Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 13. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai útmutató. 5. [r.]

1924 november 5. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 A Jegyzetek az elmúlt negyedszázad történetéhez X KÜLPOLITIKAI ÚTMUTATÓ (Minden jog fentartva.) összeállította : Horváth Jenő egyetemi magántanár Franciaország — (franc. La Francé) köztársaság. (Folytatás.) Az örökös sztrájkoktól okozott nmnkamegszüntetése veszélye állította tehát a kormány élére Briandot (1909—11), ki vaskézzel véget vetett elvtársai erőszakosságainak. — Alatta fordult Franciaország érdeklődése ismét a külügyek felé. Briand indította tűzbe az 1906-i algecirasi egyezmény ellenére megszálló francia hadsereget; utóda, Caillaux (1911—12) nov. 4-én megegyezett a tiltakozó Német Birodalommal, mire helyét 1912 jan. lö-én a lotharingiai Poincaré foglalta el (1912—13), ki Marokkót francia védőséggé változtatta át és az 1913 jan. 17-i elnökválasztáson 296 radikális és 69 szocialista szavazat ellenében 483 szavazattal az elnöki székbe került. Poincaré a kormányt Briandra bízta (febr. 18—márc. 21.), ki a francia-orosz szövetség szellemében márc. 6-án a három éves katonai szolgálat iránt nyújtott be törvényjavaslatot. E törvényjavaslat egész Franciaországot két táborra szakította. Egyikben volt a lotharingiai Poincaré, ki 1912-ben Pétervárott az orosz hatalmi politika szekerébe fogta magát és Briandban hűséges fegyvertárára tett szert, másikban Caillaux és Jaurés vezetése alatt a radikálisok és szocialisták egyesültek, kik a háború felé sodró politikát ellenezték. A szenátus összeállításában radikális volt és márc. 21-én Briandot Barthou váltotta fel, ki július 7-én a törvényjavaslatot 339 :223 szavazattal keresztülhajtotta. Dec. 8-án tehát Doumergue radikális szocialista kormánya foglalta el, melyet Caillaux pénzügyminiszter irányított egészen addig, amíg második felesége a férjét támadó Figaro szerkesztőjét, Calmettet 1914 márc. 17-én agyon nem lőtte. Ezzel Caillaux letört, a Briand vezetése alatt egyesített ellenzék (fédération des gauch.es) legnagyob ellenfelétől szabadult meg. Jún. 1-én a radikális szocialista Viviani és barátai már „elveik ellenére" alakítottak kormányt, mire Poincaré azon a napon, mikor a szenátus júl. 15-én a három éves katonai szolgálat javaslatát elfogadta, Pétervárra utazott (júl. 15—29.). A kormány ez idő alatt „elvei ellenére" került tehát Poincaré vezetése alatt a háborúba (Caillaux letörése után Jaurést aug. 14-én meggyilkolták, gyilkosát 1919 márc. 30-án felmentették) és menekült szept. 2-án az elnökkel együtt Bordeauxba, honnan csak december* közepén tértek vissza. Dec. 22-én a német támadástól megszabadult fővárosban ismét megnyílt a j parlament (aug. 4-től dec. 22-ig szii- ) net), de a kormány Viviani kezéből 1915 okt. 29-én Briand, 1917 márc. ! 17-én Kibot, szept. Painlevé tábornok és nov. 13-án végre Clémenceau György kezébe került, ki három évtizedes küzdelem után a diktátor erejével fordult a hanyatló Német- j ország és a békét kereső radikálisok ellen^ Az árulási perek egész soro- | zata gyors egymásutánban pergett le: a németek propagandáival össze- I köttetésben álló Bolo pasát már ápr. | 17-én kivégezték, a Bonnet Bouge i szerkesztőjét, Almeyredát, aug. 14-én halva találták börtönében; 1918 jan. 14-én Caillauxt elfogták, máj. 15-én Duvalt kivégezték, aug. 6-án Malvy belügyminisztert 5 évi száműzetésre, 1919 máj. 8-án Leroix Pétert a Journal eladásáért halálra ítélték; Jaurés gyilkosát, Villaint, 1919 márc. 30-án felmentették, Caillauxt 1920 febr. 17-én elítélték. Ebben az eseménydús időben történt, hogy jan. 17-én az elnöki székbe 888 :734 szavazattal Deschanel Pál került és másnap Clémenceaunak távoznia kellett. A kormányt azonban Poincaré embere, Miller and vette át, Deschanelt pedig máj. 25-én baleset érte; helyét szept. 