Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - A külföldi kölcsön terhei

I MAGTAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 7. ._YAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr Főmunkatárs : BIHARI IMRE Szerkesztőség : VIII. ker., Rökk Szilárd utca 31. Telefon: József 62—29 Szerkesztő-égi órák naponta d.u. 3 — 5-ig Kiadóhivatal : VIII., ker., Rökk Szilárd-utca 4. Telefon . József Ü3-84. fiz előfizet *s ára : Egész évre: 14.000 K Fél évre: 7000 K Negyed évre: 3500 K Euyes szám ára 350 K Külföldre kétszeres dr Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vldllaat. -OOOOOOOOOO*" ooooooooooooooo A külföldi kölcsön terhei Irta: Lengyel Géza dr., a GyOSz főtitkára. Bethlen István gróf miniszterelnök január 30-án késő este a képviselőházban mondott beszédében adott felvilágosítást a külföldi kölcsön ügyének legújabb állásáról. A beszéd felelet volt Biró Pál dr. interpellációjára s ez az interpelláció maga is nagyobb figyelmet érdemelt s kapott volna is, ha meg nem előzte volna egy, a nemzetgyűlésen már szokásos, teljesen személyes jellegű vagdalkozás. Biró Pál fejtegetéseiben különösen érdekes volt az a rész, amelyben rámutatott arra, milyen tarthatatlan a külföldi kölcsön jelentőségét aszerint mérni, hogy milyen relációban van egy évi búzatermés vagy egyéb termés értékével. Hiszen arra még csak gondolni sem lehet, hogy egy évi gabonatermés értékét elvonjuk a magánforgalomtól, amelynek arra forgótőke, beruházás, stb. gyanánt nélkülözhetetlenül szüksége van. A,.paraszt-és munkás-cár— Popov György könyvéből. — n. így szónokolt hát az az ember, aki nélkül az orosz forradalom és egy nagy darab világhistóriia egészen más irányba terelődött volna ... Még egy érdekes, jellemző és kevéssé ismert dolgot kell elmondanom Leninről. 1917 novemberben, néhány nappal a bolyseviki kormány uralomrajutása után együtt ült a Smoluy-intézetben a népbiztosok egész társasága. Minden fontos okmányt Lenin dolgozószobájában csináltak meg. Ezúttal éppen arról a rendeletről folyt a szó, amelyek alapján a vörös hadsereget kellett volna megteremteni s amelyről utóbb az események beigazolták, hogy az nj hatalom életének a legfontosabb alátámasztója volt. Az egész országban fejvesztettség uralkodott. Magában a Smoluy-intézetben, a népbiztosok főhadiszállásán is meg volt a kapkodás és tanácstalanság. A katonai szakértők előterjesztették a vörös hadsereg feléllitásáról szóló rendelet tervét. LeninA miniszterelnök természetesen még mindig nem tudta megmondani, vájjon a kölcsönt megkapjuk-e vagy sem s ha igen, folyósítása mikor történhetik meg. Felvilágositást adott azonban beszéde a kölcsön s a vele kapcsolatos terhek tekintetében. A legutóbbi londoni tárgyalások alkalmával értesült a közvélemény Jugoszláviának Magyarországgal szemben támasztott követeléseiről s arról, hogy ezekre nézve Bethlen miniszterelnök Jugoszlávia képviselőjével előzetes egyezményt kötött. Nem tudtuk azonban mindeddig, hogy miféle követelésekről van itt szó. A miniszterelnök felvilágosításai szerint a jugoszláv követeléseknek két forrásuk van. Az egyik a fegyverszüneti szerződést kiegészítő belgrádi konvenció, amelynek alapján a szerbek a még hátralékos s igen jelentékeny vasúti anyag leszállítását kérik. A másik forrás restituciós természetű; Jugoszlávia kárpótlást kér a háború alatt a megszálló csapatok által tőle elvitt gépekért, műtárgyakért és így tovább. Hogy a kétféle követelés mennyiben jogos, az más kérdés. Mindenesetre érdemes bizonyos áldozatot hoznunk azért, hogy a gazdasági természetű ellentéteket végre sikerüljön kiküszöbölni s a szomszédok között barátságos viszonyt fentartani. Természetes, hogy ezeknek az áldozatoknak is megvan a határuk. A határt