Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 13. szám - Európa és a szovjet - Erdély Románia katonai központja?

IMGYflR KÜLPOLITIKA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap ES VILÁGGAZDASÁG Megjeleni havonta kétszer' Budapest, 1924 V. évf. 13. szám. November 5 FŐBB CIKKEINK: Pékár Gyula: Európa és a szovjet. — Erdély Románia katonai központja? — Lutter János dr.: Bismarck után. — A szovjet Csehország ellen. — Két választás. — Marx Németország feladatairól. — A szudáni kérdés. — Hilscher Rezső dr.: A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. — Horváth Jenő dr.: Jegyzetek az elmúlt negyedszázad történetéhez (V.) — A Magyar Külügyi Társaságból. — Coolidge Európa megsegítéséről. Szcitovszky Tibor személyében új gazdát kapott a külügymnisztérium, gazdája akadt benne a parlament egyik legjelentősebb vörösi bársonyszékének is. Nem hiszem, hogy a mai személyeskedő politikai atmoszférában kinevezést nagyobb megnyugvással fogadtak volna, mint Szcitovszky megbízatását, aki ezzel legszebb állomásához jutott egy harmonikusan felfelé ívelő pályafutásnak. A neuilly-i megpróbáltatás keserű heteinek vagy a genuai konferencia drámai módon érdekfeszítő hónapjának filmje ahogy lepereg emlékezetemben, mindenütt elébem tűnik Szcitovszky megvesztegetőn szimpatikus alakja, aki megnyerő modorával, szép nyelvtehetségével a nemzetközi közgazdaságpolitika terén érvényesülő képességeinek expanzív intenzitását tudta megsokszorozni. Az ország ma gyámság alatt nyög, kezei megkötvék. Józan észszel nagyszabású, önálló külpolitikát ma egy miniszterünktől sem várhatunk. Ha valaki, úgy Szcitovszky, Bethlen István gróf régi bizalmas munkatársa, tudatában van ennek a szomorú igazságnak, ellenben benne látjuk annak a nemzeti öntudatnak bátor megszemélyesítőjét is, amely öntudat különbséget tud tenni józan alkalmazkodás és meghunyászkodás között, s amely öntudat legyőzött nemzetek életképességének legbiztosabb fokmérője. N Európa és a szovjet. Irta: Pékár Gyula nemzetgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke. A világtörténelem galoppban halad előre és az európai politikai kaleidoszkóp percről-percre változik. Reviczky Gyulának van igaza: A világ csak hangulat. És csodálatosképen, miként a láthatatlan szél a tengeren ad életet és halált a hajónak, a szelek mintájára, bizonyos ismeretlen törvények szerint működő láthatatlan világhangulat ad életet és halált a nemzeteknek. A nyár folyamán nagyon érdekes volt az európai tabló. Keleten szovjetinternacionálé, nyugaton Herriot és MacDonald-féle radikalizmus, szocializmus, antinacionalizmus, majdnem internacionalizmus. A kettő között: Nyugat és Kelet között volt a középponti hatalmak területén és csak ezeken a területeken virult és virul a nacionalizmus. Növekvő nacionalizmus Németországban és Ausztriában és állandó erős wacioncdvzmus magyar, bolgár és török földön. Még a középponti hatalmakhoz tartozott Itáliában is erős a fasiszta^nacionalizmus. Az ember eltűnődik: ha a győztesek jutalma az internacionálé, a legyőzöttek büntetése pedig a nacionalizmus, akkor szinte megnyugvással vállaljuk a legyőzetést is. Így volt ez a nyáron. Most egyszerre a konzervatívok vihara rázza fel győzelmesen Angliát. Az' angol konzervatív nacionalizmus győzelme a politikai meteorológia kritikus napjaként tünteti fel ezt a győzelmet. Ez pedig kétségkívül nem marad hatás nélkül a Herriot-féle radikalizmusra sem. Mindenesetre egy új világhangulat indul meg Nyugat felől. A konzervatívok minden körülmények között győztek volna, de az is bizonyos, hogy a Zinovjev-féle epizód eklatánsán rázta fel türelméből az angol közvéleményt. Ha a Nyugatról meginduló nacionalista vihar tovább söpör Európán, föltétlenül szembetalálkozik az orosz szovjet expanzív szelével, s minthogy a világ állásfoglalására nézve mégis csak a hatalmas angol politikának kell döntőnek lennie. Mindenesetre ugyanilyen nemzetközi kritikus nap lesz a német választások napja, illetve azoknak az eredménye. Ha egész Európán át újra nacionalista hangulat vonul végig, akkor Európa tán egységessé is lehet az ekként elszigetelt szovjettel szemben való állásfoglalás dolgában. Mert hogy az eddigi passzív viselkedés: tűrés, negligálás, akceptálás nem folytatható tovább, az egészen bizonyos. Európának le kell számolni a szovjettel. Vagy el kell fogadnia, vagy vissza kell utasítania. Ha elfogadja akkor a szovjetnek kell mássá lennie, megváltoznia, ha nem fogadja el, akkor az nem paszsziv, hanem új dimenziójú aktiv formában kell hogy történjék. , Erdély Románia katonai központja? Élénk feltűnést keltett a napisajtóban Mittelhauser francia tábornoknak, a cseh hadsereg vezérkari főnökének az a nyilatkozata, hogy a kisantant hadereje esetleg egységes vezetés alá kerül a közel jövőben. A francia tábornok a kérdés részleteiről nem nyilatkozott, de értesülését megerősíteni látszik az október 23-i bukaresti lapok beszámolója Cavalcanti spanyol tábornok Bukarestbe érkezéséről. A spanyol tábornokot a katonád és polgári hatóságok a legnagyobb dísszel fogadták. Megérkezése után rögtön felkereste október 21-én este Mardarescu hadügyminisztert annak lakásán és többórás tárgyalást folytatott vele a román hadsereg reorganizációját illetően. A tárgyaláson jelen volt Munteanu ezredes is a nagy vezérkar részérőL Másnap reggel Cavalcanti tábornok Sinajába utazott, ahol a király kihallgatáson fogadta. Mint a kihallgatásról kiszivárgott, a román hadsereget a spanyol hadsereg mintájára fogják átalakítani. A tábornok még Sinaján tartózkodik, de Bukarestbe való visszatérése után az összes katonai hatóságok, a tábornoki kar és a nagyvezérkar részvételével banketet rendeznek tiszteletére, utána pedig megtekinti a tábornok a bukaresti helyőrséget, a főváros környékén levő erődöket és az ezekben állomásozó csapatokat. Bukarest után több katonailag fontos erdélyi városba látogat el, első sorban Nagyszebenbe. Tanulmányútja befejeztével Lengyelországba, Szerbiába ós Csehországba megy, ahol szintén katonai tárgyú megbeszéléseket tart és tanulmányozni fogja az ottani haderők szervezetét. Ugyancsak október 22-én a bukaresti Gazeta Noua kormánypárti lap azt jelenti, hogy a hadügyminisztériumban értekezletet tartottak, melyen a hadügyminiszteren és Lupescu tábornok vezérkari főAra 3000 korona.