Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 5. szám - Az albán választások eredménye - Nincs szükség a kisantantra

Csütörtök, 1924 január 31. MAGYAR KÜLPOLITIKA zonyitckát adandó, a lehetetlen meg­kísérlésére is vállalkozik. Midőn az igazgató tanácsot hivatkozott rendele­tek figyelembevét'ilére utasítja, alkal­mat kiván adni a kormánynak arra, hogy gyakorlati tapasztalat után maga szerezzen meggyőződést a rendelet cél­tévesztelitségéről és végrehajthatatlan­ságáról . . . A határozati javaslat felolvasása után Bernúdu György dr. annak elfogadá­sát kérte és beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: — Próbáljuk meg a lehetetlent, ta­núsítsuk a jövőben is azt a kulturfö­lényt, amellyel eddig is rendelkenünk. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, mely szomorú okmánya annak, hogy a lelkiismereti és iskolaszabadság klasszikus földjét, Erdélyt hova sülyesztették a XX. szá­zadban a nagyhatalmak védöi-zárnya alatt meglapuló balkániak. <X>O<X>OOO<XXK><XX>O<><X>O<><><><><><> / hí albán választások eredménye Január 21-én kellett megnyílnia az uj albán nemzetgyűlésnek, mely a de­cembervégi választásokból kikerült. Hogy tényleg megnyilt-e, és a kor­mánynak sikerült-e a választásoktól eredményezett uj pártviszonyok mel­lett helyén maradnia, még semmi hir meg nem jelent róla. Olasz részről óriási vereséget pótoltak a válaszfások kezdetén az Ahmed Zobu vezetése alatt álló kormányra, az eredmény azonban közelről sem volt ilyen meg­semmisítő, mert a kormány harminc­hat jelöltjét tudta behozni az ellenzéki blokkal szemben. A nemzetgyűlésben tehát döntő szerepe lesz a tizennyolc képviselőből álló független csoport­nak, melynek egyrésze különben is a kormánnyal rokonszenvez. A kormány tagjai közül a pénzügyi, hadügyi és közoktatásügyi miniszterek buktak el a választáson. A legutolsó hirek szerint koalíciós kormány alaku­lására van kilátás. A mai Albánia kilenc prefekturára oszlik. A szaivazás lajstromos és az egyes prefekturák 5—16 képviselőt választanak. A durazzoi, dibrai, elba­száni prefektura óriási többséggel a kormány mellett nyilatkozott, egyet­lenegy kormánypárti sem jött be azon­ban Szkutari 13, Korica 16, Kossovo 5 és Argirokasztro 11 képviselője közül. Az utóbbi megyében győzött azonban 4 görötbarát pártonkívüli s ezek támogatására a kormány számit­hat, ugyancsak a valonai Ekren bejére. Az ellenzék több csoportra oszlik, legnagyobb ezek közül a demokratáké Gurakutyi vezetése alatt, aztán a nép­párti, melynek vezetői Vlamasi és Pandele Vanghele, a volt külügymi­niszter, különben oláh eredetű ember. A liberálisok élén Van Noli áll és ezek közös blokkban léptek fel a kor­mánnyal szemben: ehhez a blokkhoz csatlakozott az öt nacionalista is. A függetlenek közt egy tizenhárom em­berből álló csoport Vrioni vezetése alatt áll, a többi valószínűleg titkos kormánypárti. A választás legjelentékenvebb ered­ménye az, hogy az északi Albániában minden eszközzel folytatott szerbiai aknamunka teljes kudarcot vallott, mert a szerb-barát párt még Szkuta­riban sem tudta behozni egyetlen je­löltjét sem. így kilátás van rá, hogy az eddigi olasz orientálódás meg fog maradni az uj koalíciós kormány alatt is. <X>O<X>00OOO<XX><50<X><X>0O<><><><X> ^,Nincs szükség a kisantantra" Lengyel felfogás az uj európai állam­csoportosulásokról. Varsó, január 21. Európa mai helyzetében Lengyelor­szág a legsúlyosabb probléma előtt áll: hogy az újonnan készülő állam­csoportosulásokkal szemben milyen álláspontot foglaljon el. Lengyelország helyzetét a cseh-francia szerződés tette problematikussá, s ez a szerződés volt az, amely Lengyelországnak a kis­antanthoz (való Viszonyát lényegesen megváltoztatta. A viszony, amely a lengyeleket a kisantanthoz általában fűzte, eddig sem volt valami szívélyes s hatalmas érdekellentétek választot­ták el főként Csehszlovákiától. Ezt az érzelmi, de egyúttal érdekbeli anta­gonizmust napban növelte a cseh­francia szerződés, amelyet most len­gvel politikai körökben merényletnek tekintenek Lengyelország ellen, amely sohasem nézte jó szemmel a másik szláv testvérállamnak, Csehszlovákia- j nak hatalmi túltengését. Közömbös volt a viszony Jugoszlávia és Lengyelország