megszabja az országnak igen szerény teherbíró képessége. Ehhez képest az a tiz millió aranykoronás tétel, amelynek fizetését a kölcsön törlesztésén felül vállalnunk kell, igen súlyos megpróbáltatást jelent. A minisznek nem tetszett s megakadt az egész dolog. Senki se tudta „hogyan kell az ilyet csinálni". Ekkor egyszerre Lenin tollat ragadott és negyven perc alatt sajátkezűén megírta a kormányrendeletet, amelynek szövegét egy félóra múlva már a világ minden tája felé leadta a táviró. Általában kezdettől Lenin volt az egész forradalomnak a mozgató ereje. A vörös hadsereg eszméje az övé. A véresen brutális vörös terror is az ő müve volt, mint ahogy később ő fékezte meg ezt a terrort. És mégis azt mondják, hogy ez az ember nagyon finom lélek volt. „A barátság és a humanizmus legnemesebb érzései nem hiányoznak nála" — irja róla Gorki. Hanem hogy az eljövendő generációknak paradicsomi állapotot teremtsen, kortársai közül ezreket, sőt milliókat kergetett a halálba. „Azt hiszem, — úgymond Gorki, — hogy Lenint az egyén egyáltalán nem érdekli, csak pártok, tömegek, államok léteznek a számára és ha ezekről van a szó, valósággal látnoki képességei vannak s mint gondolkodó és kísérletező ugy világit, mint valami óriás reflektor. terelnök szerint ez a tiz millió ugy értelmezendő, hogy a békeszerződésből folyó minden terhet ebbe kell beszámítani, még akkor is, ha ilyenformán legalább az első években a reparációra igen kevés jutna. Ez megnyugtató abban a tekintetben, hogy nem kell egy egészen ismeretlen mennyiséggel számolnunk. De az összeg Magyarországnak tőkehiánya s rendkívül szerény jövedelmi viszonyai mellett fenyegetően nagy. A kölcsön tekintetében a miniszterelnök beszédéből az tűnik ki, hogy az eleinte követelt gyorsított törlesztés tervét elejtették s ehelyett egy törlesztési tartalékalapot fognak létesíteni abban az esetben, ha a hitelezők okvetlenül kívánják. Reméljük, hogy nem fogják kívánni, mert ismét az ország teherbíró képességét tartva szem előtt, teljesen mindegy, hogy közvetlen törlesztés vagy pedig tartalékalap létesítése céljából kell-e olyan nagy felemelt összeget fordítani évenként a kölcsön céljaira, amely már erőnket túlhaladja. A miniszterelnök beszéde, azonfelül, hogy a kölcsön terheiről adott felvilágositást, tisztázta a kölcsönnel kapcsolatos kereskedelempolitikai problémát is. Kijelentette, hogy a legutóbbi tárgyalások során megállapítást nyert, hogy Magyarországnak kereskedelmi szerződések megkötése, autonóm vámtarifa megszerkesztése s minden kapcsolatos kérdés tekintetében teljesen szabad keze van. Az eddig publikált két jegyzőkönyv s a népszövetségi jelentés szerint ez másként nem is képzelhető. Egyéni élete pedig olyan, hogy vallási rajongás időszakában, ugyLehet, szentnek tartották volna". Vájjon kicsoda Lenin? Emberevő vad-e, avagy csakugyan szent? Talán Krisztus és Tamerlán egy személyben? Tetejébe tipikus szobatudós, aki előbb mindent megformuláz írásban. Teoretikus, aki egyidejűen a tettek embere. Már ma legendás az alakja. Egykor, száz vagy ezer év múlva az eljövendő nemzedékek bizonnyá^ mint lángészt fogják emlegetni. Mi túlságosan közel vagyunk hozzá, semhogy olyan ítéletet tudnánk róla mondani, amelyet nyomban ezerfelől ne - támadnának meg. Azért még távolról sem vagyok bolsevista, ha azt állítom, hogy a történelemnek joga van ahhoz, hogy ezt az embert nagyjainak a sorába iktassa. Lenin fanatikus, mondhatni zseniális romboló. De vájjon mi lett utópisztikus ifjúkori álmaiból? Erre ő maga azt mondja: „Világforradalmat nem lehet Ígéretek nélkül csinálni. Mellékes, hogy beváltják-e ezeket vagy sem. Aki ezt fel nem éri, az egyáltalán nem képes megérteni, hogyan kell világforradalmat csinálni". És ha a szemlé-