Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 8. szám - Nansen: Oroszország és a béke - A latin Amerika és a Vatikán

L2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 21. kiutasittatta az országból. Gasparri pápai államtitkár rögtön kábelteletframmal fordult az elnökhöz, kérvén « kiutasítás felfüggesztését, mig a Vatikán az ügyet megvizsgálhatja. A konnánv azonban a sürgönyre azt felelte, hogv ö már kellőleg megvizsgálta az esetet és a mexikói alkotmány sérthetetlensége érdekében kénytelen a kiutasítás mellett maredni. Annál is inkább, mert az apostoli delegátus egész hivataloskodása alatt nyilvánosan pártolta -az ország klerikális elemeit. A központi kormány példáját egyes tartományi kormányok is követték. Legnagyobb feltűnést keltett Durango kerület határozata, mely egy felekezet papjainak számát a kerületben huszonöt emberben maximálta. Minthogy a kerületben körülbelül 250 katolikus lelkész működik, a papok kilenctizedének ki kellene vándorolni. A nép tiltakozott öz uj törvény ellen. A tiltakozás tüntetéssé fajult, melyben a rendőrséggel összeütközve, a tömeg három rendőrt megölt, mire a rendőrség hét polgárt agyonlőtt. Erre a püspök megtiltotta a kerületben a katolikus istentiszteletet, mig a lelkészek ellen szóló törvény érvényben maradt. Venezuelában Guzman Biankó, a diktátor kezdett a mult század hetvenes éveiben kultúrharcot Róma ellen. A kolostorokat megszüntette, az egyházak ingatlanait lefoglalta s ezek lejében meglehetős szűkös állami dotációt állanitott meg a püspököknek és a káptalanoknak, az alsó papságot azonban kizáróan a hivek tartják el, Gomez elnök idejében a viszonyok valamennyire javultak és Venezuela követséget is állított fel a Vatikánnál Ugyancsak diplomáciai képviseletet szervezett a Vatikán is Venezuela fővárosában, Caracasban. Ez a képviselet a világháború alait nunciatura rangjára emelkedett és sikerült neki olyan szívessé tenni a viszonyt a Vatikán és a venezuelai kormány közt, hogv 1923 végén a kormány hozzájárult, hogy a régi öt püspöki megyéhez négv ujat állítsanak fel: Coro, Cristobal. Valenca és Kumana székhellyel. A világháború alatt idegen szerzetesek is telepedtek meg az országban, köztük Trinidadból, az angolok által kiutasított német szerzetesek, Brazíliából elüldözött német bencések stb. Most Venezuela német községei tisztán német származású lelkészek gondozásában vannak, sőt Caracas főváros kis német egyházközsége is német bencéseket hivott be az egvház és iskolája vezetésére. Argentínában az alkotmány iugyan államvallásnak mondja ki a római katolikus vallást és az elnök csak ehhez :iz egyházhoz tartozhat, de valójában a protestáns propaganda roppant erős gyökeret vert. Magában Buenos Ayresben negyven különböző felekezethez tartozó protestáns temp•om és imaház működik, valamint harminc iskola, melyek tanulói jórészt kat:il kus gyermekek. 1923 áprilisban megüresedett a főváros érseki és a kormány a régi spanyolvilágbeli patrónusi jógára hivatkozva, maga jelölt ki uj érseket s kérte Rómában ennek kinevezését. A Vatikán a patronátus jogát azonban nem akarja elismerni s igy az érseki szék máig is betöltetlen. Brazíliában a katolikus egyházi küzdelem nemzeti köpenyegbe bújik. Az államszövetség kormánya ugyanis az idegen bevándorlók nemzeti iskolái ellen fordult és ezeket el akarja portugálositani. Minthogy ezeket az intézeteket jórészt külföldi szerzetesrendek, elsősorban németek látják el, a kultúrharcban Róma nem akar állást foglalni, valószínűen francia nyomásra. A franciák ugyanis a Rio de janairói egyetemen francia fakultást állítottak fel, melynek fenntartására a francia követ évi százezer frankot ad. Belgiumból az utóbbi két évben sűrűn érkeznek francia szerzetesek a németek kiszorítására, ngy hogv végeredményben Braziliában az egyházi küzdelem nem az állam és a Vatikán, hanem a francia és német propaganda közt folyik. KÖZGAZDASÁG Gazdasági hírek Szerbiából A pénzügyminiszter ! megengedte, hogv a tölgy és erdei fenyőtalpfák exportálhatók az országból: kiviteli illetékként az áru egynegyedét ke'.l természetben beszolgáltatni. A szerb vámbevételek 1923. évben 1 milliárd 698,554.309 dinárt eredményeztek, majdnem tízmillióval többet, mint amennyit a költségvetésben előirányoztak. Legjobb hónap volt a június 189 millió, leggyengébb február 123 millió dinár bevétellel. A szerb pénzüövmániszter 1924 február hónapra a külföldi valuták értékét a következőleg állapította meg a belföldi forga lomban: Egy Napóleon-arany 300 dinár, egy török aranvlont 340, angol font 370. egy dollár 87 dinár. 