német lapok közül legelterjedtebb és legrégibb a Temesvárén Zeitung* (71. évf.) szerkeszti ManigoMl Sándor. Magyar szellemű lap. A sváb nemzeti mozgalomnak exponáltabb lapjai a Banater Bauernblatt lés a Schw&bische Volkspresse. Jól szerkesztett napilapjai vamniaik a zsidó nemzeti pártnak is. Kolozsvárott az "Uj Kelet (5. évf.), szerkeszti Marton Ernő dr. és Temesváron az, Uj Kor (2. évif.) Leszámítva a sok palesztinai anyagot, a külpolitikai részben, Ibelpoütitkailag a magyar kisebibséjgí kérdésnek éppen olyan, harcosai, mint akármely más magyar lap. A •üz.ötí'h'i'd^miokrata párt iiM-ta'los mafív&r miyelvü lapja a Világosság Kolozsvárott és német nyelvű iaiz Arbeiter-Zeitung; Temesvárott. A kommunistáknak csak hetilapjaik van inak Aradon és Marosvásárhelyt. Az olálh nyelvű sajtó Erdélyben Í kormány változás folytán nagy válságba került. A nemzeti párti sajtó minden eszközzel üldözi iái kormányt a kezdetben alapított liberálisokat nem vesizii be a közlönsésf, az Aviaröseu-pártiak pedig a kormiánytámogiaitás meg szűrnie folytán maguktól megbuknak. Ma már mindössze három oláh nyellvü /napilap jelenik meg Erdélyben: a Patria, a nemzeti párt hivatalos liapja. Kolozsvárott (4. évf.), szerkeszti Agailbiceanu János iszenátor,, a Gazeta Tramsilvaniei, a leglríégibb oláh nyelvű újság Brassóban (85. évi.), szerkeszti Josip István., lap vezér Braniiste Viktor. A nemzeti párt baloldali szárnyának közlönye, a legexpcnáltaibb és legélesebb hangú irredenta lap. A kormány ezekkel szemben csalk Kolozsvárott tart fenn napilapot, az Infratireát, selejtes, rosszul szerkesztett lap (2. évf.), szerkeszti Tomescu D. ÁKandóan a magyarság ellen uszít. Bizonyos vonatkozásiban számot tevő lapok még a Telegraful Román (59. évif.), a görög keleti érsekség hivatalos 'lapja, megjelenik hetenkint hároimlsizor, Nagyszebenben. A görög katolikusok lapja Barát falván az Unirea hetilap (28. évf.) A Bánság legnagyobb lapja Temesvárott a Tiibuna Banatului (nemzeti párti) és a Nadejdea (liberális). A bukovinai sajtó. Bukovinában a sajtó Jórészt Gziernowitzban összpontosul. Itt öt német napilap jelenik meg, ezek közül a Deutsche Zeitung a Német Szövetség hivatalos lapja. Zsargonban jeleniiik meg a Dasi Neue Lében (szociáldemokH ta) és Die Freiheit (konimunista). A koj mány lapja ai Glasul Bucovinei, az Avaresq párté a Dreptatea, a szociál'demokraíákó Vreraea Koua. Jelenik meg, öt * tén és egy lengyei nyelvű lap is Bes: arábiáiban az orosz sajtó állandó iildö zőiie miatt aránylag nagyon kev'és la« jelenik megt. Kisenöviben van öt oros] napilap, ezek közül ni Besarabia kormánypárti, a több niőgy ellenzéki. A kormány olláh nyelv] lapja ugyanitt a Dreptatea napilap, a zsidó nemzet] párté a zsargon nyelvű Der Jid. Vidéken helyi jelentősééi árosa, iglörög, oláh, örmény, bolgár 3 német lapok is jelennek meg. o<x>o<x>ooooooo<x><x>o<x><xx>oo< Xfl nagyzsopi és a magyarság A Prágai Maouar Hírlap irja: 1 nagyzsupák közigazgatási torzeszméj 'assanként kezd kibontakozni abból 1 misztikus homályból, amelybe tervező kezdettől fogva gondosan' beburkoltál és mindjobban világossá válik, hegy í kormánu ezt az intézménut is elsősorj ban a magyarság elnyomására és a magyar intelligencia összetarésére. találta ki. Micsura miniszter legutóbbi felvidiéki álu tó körút ja és a miniszter jelenlétében Selmecbányán és Ara. nvos-Marótoini tartott értekezlet is ezzel vO't összefüggésben. Az értekezle ten elhatározták, hoau a bíróságokat valamint a pénzügyi és közigazgatás hivatalokat a m(WM^--i&Met!'-Qlí£<>h>ü szik. ihoigv így a magyarság szellem vezetőinek megélhetését létalapjába^ megtámadják és vagy kivándorlásra, vagy elveiknek feladására kényszerítsék. E terv első állomása volt a pozsonyi iárásbirósáa területének oluatén módon való kikerekitése, hoau ott a magyarság a 20%-ot el ne érje és igy a magyarnyelvű bíráskodást is kiküszöbölhessék. Azután a párkánvi. ipolysági és léviafi íjárásbiróságok és a komáromi törvényszék "megszüntetését vették célba, (helyettük pedig eldugott kis tót falvakban akarnak uj járásbíróságokat felállítani, méa pedia oly területi beosztással, hoau a magyarsáa a 20%-ot sehol el ne érje. Komikrét formában merült Illel az a terv. Ihogv a magyaroklakta párkányi, muzslai. pásztói, ipolíjsáai és nyéki szolgabilóságokat megszüntetik és helyettük Zselizen, Korponán és Kékkőn állítanak fel uj járásbírósági székhelyeket. Ezek a tót többsiégü községek iaiz. iemíitett majgyaii járásokból csak igen nehezen közelíthetők mesl. iEzek az Intézkedések természetesen a magyarság] legéletbevágóbb érdekeit sértik s hovatovább odavezetnek, ihogy a magyarságot —» noha nagy tömegben zárt egészet alkot — még annak lehetőségiétől is megfosztják, hogy sérdmeit és panaszait anyanyelvén előadhassa s a kisebbségek védelméről szóló törvényben) biztosított jogait gyakorolhassa. Ugu hírlik, hoau az érdekelt vidékek lakossága naguarányu mozgalmat intlliták a térvezett jogfosztások ellen és eltökélt szándéka, hogy az erőszakos elnemzetietlenités ellen minden erejével tiltakozni ifofif.