Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1924 / 7. szám - A munkáskormány nehézségei - Az uj orosz kormány
2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 14. Nem sok eredménye van még a zsidók közt folytatói! cseh propagandának sem. Február 5-én a különböző felvidéki zsidó pártok értekezletet tartottak Ungvárott, hogy állásit foglaljanak a választások ügyében. Egy részük a/, önálló fellépést akarta kimondatna, mások a más pártokkal való együttműködést hangozlaUták. Végre is az értekezlet megegyezés nélkül oszlott szét. oooooooo<x><xx><><x>o<>oo<x><>o<><> A munkáskormány nehézségei A munkáskormánynak még megmelegedni sem volt ideje a hatalomban, máris egyik nehézség a más/ik után tolul eléje. A párt mindeddig a kritikus szerepét játszotta a közéletben, amely igen sok esetben könnyű szerep; most azonban, mikor az alkotó munka terére kell lépnie, nagyon nehezen indul neki, tekintve tapasztalatlanságát a közigazgatásban. Egész kis sajtóvihar képződött a kabinet extremista tagjának, Wheatley közegészségügyi miniszternek működése miatt. A miniszter egyik első tette hivatalában az volt, hogy magáévá tette London Poplar városrészének kommunista jellegű tanácsa követte politikáját. E városrészben a munkanélküliek a tanács határozatából nagyobb segélyt kaptak, mint a munkabérek, ugy, hogy a munkanélküliség e kerületben természetesen erősen nőtt; a munkanélküliek segélyét pedig az adófizető polgárok zsebéből vette ki a tanács. A Bonar Law-féle konzervatív kormány annakidején eltiltotta a tulmagas segélyeket, de ezt a rendeletet most a közegészségügyi miniszter viszszavonta. Ugyancsak a közegészségügyi miniszterre vár egy másik majdnem megoldhatatlan feladat megoldása is, a házépítés előmozdításának feladata. E kérdésben már tárgynlt mind az építőmunkások szakszervezetével, mind a munkaadókkal. A szakszervezet tiltakozik az ellen, hogy uj munkások betanításával az épitőszakmát „felhígítsák", mert az építési konjunktúra megszűntével ez nagy munkanélküliségre fog vezetni s addig is a munkabéreket nyomni fogja. A házépítést pedBg a mai kevés munkaidővel és munkással megoldani nem lehet. E dilemma még sok fejtörést fog okozni a miniszternek, annyival is inkább, mert elsősorban munkásházak építéséről van szó, s az ipar a munkanélküliek közül is sokat tudna foglalkoztatni. Kérdés most már, hogy az extremista miniszter a szakszervezetet szándékozik-e tovább is támogatni. A munkaügyi miniszternek, Clynesnek is nagy gondot okoz a munkanélküliség kérdése. Gyűlésre hivja össze e kérdésben a szakértőket és hosszalsan tárgyal velük, de még eddig semmi olyat nem tud a munkanélküliség ellen javasolni, mint amit elödeí is ne hangoztattak volna, hogy t. i. az európai államokat, elsősorban Orosz- és Németországot kell talpraállitani, hogy képesek legyenek angol árucikkeket vásárolni. Minthogy ennek hatása csak a távol jövőben várható, ma ez édes-keveset segit a munkarélkülick helyzetén. A konzervatív és liberális sajtó bizonyos kárörömmel szemléli a munkáskormány vergődését e küzdelemben. .4 külpolitika terén is viharok készülnek. Elsősorban az orosz szovjet elismerése okozott felháborodást konzervatív körökben, amelyek még mindjig erős tekintélyt képviselnek. E tekintetben Macdonald igen ravaszul | járt el, amennyiben beváltotta ugyan | választási Ígéreteit és a párt egyik főprogrammját, a szovjet elismerését megvalósította, de a lépést anélkül tette, hogy bármily engedményeket tett volna az oroszoknak. Az ellentétek elsimítása egy konferenciának lesz a feladata és ez igen nehéz feladat lesz. Az elismerés nem jelenti egyszersmind a normális barátságos viszony helyreállítását a két ország közt és Csicserin a Manchester Guardiannek adott intervjuban kifejezést is ad elégedetlenségének meglehetős virágos nyelven: — Miféle démon fagyasztotta meg jeges lehelletével a teljes elismerés nagy elhatározását? A barátságos viszony megkezdésével szemben még a liberális vezérnek, Lloyd Georgenak is aggályai vannak, aki a genovai konferenciáról tudja, hogy az oroszokkal nehéz értelmesen beszélni; a Times rámutat arra, hogy a III. internacionálé, mely fel akarja borítani