100 francia frank 390. 100 svájci frank 1500, 100 görög drachma 160, 100 olasz líra 378, 100 cseh korona 252, 100 magyar korona 0.30, 100 oláh lei 43.50, 100 bolgár léva 62, 100 spanyol pezeta 1090, 100 holland forint 3230. 100 dán korona 1480. 100 osztrák korona 0.12, 100 belga frank 360 és 1 millió lengyel márka 2.20 dinár. 1923 folyamán Szerbiából 3500 vagon aszalt szilvát és 60 vagon szilvaízt exportáltak, elsősorban Ausztriába, aztán Németországba, Csehországba, kisebb részben Hollandiába. Lengyelországba és Svájcba. 1923-ban Szerbiába Csehországból 213 millió cseh korona értékű gyapot és 72 millió cseh korona értékű gyapiuárut szállítottak. Ausztria után tehát Csehország legerősebb piaca ezekben az árukban Szerbia. Drágulás a cseh nagykereskedelemben A cseh állami statisztikai hivatal jelentése szerint 1924 január elsején az iirlexszám átlaga 990 volt a decemberi 984-gyel szemben. Az importált áruk ára 0.5, a belföldieké 0.8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek ára állag 2.9 százalékkal nőtt, az iparcikkeké 1.6 százalékkal esett. Legmaga^abb a hus árának emelkedése 4.7-röl 9.4 százalékkal. A buza ára 0.7. a rozsé 4.5, az árpáé 5, a zabé 5.8 százalékkal emelkedett. A belföldi finomítótl cukor 5.2, a komló 4.9, a maláta 5.9, a sör 1.4, a bor 3.8 százalékos emeldést mutat. Ellenben esett 2.5 száza lékkai a margarin ára. Az iparcikkek közül az ásványi eredetűek általában olcsóbbodtak, igy a vasgyártmányok és félgyártmányok 5.9, az acéláruk 3, a réz 2.7, az ólom 3, a fekete szén 1.8, a barna szén 7.6 és a koksz 9.4 százalékkal. A textilanyag drágább lett. Gyapjú 4, len 4.4 százalékkal. Drágult a nyersbőr is (3.3 százalék), ellenben esett az üveg (4.3 százalék), öntött üveg (3.2 százalék), a puhafa (17.2 százalék) és a keményfa (5.6 százalék) ára. — A Magyar Lloyd Papírgyár Részvénytársaság, amely a hatalmas aszódi repülőgépgyárat papírgyárrá ala|kilotta át, kö/li, hogy e hónap 12-én tartotta rendkívüli közgyűlését, 'amelyen Salusinszku Gyula dr.-t, a Lloyd Bank Részvénytársaság vezérigazgajtóját és Scbwarz Félixet. az Athenaeum Részvénytársaság vezérigazgatóját a társaság igazgatóságába beválasztotta. A gyár -e hó végével a gyártást már megkezdi és Csonka Magyarország legelső papírgyára lesz. A közgyűlés felhatalmazást adott az igazgatóságnak az alaptőkének 30 millió koronáról 60 millió koronára való felemelésére. A részvénytársaság a tőkeemelésből kifolyólag rendelkezésre álló összeget tovább: papirgépek* fölállítására és a gyár nagyarányú fejlesztésére fogja fordítani — A Felsőinagy arorszagi Bánya- és Kohómü R.-t. igazgatósága elhatározta, hogy e hónap 22-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe azért, mert a társaság külföldi bányaérdekeltségeit kellő tőkerészesedéssel lényegesen kibővíteni kívánja, mely célból szükségesnek mutatkozik az alaptőke felemelése. Az igazgatóság indítványa szerint az alaptőke 12 millió koronáról 24 millió koronára emeltetnék fel olyképpen, hogy az összes uj részvények a régi részvényeseknek fognak fclajánltatni. Minthogy a részvények tekintélyes része külföldön van elhelyezve, ez a kibocsátás a budapesti pénzpiacra lényeges megterhelést nem fog jelenteni. — A Magyar Cukoripar r.-t. igazgatósága az ez, év február 23-án tartandó rendkívüli közgyűlés elé a következő javaslatot szándékozik terjeszteni: ,< jelenleg 90 millió K alaptőke 3600 millió K-ra emeltetik olyképpen, hogy az eddigi részvények 600 K-ás névértéke 20.000 K-ra emel tetik és 30.000 darab egyenkint 20.000 K névértékű uj részvény bocsáttatik ki. Az uj részvénvek már az 1923—24. üzletévre osztalék jogosultak lesznek és teljes egészükben a régi részvényeseknek aiánllalnak fel 5:1 arányban darabonként 200.000 K kibocsátási árfolyamon. Az ekkép befolyó összegből a régi részvénvek névértékének felemeléséhez szükséges összegek is fedeztetnek. Budapest. 1924. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd-utca 4). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László