Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 52. szám - A nyugattráciai felkelés

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Ül 1 11111 Vasárnap, 1922 december. 24. A Trácia nevet csak a rauU bzázad körepén hozta a sajtó forgalomba, addig ismeretlen volt. Azt a területei, mélyet ma vele jelölnek, Buméliának hivták, dc később a Ruméba elnevezés arra az északibb Iállományra szorítkozott, meb'nek székihelye Filipopolisvolt s mely Bulgária függetlenítése alkalmával Bulgáriával egyesült. Valami különösebb jogosultsága a Trácia szónak épen erre a területre nincsen, minthogy a trák nép az egész Balkánfélszigetet egyformán lakta, sőt mészsze feljebb a mai Oroszország?/* terjedt. A mostani szó-használat a Vardaytöl Konstantinápolyig, terjedő területet érti rajta, melynek keleti felét a Marica folyótól kezdődőleg a mudánjai értekezleten a törököknek odaígérték és Lausanneban %: sf>za is adlak. A Maricálól Vardarig terjedő rész még görög megszállás alatt, van, de a görög katonaság fékevesztett rablásai miaít, amikhez H görög polgári hatóhágók idegenüldözése járul, körülbelül kétszázezer í'őnyi bolgár menekült máiBulgáriába innen, ugyancsak igen sok madedon-oláh Albániába. A bolgárok elsősorban a bolgár elem kiűzésé^ tervezi, minthogy legnagyobb összefüggő tömegekben ez lakik és helyére a kisázsiai görög menekülteket telepiti. Ezen a területen most november 23-ika óta kitört a lázadás és mind> i inkább általános háborúvá fajult, melyet az egész nemgörög polgári lakosság folytat a megszálló csapatok és a görög jövevények ellen, A nyugateurópai sajtó a töröiköket vádolja ezért a háborúért. Arról ir, hogy -Muís?tafa Kemál katonái szökdöstek be nyugati Tráciáiba és inditották meg a küzdelmet. Érdekes, hogy az összes köröskor^ levő balkáni államok sajáója errul mjtsem tud és a Bulgáriába és Romániába érkező tráciai menekül* iek*, jórészt öregek, asszonyok és •Jgyewnekck' — mind csak arról szájmolnak be, hogy a helyi lakosság ffeény'tofón volt. fegyverrel védekezni, mert' a görög csapatok kíméletlenül rabbinak mndenfelé és a török és bot |gár előkelőségeket elfogiják, a szigetieikre; intemálják, házukat pedig felgyújtják. A menekültek szerint külön 'szervo&és nélkül falunként kezdődött jneg az ellenállás. A török és bolgár ffokosság szövetkezeit és kisebb ban; 'dákban éjjel megrohanja a görög íesendőrorsöket, leölte vagy elfogta s jaz igy. szerzett fegyverekkel kezdett i azutáni nagyobb egységekbe tömö;, ifilni. Az első rendes összeütközés a | felkelők és görög csapatok közt a [iXflnti kerületbeli Sahim község mel; lett folyt le november 27-én, négy óra |hosszat tartott és végül is a görög csapatok vereségével végződött, akik száz 'halottat, veszitvie, Xanti-fclé vonultak fvisí&a. Az ütközeiJben a felkelők kejcébe került három tábori ágyú, igen sok kézifegyver és hadianyag. A* következő nap 'két nagyobb ütközet voflt: egyik a Szem'^oua-hegyen Ladzsen község közelében. Ez is a görögök vereségével végződött; egy lovas-osztály ieteen elpusztult. A' másik Maiinlcovo •iaíuban, melyet a felkelők bevettek s üt egfésa hadianyagraktárt zsákmányoltak. Azután Kamodere faluból hserték ki a görög gyalogságot, elszed\Vén tőle két géppuskát, egy autómosót, sok. főszert és tábori telefon-berenjde^í. A. görög század tisztjei iharP

