Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - A trianoni béke megalkotása 1915-1920. 7. [r.]

Csütörtök, 1924 január 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA ö ipari termelési központ szerepeljen a jövőben. Fiume a háború előtt határozottan kiviteli kikötő volt. A kiv tel most csaknem teljesen hiánvzik, tehát át kell alakulnia ipari termeled központtá: olyan uj iparvállalatokat kell ott létesíteni, melyek egyfelől Fiume hinterlandja, másfelöl a többi olaszországi kikötők által ellátott vidékek számára dolgozzák fel a nyersanyagot és állítsanak elő készárukat. Fiume ilyenformán mint szerves rész egészítené ki irieszlet. Erre a szerves kapcsolatra azért van szükség, mert az adriai k'kötőrendszer egységességét | biztosítani kell, ez lévén a kapu Középeurópa és a Kelet közt. A nagyszabású kongresszusnak két tényleges eredményét lehet megállapítani: az egyik helyiérdekű Triesztre nézve és abban áll, hogy ez a város Olaszország minden részének jelentős pénzügyi és gazdasági faktoraival közvetlen összeköttetésbe jutott, ami az eddig főleg csak politikai összekötte tést bizonyára kedvezően fogja kiegészíteni. A másik eredmény országos érdekű és az a jelentősége, hogy a kül- I föl lön kifejtendő nemzeti prupagan la fokozásának szükségességét megállapították s ennek elősegítésére a magántőkét is megmozgatják. Az egész tárgyalás a fasizmus elveinek szem előtt tartásával folyt s az eddigi politikai nacionalizmus 'rendszere mellé kidolgozta a gazdasági nacionalizmus programmját, hogy ez egyesítse az egész nemzet érdekében az ipari és kereskedelmi élet minden osztályát, a mezőgazdasági tulajdont és a mobil tökét. Corradini szenátor a kongreszszus záróbeszédében hangsúlyozta is, hogy a gazdasági nacionalizmus gazdasági szolidarizmust szül. mely viszont az erkölcsi és politikai nemzeti szolidaritást fejleszti és erősiti. fölötte praktikus és az orosz közönségnek különös szokásaiban leli a magyarázatát. Minden orosz, bolyseviki, csakúgy mint monarkista, proletár vagy burzsuj, egyaránt pocsékolja a legnagyobb értéket — az időt és ami vele jár, nem törődik azzal, hogy más dolgozni akar. Minden ceremónia nélkül betolakszik legelfoglaltabb embertársához is és tapintatlan módon fecseg órákhosszat jelentéktelen dolgokról, feltartva azt, aki dolgozni akar. Csicserinnek igaza van, amikor ugy véli, hogy akinek komoly dolga van vele, éjjel is megtalálja és felkeresi őt. Kollégái és hivatalnokai gyakran a hajnali szürkületben jönnek hozzá. Csak a semmittevő bolysevik csavargók nem jönnek a nyakára a kisértetek óráiban. És ez a fő. Csicserin egyébként régi orosz arisztokrata családból származik. Egyike azoknak a bolysevikoknak. akik annakidején meggyőződésük kedvéért önként lemondtak a karrierről, vagyonról és jólétről. Az ilyen ember feltétlenül tiszteletet érdemel. Mint ember ez a bolysevik-Talleyrand efféle csodalény. Teljesen igénytelen. Szeretet, gyűlölet, temperamentum, érzés és vágyak nélkül A trianoni béke megalkotása 1915—1920. Irta: Horváth Jenő egyetemi magántanár. X VII A békekonferencia politikája. A trianoni békeszerződés alapjait az annexiókat biztosító titkos egyezmények alkották és azok valóraváltását idegen agenturák eszközölték. Legyen szabad ezek után a fenn ismertetett előmunkálatokkal együtt a békekonferencia magas szine előtt megjelennünk. Nem akkor, mikor ott a döntő tanácskozások lefolytak, hanem jóval azok lefolyása után, de a résztvevők kalauzolása mellett szétnéznünk és meghallgatnunk tanulságos köziéi seiket. 1918 október végén, tehát akkor vesszük fel a víz gáló á folyamát, mikor a háború likvidálá a meg.,1 z !ödött és Northi 1 iÍT 1 r 1 láz ^an v tette papírra békeDontiait. melyeket agenturái neki átnyújtottak, hogv Páiisban és Londonban egvszerre lássanak napvilágot és egvszerre állítsák a gvőztes korir.