23-án 695 : 197 szavazattal Millerand foglalta el, ki a kormányt Leyguesre, de már 1921 jan. 17-én Briandra és 1922 jan. 13-án Poincaré Raymondra bízta, tehát a háborús csoport monopóliuma továbbra is megmaradt, míg az 1924 máj. 11-i választások a baloldali ellenzéket nem emelték többségre. — V. ö. Hosotte L.: Histoire de la troisiéme république 1870— 1910. Paris 1910. Reinach J.: Histoire de l'affaire Dreyfus. 6. kötet. Paris 1902—8. French János gróf — (Sir John French, 1832—) brit tábornok, 1907—11 a hadsereg főfelügyelője, 1911—13 a vezérkar főnöke, 1913 tábornagy, 1913 az expedíciós, 1915 az egész brit haderő fővezére, 19lu leveri az ir forradalmat, 1918 Írország alkirálya. VIII. Frigyes — (1843—1912) IX. Keresztély dán király fia, 1906—12 dán király. Neje (1839) Lujza svéd hercegnő. Fiai: X. Keresztély dán és VII. Haakon norvég királyok. Frigyes Vilmos — (1882—) német trónörökös (1888—1918). Neje Cecília mecklenburgi hercegnő (1886—), gyermekeik: Vilmos (1906—), Lajos Ferdinánd (1907—), Hubertus (1909—), Frigyes (1911—). Fülöpszigetek — (spany. Las Filipinns, ang. Philippinc Islands), 1898-ig spanyol, azóta északamerikai gyarmat Kelet-Ázsiában. Területe 297.900 km.3, népessége 9 millió filipino (maláj). Fővárosa Manila 267 ezer lakossal. A vasútvonalak hossza 1300 km, a távíróé 8490 km, a telefoné 950 km. Galicia — 1918-ig osztrák tartomány, azóta Lengeyelország része. Területe 78.497 km2, lakóinak száma 8 millió. Galliéni József - (1849—1916) francia tábornak, 1896—1905 madagaskári főkormányzó, 1913—15 Páris katonai kormányzója, 1915—16 hadügyminiszter. Gallipoli — félsziget az Aegei tengerben, 1915—16 véres harcok színhelye az angolok és törökök között. Gallwitz Miksa — (1852—) porosz tábornok, 1915 a XII. hadsereg vezére Szerbia ellen. Gambia 1. Guinea. Gandhi — (Gandhi Mohardas Kavaresard, 1869—), hindu politikus, bombayi ügyvéd, 1919—1922 a nemzeti mozgalom vezére, 1922 hatévi fegyházra ítélve. Gapon Apollonovics György — (1873—1906) orosz pap, az 1905. mozgalom egyik vezére. 1906 márc. 28. szocialista merényletnek esett áldozatul. Garibaldi József — (1879—) 1914 az Argonneokban műk*ödő olasz légió vezére. Gautsch Pál báró — (1851—1918) osztrák államférfi, 1897—98, 1905—6 és 1911 minisizterelnök. Georgia — transzkaukázusi orosz tartomány, 1917 óta köztársaság. Területe 85 ezer km2, népessége 3 millió. Fővárosa Tiflisz 350 ezer lakossal. Jelenleg szovjetállam. A transzkaukázusi föderatív köztársaság (1917 szept. 17—1918 máj. 26. 1. A'zerbeidsán) feloszlása után Georgia török-német megszállás alá került. Batum fővárost már 1918 ápr. 15-én törökök, a németek elvonulás után pedig dec. 27.—1920 júl. 7. angolok szállották meg. Távozásuk után az oroszok szovjetköztársaságot alakítóiak. Gerard Watson Jakab — (1867— 1922) északamerikai diplomata, 1913—1917 berlini ngykövet. Emlékiratai: My four years in Germany. New-York és Face to face with Kaiserism. New-York 1918. Gibraltár — brit koronagyarmat. Területe 5 km2, népessége 18 ezer. Giolitti János — (1842—) olasz államférfi, 1882 óta képviselő, 1892— 1893, 1903-5, 1906—9, 1911—14 és 1920—21 miniszterelnök. Emlékiratai: Denkwürdigkeiten meines Le bens. Stuttgart 1923. Giurgiu — (Gyurgyevo), román várói az Alduna mellett, az 1916 nov. 24»i bolgár átkelés székhelye. Givet — francia erőd a belgu határon, 1914 aug. 31. német kézben.