'nckét katonával együtt elestek, a Dbi fogságba kerüíf. r Az utóbbi időben nyugati Trácia íSeJyőrsélgeit a göröc hadvezetőség jelentékeny pótlásokkal erősítette, de a 'demoralizált katonaság kikerülvén az | összeütközéseket a felkelőkkel, rabolLva és égetve, rendetlenül vonul vissza. hiosv Xanti és Gümüldzsina ke-lülef teljesen a felkelők kezébe került. Méa csak Xanl; város tartja magát. A hadosztályparancsnok sürgőnyüeg kért LM'hénből segítséget. A város körül van JEárva és a felkelők Dedeayacs felé \ igyekeznek. fi •Konstantmá'polyi híreit! szerinf & szövetségesek töbiziosaí nagyon aggódnak a felkelés terjedése miatt. & azt hiszik, hogy a kemalistáfc az alatt az ürügy alatt, hosv a mohamedán lakos, ságot kell megvédeni a görögöktől, bevonulnak nyugati Tra'ciába, hogy fait accomplit teremtsenek. A bolgár kormány a határt megerősítette és eltiltotta, hogy. bármily fegyveres eleinek bolgár területre átjöhessenek még. menedéket keresni se. Ugyancsak megerősítik a déli határt a szerbeík is, akik már Macedóniáért aggódnak- A macedóniai oláhok kulturbizottsága ugyanis memorandumot küldőit a lauellen, hogy a békeszerződések ellenére sem a szerb, sem a görög kormány nem engedi meg a macedóniai oláhságnak a szabad vallásgyakorlatot; papjaikat bebörtönözték vagy elűzték, iskoláikat bezárták és iha ezek az állapotok nem változnak, az oláhság kénytelen lesz jogainak védelmére erösebb eszközökhöz nyúlni. Macedóniában az oláhság a legnagyobb egyetértésiben él most a mohamedánokkal, akik — úgy a szlávok, mint az albánok. —- nagyon izgatottak a szomszédos tráciai felkelés miatt és a szerb hatóságok joggal félnek tőle. hogy a Szandzsákban Is kiütött és meg el nem fojtott szabadságharc általános lesz egész Macedóniában. sannei konferenciára, tiltakozván az OOOCK>OOOOOO<CX><>C><>O0O<^ A mohamedán világpropaganda Az uj török kalifa A törökök fegyveres győzelme felrázta aiéitságából az egész muzulmán világot. A Himalája bérceitől Afrika legnyugatibb csúcsáig forrong, mozog a próféta minden hivője és késziül az izlam í>zent ügjyének védelmére és renaisseance-ának kivivására. Mig a törökök fegyverben állva akarják kicsikarni Lausaineban a megalázó sévresi béke teljes elvetését, a még fel nem szabadított területeken a szervezkedés folyik. Anglia ma az a hatalom, melynek alattvalói közé tartozik a legtöbb mohamedán és jellemző, hogy éppen angol fenhatóság alatt álló területre hivták össze az első pánizlani-kongresszust. December közepén Gayában, Kalkuttától északnyugatra lesz ez a kongreszus, melyet Hotani, a kalifátus központi bizottságénak Bombayban székelő elnöke hivott össze. A meghívás elment Angóra, Konstantinápoly, Mezopotámia, Egyiptom, Perzsia, Afganisztán és a Középázsiai Mohamedán Köztársaság (az egyesült Bokhara, Khiva és Turkesztán) kormányaihoz, valamint az összes keresztény uralom alatt álló mohamedán törzsek vallási főnökeihez az ó-világ mind a három földrészén. Az angol lapok agyonhaillgaitják ezt a kongresszust, de a konstantinápolyi sajtóból értesülünk tárgysorozatáról. A kongresszus progmmmja kiterjed ugy az általános poiiikai kérdések, mint a vallási ügyek tárgyalására, azonkívül egyik pontja, szerint, a többi ázsiai néppel együtt egy Európától teljesen független Ázsiai Egyesült-Államok felállítása tárgyában is megindítja a propagandát. A kongresszuson programot fognak kidolgozni az összes mohamedán vallású népek uniójáról. Programmba vették azonkívül az öszszes mohamedán népek ligájának felállítását, melynek fiókja lesz nemcsak minden mohamedán, államban, hanem azokban is, ahol az izlamhitüek