ánvokat az integrális béke megalkotása felé, melvnek félelmes üzenetét Clémenceau francia miniszterelnök 1917 végén a politikai jelszavak frontiára dobta. Egy nagy háború likvidálása katonai és politikai .szempontból egyformán komplikált rendelkezések láncolata, melyek élén a katonai likvidálás, a harc megszüntetése halad ugvan, de ugyanakkor a kormányok a béke megalkotására is megteszik előkészületeiket. Ezzel ellentétben 1918 őszén a katonai éf politikai motívumokat teljesen egybefolyni látjuk és a mai vizsgálódás ereiével még igen sok esetben a megoHat'an kérdések tömegével kerülünk szembe. Azért e helyen csupán való. És ha nem tudná mindenki, hogy meggyőződésből kommunista, vagyis hogy felforgató eszmék töltik be lelkét és a vele való érintkezés során nem volna merő idegesség, lélek nélkül való gépembernek kellene öt tartani. Különösen ha beszél, akkor olyan, mint egy masina. Mintha egy valamelyest elhasznált grammofon kezdene nyekeregni. Hangja nem emberi hang. Érces, de melódiátlan, csikorgó, mint annak a palavesszőnek a nyiszorgása, mellyel halhatatlan jegyzékeit Klió érctáblájára karcolja . .. Csicserinek, az egykori udvaroncnak az érintkezési módja igen kellemes és választékos. E miatt a bolysevik környezetben kissé „deplaszirtan" fest. Másrészt azonban senki sem tudja olyan jól egyesíteni a ,.szovjetbeli proletár prestige"-t, a „polgári-kapitalista" etikettel. Lgyan mit árthat neki és Moszkvának, ha valamely nyugateurópai konferencián frakkban és fehér csokorral jelenik meg! Ellenkezően, ez az „engedmény" ugylehet többet használ ,.a világ egyetlen parasztés munkás-államának", mint az Urquardttal, Kruppal és más kapitalistákkal kötött valamennyi tiszavirágazon puszta ténvek elmondására szorítkozunk, melyek a trianoni béke létrejöttét elősegítették és azon nyilatkozatokat állítjuk össze, melvek a ténvek némelyikét közelebbről megvilágítják. 1. A háború likvidálásának indulópontiát a fegyverszünet, a fennálló harc megszüntetése képezi. Mivel Ausztria-Magvarország határai n szövetséges hatalmak közül egyedül Itália határaival érintkeztek, a fegyverszüneti egvezménv megkötésére a versaillesi legfőbb haditanácstól 1918 végén az olasz hadvezetőség kapott felhatalmazást, így jött létre a november 3-iki padovai fegyverszüneti egyezmény, melvnek szerződés-jellegét csupán az tompította, hogy a tényleges helyzetnek szigorúan megfelelve mindvégig az aláirt „feltételek jegyzőkönyve" maradt (Protocolle des conditions d'armistice entre les Puissances Alliées et Associées et l'Autriche— Hongrie). A padovai egvezménv csurán az Olaszországtól igénveit területek: Trent:no. az Isonzó front. Isztria é; D- lmácia kiürítését kötötte ki. Marva-ország határait tehát nem érintette." A jplerLvő egvetlen magvar megbízott tanú á7a és értelmezése szerint Magvarország többi határai változatlanul meghagyattak.28 Akár elfogadjuk, akár elvetjük ez !5 A részleteket ismertette Nyékhegyi Lajos ezredes, a padovai fegyverszüneti bizottság megbízottja: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés (A páduai fegyverszünet.) Személves tapasztalatok és hiteles okmányok alapján. Budapest, 1922. 28 Beszélgetés Bodoglis tábornoknál, az olasz fegyverszüneü bizottság vezetőjével. Állítólagos kijelentésének természetesen' nem tulajdonitható egyszersmind nemzetközi biztositék-jellege. Annál kevésbbé, mert a padovai egyezmény alapján harcászati szempontból Magyarország bármely részét meglehetett szállani. életű papirosszerződés. A proletároknak odahaza természetesen nem kell erről a „martyriumról" tudni. Csicsennnek közismert frakkos és köcsögkalapos fényképét Oroszországban bezzeg senki se látta. Ki is van tiltva Oroszországból és könnyű elképzelni, mennyire „kellemes" volna a Kreml urainak, ha Csicserinnek ezt a fotográfiáját csak néhány ezer példányban szétosztanák a „proletár-tömegben". Csicserin nagyszabású ember. Éppen külsőség dolgában, amelyet végeredményben egészen mellékesnek tart. Nemrégiben reprezentációs palotájába (Charitonenko orosz cukorkirálvnak az „elrekvirált" csodapalotája) teaestre hivta meg a külföldi diplomatákat és újságírókat. — Mindenkinek feltűnt, hogy minden egyes teakanálon más monogramm, cimer és korona diszlett. Elzavart burzsujok „rekvirált" holmija. A kapitalista vendégek összenéztek és mosolyogtak. Vájjon Csicserin észrevett-e mindebből valamit? Aligha. És ha igen, aligha törődött az egésszel. Semmiség az ilyesmi olyan embernek, aki a fejébe vette, hogy korhadt évezredek életrendjét döntse halomra . ..