Európa társadalmi rendjét, ezentúl is a szovjet támogatása melleit fog propagandát űzni Anglia ellen, ugy hogy barátságos viszonyról nem lehet szó. Gúnyosan idézi a lap Zinovjeff szavait: — Mi csak ugy tartjuk fönn Macdonaldot, mint a kötél az akasztott embert. E szavak nem igen mutatják, hogy barátságos atmoszféra volna a két kormány között. A franciákkal szemben Macdonald eqyelóre várakozó álláspontot foqlal el, remélve, hogy a közeledő francia választásokon liberális irány kerül felül Franciaországban is. E téren sima modoráért még a konzervativek is megdicsérik Macdonaldot. De még ezen a téren is örvendenek, ha egé szen váratlanul nehézségek merülnek föl. így alig leplezhető kárörömmel fogadták még a konzervatív lapok is, hogy Lloyd George állítólagos interv j uja a nevvyorki Wor/d-ban, melyben egy Wilson-Glémenceau titkos szerződésről rántotta le a leplet, diplomáciai zavarokat okozott az uj kormánynak. Általában annyit már most meg lehet állapítani, hogy maga Macdonald ügyes és ravasz politikus, aki ügyesen megússza a nehézségeket és ki tudja kerülni a Scyllát és Charybdist, mint azt az orosz kormányhoz intézett jegyzéke mutatja, valamint levele Poincaréhez. Kabinetjében azonban vannak olyanok, akik több bajt fognak neki okozni, mint ellenségei, igy első sorban a túlzó Wheatley. aki nem akar alkalmazkodni. Az uj orosz kormány A zágrábi lapok római értesülése szerint Krekinszki, Szovjetoroszország római delegátusa tárgyalásokat kezdett a szerb kormány megbizottaival a szovjetkormány elismerése tárgyában. Az elismerést nyomon fogja követni a diplomáciai viszony helyreállítása a két ország közt és a kereskedelmi kapcsolatok ujramegteremtése. Római jelentés szerint Krekinszki Görögországgal is hasonló jellegű tárgyalásokat kezdett. Moszkvai jelentés szerint Alexej Ivanovics Rykov, akit Lenin helyére a népbiztosok tanácsának elnökévé választottak, tősgyökeres orosz; Szaratovban született, ahol parasztcsaládból kikerült apja kiskereskedő volt. Rykov, mint egyetemi hallgató került forradalmár társaságba és ismerkedett meg Leninnel, akinek azóta mindig hü társa volt. Különösen közgazdasági kérdésekkel foglalkozott és Krasszin mellett ő a legjobb ismerője Oroszország gazdasági viszonyainak. A külföldi kereskedővilág előtt is, mint szakembernek jó neve van. Megválasztása politikailag a centrum győzelmét jelenti a Szinovjev vezetése alatt álló szélsőséges kommunisták és a Preobrazsenszkiy és Pietakovtól vezetett jobboldali irányzat közt. A mérséklet hive s a (választás leginkább azért esett rá, hogy a hírhedt „Trojkát" mellőzzék, ezt a három emberből álló központi bizottságot, melynek tagjai Sztálin, Kamenev és Szinovjev elkeseredett harcot kezdtek volna egymással Lenin örökéért. Jellemző, hogy mindhárman idegenek, tehát Rykov megválasztása a fajoroszság térfoglalását jelenti. Sztálin georgiai, Kamenev és Szinovjev zsidó. A szovjetszövetség, mely 1922 december 30-án alakult Moszkvában, Oroszországból, Ukrajnából, Fehéroroszországból és a kaukázusi szövetségből, azóta a volgavidéki németek szovjetköztársaságával boVült, közös kormányzat alatt áll. A febr. 4-én választott uj kormány névsora: A népbiztosok tanácsának elnöke Rykov; helyettese s egyben a munka és védelemi tanácsának elnöke Kamenev; külügy Csicserin; hadügy Trockij; külkereskedelem Kraszin; forgalom Rudautak; posta Szmirnov; felügyelet Kujbysov; munkaügy Schmidt; közélelmezés Brjuchanov; pénzügyi Szokolnikov; a legfelső gazdasági tanács elnöke Dsersinszki. Ugyanakkor megválasztotta a szoros értelemben vett oroszszovjet is a maga kormányát, melynek élére szintén Rykov került. Földmivelési népbiztos Szmirnov, élelmezési Kalmanovics, pénzügyi Vladimirov, munkaügyi Bahutoiv, belügyi Beloborodov, igazságügyi Kurszky, közoktatási és népnevelési Lunacsarszki, egészségügyi Szemacskov, népjóléti Jakovenko, munkás és parasztfelügyeleti Szvernik. A gazdasági tanács elnöke Bogdanov lett. Beloborodov, az uj belügyi népbiztos annak idején elnöke volt a jekaterinburgi szovjetnek s az ő indítványára végezték ki II. Miklós cárt és családját. Az oroszországi sajtó érdekes támadásokat indított Benes cseh külügymi-