kisebbségben vnnak. A liga alapszabályait is főbb vonásokban kidolgozták; hat főpontot találurk benne: Az első szerint a liga minden évben kongreszszust t^t az izlániot érdeklő kérdések megbeszélésére s erre az egész világból delegátusokat hivnak. A kongreszus főcélja, hogy dolgozzák az izlam jövendő egysége érdekében s addig is ápolja az összes muzulmánok testvériségét. A második szerint kereskedelmi összeköttetésre létesítenek a különböző államok mohamedánsága közt, ugy hogy a lehetőségig külön mohamedán világkereskedelem fejlődlék ki, mely a nemmohamedán kereskedelmi körök teljes kikapcsolásával a/, összes mohamedán lakosság szűkségleteit saját hittesttvéreik utján biztosítsa. A harmadik pont a vallási propagandát szabályozza misszionáriusok kiküldése, egyházi nyomtatványok, terjesztése, vallásos jellegű népirodalom alapítása s>'. b. segélyével. A negyedik pont a mohamedánellenes propagandádul szemben erős egységes moihamedánbarát propaganda indítását határozza el, melyet egy közponsti üifeottság intézne. A ötödik pont az előbbinek kiegészítéséül a saitópropasanda ügyét tárgyalja. Európában és Amerikában lapokat szándékoznak alapítani vagy megvásárolni, hogy ezek bőven foglalkazzanalk az izláan politikai, vallási és gazdasági kérdéseivel. E sajtószolgálat mellett információs hálózatot: is rendeznek be, hogy ez összegyűjtse az egész világ mohamedánságára vonatkozó hiireket és terjessze a világon mindenütt. A hatodik pont szerint muzulmán diáiko. kaf küldenek ki elsöspiiban! Francia- és Németország főiskoláira, hogy ott fejezzék be tanulmányaikat. Végül arra hivja fel a tárgysorozat a kongresszus résztvevőit, hogy csináljanak már a kongresszus előtt is reklámot az uj naptár bevezetésének, óvatosan nem keresztény, hanom európaj naptárnak nevezi ezt és á mo. hamedánság európai és amerikai baűátjairval való szoroisább kapcsolH céljából indítványozza behozatalát. Kiváncsialk vagyunk, miit szól ebihez a programnvhoz az angol kormány, melynek fennhatósága alatt álló területen szándéksziik a kongiresszus kimondani többek 'közt az összes nem-1 mohamedán kereskedelem vi>lágbojk ott ját- Valószínűleg ez a programmponí fos neki a legkevésbé tetszeni. 'Abdul Mcdzsid, az uj török kalifa már nem szultán, csak egyházi főnök, mert. az uj Törökország nemzeti köztársasággá alakult át. Ö róla nem sokat, tud a világ,, mert az előbbi, szultán folytonos féltékenysége miatt eddig egészen elvonultan élt palotájában. Csak tanulmányainak és művészetének élt. Többféle hangszeren, játszik, de legkedvesebb hangszere a hegedű, melynek igazi virtuóza. Amellett szenvedélyes festő s ebben is sokkal többre vitte a szórakoztató dilettantizmusnál. Háremet nem tart, csak egy felesége van, aki szintén művésziesen hegedül és állandó résztvevője a Bakcsi Szerály zenetermében hetenként tartott intim kamarazenének. Az udvarban több hires művész él s az uj kalifa baráti viszonyt tart fenn velük. Legbizalmasabb embere a művészek közül Berger Károly, a fiatal aradi hegedűművész, aki már három éve hegedűtanára az uj kalifánakBerger a bécsi zeneakadémiát elvégezvén, a háború előtt és alatt külföldi művészi körutat tett, majd az összeomlás után visszatért Aradra és ott élt nevelőapjánál, Búzás József nyugalmazott vasúti tisztviselőnél, aki a korán árvaságra került fiatalembert felneveltette. 