Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 4. szám

s MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 1924 január 24. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit irnak róíunk? Corriere Itallano, (Róma, jan. 11.), Hatalmas cikkben foglalkozik Olaszországnak Magyarországhoz való viszonyával s ezzel kapcsolatban a kisauttml szerepével. Az olasz kormány félhivatalos szócsövének ezt a cikkét az ismert nevü Gualtierri publicista irta, aki igen " közeli kapcsolatban áll Mussolinival. Gualtierri cikkében elmondja a kisantant keletkezésének történetét és megállapítja, hogy annak magvát tulajdonképpen Jugoszlávia és Csehszlovákia képezi. Románia, Lengyelország és Görögország és kisantant po.ilikájában másodlagos szerepet játszanak. A kisantant keletkezésének okát nem csupán politikai, hanem gazdasági okokban keres-k. A volt osztrák-magvar monarchia nagyszerű gazdasági egységet alkotott. Az egyes részek kölcsönös és szoros gazdasági kapcsolatban állottak egymással. A Duna. mint a területek legfontosabb közlekedési eszköze, lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy évszázadok alatt a partjain élő különböző nemzeteket egvségba- tömörítse, söt néhány esetben nemcsak gazdaságilag, hanem ku.lurailag is asszimilálja. A monarchia megszűnésével ez a helyzet fölborult ugyan, de éppen a szoros gazdasági egymásrautaltság kényszeríti a dunamenti államokat a régi gazdasági egység megteremtésére a kisantant formájában. Franciaország ezzel szemben a dunamtnti államokból keletkezett kisanlanlban a germán és a német veszedelemmel szemben használható fegyvertársat iát. Ez azonban tévedés, mert a kisantant semmiesetre sincs abban a helyzetben, hogy ezzel a két, esetleges veszedelemmel szemben fölvegye a harcol. Csehszlovákia például nem küzdhet a németek ellen, tekintettel többségben lévő nemzeti kisebbségeire; Oroszország ellen pedig Jugoszlávia nem küzdene, ahol az utóbbi időben megnőtt a hivatalos szimpátia a nagy szlávkolosszus irányában. Olaszországot az eminenssé váló szláv veszedelem érdekli. Éppen ezért Magvarországban és Romániában keres megértő barátokat. Romániának és Magyarországnak ellentétes érdelteik vannak ugyan, de ezek az ellentétek kiküszöbölhetők és éppen azért, mert Románia csak másodlagos szerepet játszik a kisanlantban, könnyen megnyerhető az olasz—magyar —román barátság szániára. Van még egy ténv. ami Romániát és Magvarországot közelebb hozza egymáshoz. Ez pedig a két országnak monarchikus érzelme. De épnen a kisantant az. amely a Habsburgrestaurációnak a legerősebb ellensége, tehát az összekötő kapcsot Magyarország ér Románia között egy esetleges perszonálunió segitségével lehetne megLeremleni. A Corriere Italiano végül hangsúlyozza, hogy Olaszországnak éppen a most kialakuló helyzet folytán vigyáznia > kell, hogv a Belgrádban összeült kisantantkonferencián miiven határozatokat hoznak. Obzor, (jan. 17.) Maevar veszély cimen a lap a maevar kölcsönnel kapcsolatosan éles támadást intéz Magvarország ellen, hangsúlyozva, hogv a magyarok még eddig nem tanultak, dacára. hogy etnográfiai határok közé leltek szorítva. A magyar körök még mindig integritásról lálmodoznak. Az uto'só öt év politikája — úgymond mefinr'tatta Magvarország politikai cé'iaill Magvarország még mindig királyság király nélkül. 92 Ítéletek a király nevében hozatnak meg,- felsé^sértesben most is Ítélkeznek. A Habsburgház ctetronizációját még most sem veszik komolyan. Neves politikusok még most is fölkeresik Károly király fiát. Ollót. Bethlen." ki most készül a kölcsönügyben Londcribai, nem játszik őszinte szerepet. Még most is támogatja a szélsőséges elemeket, az ÉME-t, míg ezzel szemben a köztársasági izervezeteket törvénnyel üldözi. A magvar kormány és a bajor nemzeti szocialisták közötti ü^-ek belevilágítottak ebbe az ügybe. A kölcsönt illetőleg azt állitia a lap. hogy a magyar közvélemény mindaddig, mig előtte ismeretlenek voltak annak föltételei, szüksi f .'snek vélte azt, mihelyt azonban tisztába jött annak föltételeivel, azt elfogadhatatlannak tartja, még maga a kormánypárt is, mert — ugvmcnd — Magvarország nem türi pénzügyi ellenőrzését, jóvátételről hallani sem akar, nem köti le Magvarország magát szerződésileg, ami a békeszerződés betartására irányul. Corrlera della Sera, (Roma, jan. 18.). A kölcsön eredménytelenséggel fenyegető tárgyalásain tulajdonképpen a kisantant akadékoskodásán szenved hajótörést a nagyhatalmak jóindulata. A kisantant akadékoskodását a tudósító szerint legnagyobb hanggal éppen Csehszlovákia képviseli, amely nemcsak a magyar kölcsön-ügv elé iparkodik Leküzdhetetlen akadályokat gö.rditeni, hanem abba is