között, hisz a két államnak alig voltak közös érdekeik s oly távol feküsznek egymástól, hogy egymás cirkulusait aligha zavarhatták. De szivélyesség sem fejlődött ki kö­zöltük énnen az antagonizmus miatt, amely Lengyelországot a kisantanltól elválasztotta. Jugoszlávia — legalább a látszat ezt mutatja — készségesen elismerte Csehszlovákiának a kisan­tantban játszott vezető szerepét, s ez énpen elég indok volt arra, hogy semmiféle közeledés se jöhessen létre Lengyelország és Jugoszlávia között. Egészen más a helyzete a ler^yel kormánynak a kisantant harmadik ál­lamával, Romániával szemben. Len­gyelországnak érdekei már régóta pa­rancsolják, hogy Romániával keressen összeköttetést s a mai helyzetnek adottsága egyenesen kényszeríti a len­gyel kormányt arra, hogy Románia felé orientálódjék. Ennek az orientálódásnak legfőbb mozgató rugója az a koncepció, amely az orosz nyugati határ mentén fekvő államok szoros együttmunkálkodásá­ban látja Európa Keletének békés konszolidációját. A koncepció szerint Románia, Lengyelország, Lettország és Észtországnak közös érdekeik vannak Keleten s ezt a közös érdeket közösen kell megvédelmezni, még akkor is, ha ennek a következményeképpen teljes szakadás állana be a kisantant államai között. A lengyel politika fölfogása szerint a kisantantra ma már szükség nincs, misszióját, ha „ugyan volt, elvé­gezte, de bebizonyította azt is, hogy eddig sem volt lényeges szükség az európai béke megóvása szempontjából reá. Amit végzett, az a negatívumoknak egész sorozata, ezeket a negatívumo­kat is csak egyetlen lenyűgözött állam­mal, Magyarországgal szemben tudta érvényesíteni. Közös akciót, amely a világbékét szolgálta volna, egyetlen egyet sem képes felmutatni s ha ki­felé valamennyire meg is tudta óvni az egység látszatát, az ellentétek ál­landóan zavarólag működtek közre a sokat hangoztatott egységben. S most, mondja a lengyel álláspont, hogy a cseh-francia szerződés létre­jött, még kirívóbbá vált a kisantant szükségtelensége. Középeurópában megindult az ujabb hatalmi csoporto­sulások megalakulása, amely egészen biztosan végét veti a kisantantnak. Ju­goszlávia Olaszországgal megtette az első lépést a francia-cseh szerződés kontrakarrirozására, az egyetlen még Románia, amely egyelőre várakozó ál­láspontot foglal s itt érkezik el Len­gyelország koncepciójában ahhoz a fel. fogáshoz, hogy a politikai szükség fogja egybeterelni Romániával és Len­gyelországgal, a többi, Oroszország nyugati határán fekvő államokat, hogy külön államcsoportot létesít­senek. A lengyel külpolitika most ebben az irányban dolgozik s erős a meggyőző­dés, hogy Romániának mai külpoliti­kailag amúgy is nehéz helyzetében meg van a hajlandóság arra, hogy ho­norálja ezt a lengyel fölfogást s ha­marosan létrejön az uj államszövet­ség, amelynek alapjait tulajdonképpen már Ferdinánd román királynak múlt évi varsói látogatásakor lerakták. <>^<>oooo<x><x><x><><><>ooo<><><x>o<> Amerika es Mexikó Az Egyesült Államok január 7-én fegvverkiviteli tilalmat léptetett életbe, nehogy a mexikói forradalmárok ha­dianyagot vásárolhassanak az Egyesült Államokban A kiviteli tilalom egv ujabb lépést jelent a kormány politi­kájában, amely arra irányul, hogv a latin-amerikai országok fegyveres fel­keléseinek útját állja. Egyben foly­tatja azt a politikát, amelyet akkor szabott maga elé. mikor pár nappal előbb Obregonnak hadianyagot szál­lítóit. A kormányt ezen eljárásért ért Iáin adásokra Wecks hadügyminiszter nyilatkozatot tett közzé, amelyben utalt arra. hogv 1919-ben az amerikai kormány hatalmas mennyiségű hadi­szert adott el a francia, belga és len­gyel kormánynak, sőt a pán-ameri­kai konferencia több megbízottja is kisebb mennyiségű imunició-készl t. í vett át. amelyet később a mexikói kormánynak adtak el. Az elmúlt há­rom hónapban, úgymond, az amerikai kormány muníciót adott el a cubai kormánynak és Nicaraguának. A had­ügyminiszter leszögezi, hogy az ame­rikai kormány mindig azon az állás­ponton volt. hogv munició-feleslegét eladhatja olyan kormánynak, ame­lyet Washington hivatalosan elismer. A mexikói hadiszer-eladásnak célja a törvényesnek elismert Ohregon-kor­mánv megerősítése.

Next

/
Thumbnails
Contents