1920 tavaszán Ausztrá-' liába kapott meghívást, el is indult, de az angolok Konstantinápolyból nem engedtek tovább. Pénze elfogyott és nagy nyomorba került, mig végre bécsi házigazdája utján. megismerkedett a szultáni udvar magyar fogorvosával, aki nevelőapjának jóbarátja volt. Az orvos bemutatta Bergert az udvarnál és a trónörökös mindjárt megbízta zeneestély tartásával. Művészi hegedüjátéka annyira megnyerte a mostani kalifa tetszését, hogy udvarába vette és hegedűtanárának nevezte ki. Az uj kalifa már nem fiatal ember, Ötvennégy éves és iöbbszörös nagy. apa. Berger intervjuja szerint teljesen modern gondolkozást!, demokrata érzésű ember, maga is zeneszerző és Elégia cimü kompozíciója pár hete került nagy sikerrel előadásra. Konstantinápolyt olyan zenei központtá akarja tenni, mint Bétís volt a háború előtt. A harci dicsőséget és a politika irányítását pedig átengedi teljesen Musztafa Kemálnak, akinek vezérkarában szintén több magyar tiszt foglal el előkelő állást., <x>c*x>o<>o<>o<x><>^^ A spanyol smiálisfólt és kommunisták véres összetűzése November hónapban a madridi nép, házbaní tartotta kongresszusát a spanyol szakszervezeti szövetség. A konsresszus viharos bevezetéssel kezdődött és a hangulat akkor vált különösen tüzessé, amidőn az amsterdami nemzetközi szakszervezeti szövetség megbízó ttja, a francia Jouhaus emelkedeít szólásra. A kommunisták Joiihaus beszédét mindenáron megakarták akadályozni és amidőn ezt a közhekiáltásaikkal. elérniök nem sikerülft tettlegességhez folyamodtak. A két tábor összetűzése alkalmával a revolverek is előkerültek és a szocialisták soraiból egy halottai és több sebesültet szedtek össze. Az • összetűzésből kifolyólag több kommunistát letartóztattak, akik azzal védekeznek, hogy ok csak a szocialistáik provokációjára feleltek, A kongresszust belsőbb folytatták a kommunista delegáíjusok nélkül, akiket a kotngresszu: s kisárt kebeléből oó<x><>oc<><x><>o<><^^ KÖZGAZDASÁG. *— A Földhitelbank Rt, mai rend« kívüli közgyűlésén Paupera Ferenc dr. kir. kincstári főtanácsos, alelnök, előterjesztésére elfogadták az igazgatóság indítványát, amelv szerint az intézet alaptőkéjét 56, 000. 000 koronáról 84, 000. 000 koronám fölemeli. Az uj részvényekből 4: 1 vehető át 2500 koronájjáVal dec-ember 16-tól 23-ig. Az intézet alaptökéjének fölemelését — amelyben egy tőkeerős anstol érdekcsoport is résztvesz külföldi mezőés erdőgazdasági vállalatainak intenzivebb fejlesztése tette szükségessé. Az aílaptőke felemelése után az intézet saját tőkéi kb. 650. 0Ö0. 000 koronára emelkednek. — A Hazai Főtermelő Bt. deoeniber 18-iki közgj^ligse megállapitotta az 1921. év mérlegét, melv az értékcsökkenési tartalókailapnak 15 millió K-val való dotálása utáa 36, 146. 888. 33 K tiszta nyereséget mutat ki. Az 192L évre részvényenbint 200 K (100 százalék) osztalékot fog a társaság fizetni, a. tavalyi 75 K-vai (37. 5 százalék) szemben. — A kpz^ gyűlést követő igazgatósági ülésen aü igazgatóság Deutsch Bélát igazgatóvá', Steinhaus Gézát és Bartos Ignácot igazgató-helyetlessé, Roth Ödön drt és Salfjó Róbertet cégvezetővé nevezte ki.; — A Budaj»e»t-Iá|»ót'r4ro2fi Takarékpénztár Rt. elhatározta alaptőkéjének 80, 000. 000 K-ra való. fölemelését — Az elővételi jo$f 3=t: arányban 320 K-ás árban c hónap 20—27-ig lesz gyakorolható. — A Mezőgazdasági Ipar Bt. köz-, gyűlése -elfogadta. az igazgatós ágnak általunk már "közölt előtérjesztiését. Jog-, gyakorlás és részvénycsere e hó i£-től 27-ig a Hitelbanknál. 1 Laptalaj dános £ Magyar Külpolitika lapkiadó váltótag . - ••u... ^ e :. -. <t3