belekapaszkodik, hogv az utódállamoknak tulajdonába átmenő államiavak ellenértékeképpen fizetendő százalékokat, így elsősorban az Itáliának iáró 259ó-ot elvitatni igyekszik. Ugv e téren, mint a magvar kölcsön körül feltorlódott akadályok arra engednek következtetni, hogy a megegyezés Londonban nem kerül tető alá és egyelőre mást nem fognak csinálni, minthogy a javaslatot a jóvátételi bizottság elé utalják ujabb fölüivizsgálás céljából. Epoce, (Roma, jan. 19.) Az Epoca közli Nemes gróf quirináli magvar követ következő nyilatkozatát: .,Mi magyarok fölöttébb örülünk, hogv végre megoldották a fiun>i kérdést. Magvarország lesz az első, amelv ennek jótékony hatását érezni fogja, mert a budapesU—zágráb—'fiumei vasúti forgalom normális helvreállilásával a mi külkereskedelmünk is uira megla'álja a tenger fe'é régi kivezető útját. A békeszerződések megadják azt a jogot Masvarországnak. hogv magvar lobogó alatt 'kereskedelmi hajókat tartson, amelyeknek természetes közlekedési bázisa éppen a fiumei kikötő." Neue Freie Presse, (Wien, jan. 20.). A Presse londoni levelezője jelenti, hogv a nap politikai szenzációja Bethlen grófnak audienciája a királynál. A kihallgatást az összes angol politikai körökben legnagyobb horderejű kütpotiti| kai ténvnek tekintik. Az em'ilett körök | v/leménve szerint a király a magvar miniszlervínök fogadásával a munkáspárt intencióihoz hik-en kifeje'ésre akarja juttatni, hogv győzők és legyőzöttek között külső és erkölcsi különbségeket tenni nem lehet. Az audiencia továbbá az an«ol kormány azon akaratáról is tanúskodik, hogy a cseh-francia szerződésre borálságos gesztussal válaszoljon Magvarország felé. mely iránt Csehország eddigelé ugyszó'ván ellenséges indulattal viseltetett. A kihallgatással továbbá még föl akarták hivni az angol tőke figyelmét azon körülményre, ' hogv Magvarországon való elhelyezkedését mérvadó körökben kívánatosnak tartják. Olasz könyv Jugoszláviáról Végezetül lássuk csak, mint vélekedik a szerző Jugoszláviának a ragy entenlc-halalmakhoz való viszonyáról. A nagy-ententehoz való alkalmazkodásában Jugoszlávia kifejezetten a francia orientációt köveii. A gyermekJugTszláviát Franciaország kalauzolta kezénél fogva a békekonferencia kanyargós utjain és még ma is ö adja meg a hangját a belgrádi politikának. Az „orosz mama" hiányában a „francia nagynénéhez"' járnak minduntalan tanácsért a belgrádi politikusok és tölc kérnek segélyt minden ügyes-bajos dolgaikban. A jugoszlávok egyedül Franciaországban biznak, mert tudják, hogy annak érdekei a szárazföldön Németország, a tengeren pedig Olaszország érdekeibe ütköznek. Franciaország viszont azért udvarol noki, mert benne látja nehezékét annak a szláv láncnak, amely a német hegemónia elienniilyozására szobái. - Jugoszlávia és Bulgária a francia politika érdekkörébe tartoznak. Franciaország végül Oroszország helyett képviseli Olaszországgal szemben azt a gyámot, aki valaha Ausztriával szemben védelmezte Szerbiát. Csakhogy Páris intelmeinek sem föltótlenül engedelmeskedik ám Belgrád! Példa erre az is, hogy a francia nyomás ellenére Jugoszlávia vonakodott csapatokat küldeni a bolysevikiek ellen és hogy nem sietett megragadni a Bulgária részéről odanyújtott hf-iáti kezet. Az már azután a francia politika dolga, hogy a jugoszlávok nemzeti és katonai gőgjének csak a jé oldalát veszi észre, sőt Jegyezgeti ebbeli erényeiket. Túrijuk, hogy Jugoszlávia kialakulását főleg az északamerikai Egyesült Államok segítették elő. Csakhogy ennek az idillnek immár vége szakadt! Amerika szinte szégyenkezve gondol vissza azokra a gyöngéd érzelmekre, amelyeket az újszülött Jugoszlávia iránt táplált. Erkölcsi fontosságot ugyan még ma is tulajdonit neki, révén azoknak a nagyszámú kivándoroltaknak, akik az ottani szabadság közepette hamarább révbe értek, mint odahaza. Azt kellene hinni, hogv a közös hazától való nagy távolság még ii.kább egybeforrasztotta a szerbeket, horvátokat és szlovéneket az egységes jugoszláv eszme szolgálatában. De éppen az ellenkezője történt! Azok a szerbek, horvátok és szlovének, akik odahaza kényszerűségből . megfértek egymás m-llett. Amerikában nviltan szembe kerültek egymással. Amerika ugvanis menedékhelye azoknak az igazi szlávoknak is, akik — nehogy le kelljen mondaniok függetlenségi és nem orthodox eszméikről — kivonták magukat a központosító kormány hatásköréből, nem akarván árulást elkövetni azzal, hogy kivándorolva Magyarországba, szaporítsák a horvát léL'iók számát. Amerikában csaknem valamennyi horvát köztársasági, antidinasztikus és Karagvorgyevics-ellenes. Az amerikai inrlustriulizmus árnyékában a szerbek, horvátok és a szlovének szabad folyást engedhetnek ata-